💸 Ma már jól ismert tény a világgazdaságban, hogy a fogyasztás és a termelés helyszíne a legtöbb esetben nem esik egybe és sok esetben távoli országok és földrészek által előállított termékeket fogyasztjuk. Azonban, hogy még bonyolultabb legyen a kép arra is érdemes rámutatni, hogy a jövedelem képződésének és elfogyasztásának a helye sem esik már egybe. Az ún. hazautalások segítségével ugyanis a már fejlettebb országokban megtermelt jövedelmet jellemzően a fejlődő országokban fogyasztják el és azt nagyon sok esetben éppen a már fejlett országokból származó termékekre és szolgáltatásokra költik. Bejegyzésünkben egy mérföldkőről számolunk be, ugyanis 2022-ben India lehet az első olyan ország, ahol a hazautalások mértéke eléri, sőt meg is haladja a 100 milliárd USD-t.
🕮 A hazautalások, vagyis a kivándorló munkavállalóktól az otthoni családok számára átutalt összegek fontos bevételi forrást jelentenek a fejlődő országok háztartásai számára. Nemcsak a fejlődésben megkésett országokban csökkentik a szegénységet, hanem a hátrányos helyzetű otthonokban élő gyermekek magasabb iskolai végzettségével is összefüggésbe hozhatók. Ezen kívül a hazautalások valóban létfontosságú bevételi forrást jelentenek a legszegényebb országok számára, ugyanis enyhítik az éhínséget, ráadásul a megnövekedett születési súllyal is összefüggésbe hozhatók. Tanulmányok egyértelműen bizonyítják, hogy a hazautalások segítik a háztartásokat a pénzügyi ellenálló képességük javításában is. Jobbak lehetnek a lakhatási körülmények és a katasztrófák utáni veszteségekkel való megbirkózás is zökkenőmentesebb.
🏥 Az utóbbi évtizedekben a hazautalások nagysága látványosan növekedett, azonban a fejlődő régiókba irányuló jövedelmek áramlását a 2020-2022-es időszakban számos tényező alakította. A befogadó gazdaságok újranyitása a pandémia eltűnésével segítette a vendégmunkások foglalkoztatását és azt, hogy továbbra is segítsék családjukat anyagi forrásokkal. Az emelkedő árak viszont már egyértelműen hátrányosan érintették a migránsok reáljövedelmét. Szintén befolyásolja a hazautalások értékét a rubel felértékelődése, ami az Oroszországból Közép-Ázsiába irányuló külföldi hazautalások amerikai dollárban kifejezett magasabb értékét jelentette. Európa esetében a gyengébb euró éppen ellenkező hatást váltott ki: csökkentette az Észak-Afrikába és más országokba irányuló pénzátutalások amerikai dollárban történő értékét. Azokban az országokban, ahol devizahiány és többszörös átváltási árfolyam volt tapasztalható, a hivatalosan nyilvántartott átutalási áramlások csökkentek, mivel a forgalom a jobb árfolyamokat kínáló alternatív csatornák felé terelődött.
Mindez a számok nyelvén a következőt jelentette. 2022-ben az alacsony és közepes jövedelmű országokba irányuló hazautalások összege 5%-kal nőtt az előző évhez képest és nagyjából 626 milliárd dollárt ért el, ami hozzávetőlegesen a fele a 2021-ben tapasztalt (járvány utáni helyreállás) növekedési ütemnek (10,2%). Ma már biztosan látható, hogy a 2023-as év várhatóan még nagyobb kihívást jelent a tovább emelkedő árak és a világszerte tapasztalható lassabb gazdasági növekedés miatt, az egyes országok teljesítménye azonban ezután is nagy szórást fog mutatni.
https://public.flourish.studio/visualisation/12104483/
🗺️ A Világbank jelentése szerint 2022-ben az Indiába hazautalt jövedelmek nagysága volt a legnagyobb és nagyjából 100 milliárd dolláros értéket mutatott. Amióta a statisztikák jegyzik a határokon átívelő jövedelmek nagyságát, ez a legnagyobb mutató és India az első olyan ország, amely eléri a 100 milliárd dolláros (a GDP 2,9%-a) álomhatárt. Tavaly is az első helyen végzett az ország 89,4 milliárd USD volumennel. Ennek okai között a fejlett országokban és az USA-ban tapasztalható bérnövekedést és a dinamikus munkaerőpiacokat láthatjuk. India esetében fontos rámutatni, hogy az elmúlt években sok indiai váltott jobban fizetett állásra az olyan magas jövedelmű országokban, mint például az USA, vagy éppen az Egyesült Királyság és Szingapúr, ami értelemszerűen lehetővé tette számukra, hogy több pénzt utaljanak haza. A külföldön dolgozó indiai munkavállalók hazautalásainak földrajzi dimenziójának esetében egy érdekes eltolódás figyelhető meg. Korábban az Öböl-menti Együttműködési Tanács országaiban leginkább alacsony képzettségű, informális foglalkoztatásból származó jövedelmeket utaltak haza, ma már viszont magas jövedelmű országokból például az Egyesült Államokból magas képzettséget igénylő állások adják a jövedelmek nagy részét. 2016–2017 és 2020–2021 között az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból és Szingapúrból érkező hazautalások aránya 26 százalékról 36 százalékra nőtt, míg az öt Öböl-menti Együttműködési Tanács (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Omán és Katar) részesedése 54-ről 28 százalékra esett.
A 2022-es évben a rúpia leértékelődése is hozzájárult a nagyobb hazautalási hajlandósághoz. (2022 januárja és szeptembere között 10 százalék az amerikai dollárral szemben.) Ezen kívül még arra is érdemes rámutatni, hogy a világjárvány idején a magas jövedelmű országokban élő indiai bevándorlók otthonról dolgoztak, és jelentős fiskális ösztönző csomagokban részesültek. A világjárvány után a béremelések és a rekordmagas foglalkoztatási feltételek támogatták a hazautalások növekedését a rekordmagas infláció mellett. Ma már a hazautalások India bruttó hazai termékének (GDP) mintegy 3%-át teszik ki. Érdekesség, hogy amíg Indiában és Nepálban nőtt a hazautalások száma és volumene, Dél-Ázsia más országaiban több mint 10%-os csökkenés következett be az elmúlt évben a világjárvány idején bevezetett kormányzati ösztönzők megszűnése miatt. A 2023-as év azonban nagyobb kihívást jelenthet majd az indiai diaszpóra számára, ugyanis a lassuló globális növekedés és az amerikai infláció komolyan próbára teszi az egyre inkább szellemi munkát végző ázsiaiak hazautalásainak ellenálló képességét.
👨🏻💼 India után egyébként a legtöbbet Mexikóba (60 milliárd USD, a GDP 4,2%-a), Kínába (51 milliárd USD, a GDP 0,3%-a), Egyiptomba (32,3 milliárd USD, a GDP 6,9%-a) és a Fülöp-szigetekre (38 milliárd, a GDP 9,5%-a) utaltak. A Magyarországra érkező hazautalások eltörpülnek ezen számok mögött, ugyanis 2022-ben várhatóan a hazai GDP mindösszesen 1,3%-a, nagyjából 2,4 milliárd USD érkezik majd.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%f0%9f%8c%8daz-afrikai-gazdasagokat-erinto-legsulyosabb-fenyegetesek/
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
