Categories
OecoGlobus

A forróság rányomja a bélyegét a termelékenységre is

☀️A globális klímaváltozás minden korábbinál jobban érezteti pusztító hatásait Európa szerte. A kontinens teljes területén megfigyelhetőek hőhullámok és aszályok, amelyek az európai országok termelékenységét is súlyosan visszavetik, veszélyeztetve ezáltal ezrek megélhetését. Rövid írásunkban a hőhullámok és a gazdaságok produktivitása közötti összefüggésekre világítunk rá néhány figyelemre méltó, de egyben elgondolkodtató példán keresztül.

🕊️A 2020–2021-es években Spanyolország csaknem 1,3 millió tonna olívaolajat állított elő, amely mennyiség az Európában megtermelt összes olívaolaj (nagyjából 2 millió tonna) 65%-át jelenti. Azonban az utóbbi hónapokban Spanyolország területén rendkívüli módon kevés csapadék esett, miközben drasztikus hőmérséklet emelkedés volt megfigyelhető. Az ország egymaga állítja elő a világkereskedelemben részt vevő olívaolaj mennyiség csaknem felét, ám a szokatlan és drasztikus természeti körülmények miatt idén nyáron a megszokottnál jóval alacsonyabb hozamra számíthatunk.

Hasonlóan borúlátó előrejelzéseket láthatunk Olaszország esetében is, amely szintén komoly olívaolaj termelő állam. Idén nyáron öt északi régióban hirdetett ki szükségállapotot az olasz kormány a mezőgazdaság működését megbénító szárazság okán. Egyes becslések alapján az olasz agrárium teljes éves hozamának több, mint 30 százaléka veszélyben forog. Talán még inkább megdöbbentő az az előrejelzés, amely alapján az ország olívaolaj termelése évenként akár 30 százalékkal is visszaeshet. Az ukrajnai események miatt a különböző olajtípusok (így a napraforgó-és egyéb növényi olajok) ára egyébként is magasabb a megszokottnál, hiszen az Ukrajna által használt kereskedelmi útvonalakat Oroszország elzárta. Figyelembe véve a spanyol és olasz terméshozamok helyzetét az olívaolaj drágulása szintúgy elkerülhetetlennek tetszik. Azonban látnunk kell azt is, hogy nem csupán a terméshozamok és a learatott mennyiségek, de az előállításban tevékeny szerepet vállaló munkások és egyéb dolgozók is megsínylik a klímakrízis következményeit.

👷Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség felmérése szerint, a hőhullámok már az 1980-tól 2000-ig terjedő időszakban is több, mint 71 milliárd dollárnyi veszteséget generáltak az európai államok számára. Ezek a száraz periódusok ráadásul még korántsem voltak annyira hosszúak, erőteljesek és gyakoriak, mint amilyenekre a XXI. század hátralevő részében várhatóak. Szinte folyamatosan dőlnek meg az újabb és újabb melegrekordok; idén májusban például 50,7 Celsius-fokot mértek Ausztrália nyugati partjainál. Mint korábban említettük, a súlyos felmelegedés a humán erőforrás részére is problémákat jelent, különösképpen igaz ez azokra az emberekre, akik a szabadban dolgoznak. Közülük a legtöbben az építőiparban tevékenykednek, ezért részükről nélkülözhetetlen a különböző védőfelszerelések (így például a védősisak) viselése, amelyek szintén növelik a hőérzetet. Ebből egyértelműan az következik, hogy a munkások produktivitása, valamint a munka minősége zuhanásba kezd: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) prognózisa alapján 2030-ra a világviszonylatban ledolgozott munkaórák száma minimum 2%-kal fog csökkenni. Ez az adat hozzávetőlegesen 80 millió teljes munkaidős állásnak felel meg és összesen 2400 milliárd dolláros veszteséget takar. Az irodákban, illetve a különböző beltéri helyiségekben dolgozók kapcsán releváns megoldásként merül fel a klimatizáló berendezések használata. Ám ha alaposabban körbejárjuk ezt a kérdést, láthatjuk, hogy ennek is akadnak hátulütői: amennyiben a mostanival megegyező ütemben növekszik a légkondicionáló-használat, úgy 2100-ra a lakossági energiafogyasztás 83%-kal haladja majd meg a jelenlegi igénybevételt. Arról nem is szólva, hogy az itt elhasznált energiák nagy része fosszilis lesz. Egyenes út vezet tehát a még tetemesebb hőmérséklet emelkedéshez, amely még szélesebb körben követeli majd meg a légkondicionálók telepítését. A kör pedig ezzel bezárult.

🧑‍💼Az Egyesült Államokban kutatók egy csoportja 40 éven keresztül vizsgálta a napi hőmérséklet ingadozások és a termelékenység közötti összefüggéseket. A 2015-ös évben publikált jelentésük szerint, az 1975-től 2015-ig terjedő idősíkban a gazdaság teljesítőképessége nagyjából 1,7%-ot romlott egy Celsius-fokos hőmérséklet emelkedés mellett. A hőhullámok befolyásolják a gyermekek tanulási kedvét és hatékonyságát, valamint a már dolgozó társadalmi rétegek teljesítményét. Szignifikáns emelkedés látható ugyanakkor a kórházi kezelések és a váratlan halálozások számában. A klímaváltozás – kiegészülve a fokozódó légszennyezettséggel – éves szinten 500 ezer idő előtt bekövetkező halálesetet eredményez Európában. Lars Nibo (a Koppenhágai Egyetem integratív fiziológia professzora) úgy véli, „az európai dolgozók közel 70%-a nem megfelelően hidratált a munkanap valamely pontján”. Mindez pedig magától értetődően visszatükröződik a munkások teljesítményében. Nibo hozzáteszi: Az európai mezőgazdasági-és építőipari dolgozók a tényleges munkaidejük mintegy 15 százalékában nem végeznek eredményes munkát, amennyiben a hőmérséklet tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/a-hohullamok-visszavetik-a-gdp-novekedeset/

#klima #forrosag #termelekenyseg #hatasok #olivabogyo

Kutatási igazgató | Megjelent írások

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre