A World Bank, vagyis a Világbank 2003-tól a Doing Business riportjában rangsorolta az országokat és nagyvárosokat az alapján, milyen mértékben támogatja a jogszabályi környezet a KKV-k üzleti tevékenységét. 2020-ban adták ki az utolsó ilyen riportot, mivel kiderült, 2016 és 2020 között négy ország adatait is manipulálták. Több év szünet után idén októberében jelent meg a Business Ready riport a Doing Business riport utódjaként, melyben – tanulva a korábbi botrányokból – elérhetőek a nyers adatok és számítási módszertan is. Továbbá az adatokban nagyobb hangsúlyt kapnak az adott országban aktív vállalatoktól érkező információk. Fokozatosan bővül az új riport földrajzi köre, 2024-ben 50 országot vizsgáltak és rangsoroltak – köztük Magyarországot is -, 2026-ra pedig már 180 országot vesznek górcső alá. A 2024-es riportban az első vizsgált pillér, a szabályozási keretrendszer esetében Magyarország kapta a legmagasabb pontszámot, a második pillérnél, a közszolgáltatásoknál az ötödik helyen végzett hazánk, míg a harmadik pillér esetében (működési hatékonyság) a 14. helyen szerepeltünk. Összességében az 50 ország közül Magyarország az ötödik helyen állt a 2024-es riport szerint, nálunk ráadásul a legkedvezőbb a KKV-knak az üzleti tevékenységet folytatni.
A Doing Business riport hanyatlása
A World Bank (magyarul: Világbank) 2003-ban indult projektje keretében azt vizsgálták, milyen mértékben támogatja egyes országokban és nagyvárosokban a jogszabályi környezet a KKV-k üzleti tevékenységét. Az utolsó, 2020-as kiadásban már 190 ország, illetve nagyváros adatait hasonlították össze. Olyan indikátorok mentén történt ez, mint a vállalkozásindítás és hitelhez jutás egyszerűsége, adófizetési kötelezettségek mértéke, illetve a szerződések betartatásának egyszerűsége[i]. A riport nagy befolyással bírt, 70 olyan ország is volt, ahol olyan bizottságokat állítottak fel, amelyek az ország helyezésének javításán dolgoztak, mások magánszektorbeli tanácsadó cégeket bíztak meg ezzel[ii].
Manipuláció
2016 és 2020 között négy ország adatait is manipulálták a World Bank 190 országot felölelő Doing Business indexének összeállítása során [iii]. Ez a négy ország Azerbajdzsán, Kína, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia volt. Közülük a vesztes Azerbajdzsán volt, az ország manipulálás nélkül a 28-ik helyet szerezte volna meg a 34-ik hely helyett a Doing Business 2020-as kiadásában. A másik három ország nyertes volt:
- Kína esetében manipuláció történt 3 indikátor esetében is (Starting a Business, Getting Credit, Paying Taxes), így a Doing Business 2018-as kiadásában a 78-ik helyet szerezték meg a 85-ik helyett.
- Szaúd-Arábia esetében két indikátorhoz kapcsolódóan történt manipuláció, így egy helyet javított a listán az ország (62-ik hely a 63-ik helyett), és enélkül nem lett volna a legjobban fejlődő gazdaság a riport 2020-as kiadásában.
- Az Egyesült Arab Emírségek esetében is volt manipuláció (Paying Taxes indikátor: 80,9 a valós 80,8 helyett), de ez nem vezetett a rangsorban elfoglalt helyezés változásához (a 2020-as kiadásban).
Kína szerepe
Kína 2017 környékén jelentős erőforrásokkal dolgozott azon, hogy javítsa a rangsorban elfoglalt, utolsóhoz közeli helyét (78.). Több reformot véghez is vittek, ugyanakkor nem időben ahhoz, hogy ez előrelépést jelentsen a rangsorban, sőt a többi ország javulása miatt a 85-ik helyre csúsztak volna le. Mindeközben a World Bank tőkeemelést szeretett volna végrehajtani, aminek egyik módja Kína nagyobb mértékű bevonása lett volna. Így a Kínától érkező tőkeemelésért cserébe[iv] (és azért cserébe, hogy Kína a gazdasági mérete által indokoltnál kisebb szavazati aránnyal rendelkezett, amerikai és japán ellenállás miatt), módosították a részpontszámokat, így maradhatott Kína a 78-ik helyen[v]. A módosításokat nem indokolta a riport készítésének metodologikája vagy bármilyen új információ, amely elérhetővé vált volna mindeközben.

A többi ország
Azerbajdzsán vesztesen került ki a manipulációból, mivel Simeon Djankov, a Doing Business riport egyik szellemi atyja utasítására három indikátor esetében nem vették figyelembe az azerbajdzsáni kormány által végrehajtott reformokat[vi]. Ezen felül miután megtudta, hogy a módosítás negatívan befolyásolná Azerbajdzsán eredményeit, egy másik indikátor esetében rohamtempóban dolgoztatta át a módszertant.
Szaúd-Arábia esetében a kormánytagok nemtetszésüknek adtak hangot, mivel szerintük a World Bank nem ismerte el megfelelően az általuk végrehajtott reformokat. Ezen felül a World Bank más fizetős tanácsadási szolgáltatásokat is nyújtott („RAS”) az országnak, így nyomás volt abból az irányból is, hogy ezek eredményei kimutathatóak legyenek a Doing Business riportban is. Jordánia lett volna a legnagyobb fejlődést mutató országok listájának („Top Improvers”) első helyén, de Simeon Djankov utasítására Szaúd-Arábia került az első helyre.
Az Egyesült Arab Emirátusok esetében pedig a Szaúdi-Arábia miatt bevezetett módszertani módosítások miatt javult eredmény, mivel hasonló adórendszerrel rendelkezett.
Következmények
2019 januárjában lemondott a World Bank elnöke, Jim Yong Kim, bár akkoriban nem nevezték meg nyilvánosan ennek okát[vii] (ugyanakkor a vizsgálat azt mutatta, hogy szerepe volt Kína eredményeinek manipulálásában). 2019 szeptemberében pedig a World Bank CEO-ját, Kristalina Georgievat az IMF ügyvezetői igazgatói posztjára nevezték ki , így ő is elhagyta a World Bank-et. Az egész botrányra 2021-ben derült először fény[viii]. 2004 óta publikálták a Doing Business riportokat, azonban emiatt a botrány miatt a 2020-as kiadás lett az utolsó kiadott jelentés.
A riport új formája
2024. októberében jelent meg először a Business Ready riport, a Doing Business riport utódjaként. Változtatás az elődjéhez képest, hogy minden nyers adat, és az indikátorok kiszámolási módja mostantól elérhetőek a World Bank honlapján, így elméletben bárki reprodukálhatja a riportban szereplő eredményeket[ix]. Ezen felül, az adatokban nagyobb hangsúlyt kapnak az adott országban aktív vállalatoktól érkező információk, szemben a korábbi, kormányzati forrásokon alapuló rendszerrel[x].

A Business Ready riport felemelkedése
Az új riport hátteréről
A Business Ready (B-READY) a World Bank-csoport új adatgyűjtési és elemzési projektje, amelynek célja az üzleti és befektetési környezet világszintű felmérése, és amelyet egy éves vállalati kiemelt jelentés kísér:
- Alapvetően a projekt a World Bank új stratégiájának egyik kulcsfontosságú eszköze, melynek célja a magánberuházások elősegítése, a munkahelyteremtés és a termelékenység javítása annak érdekében, hogy a gazdaságok inkluzív és fenntartható módon gyorsíthassák fel a növekedésüket.
- Cél továbbá, hogy kiegyensúlyozottabb és átláthatóbb megközelítést tükrözzön a gazdaság üzleti és befektetési környezetének értékelésére, amely a World Bank-csoporton belüli és kívüli szakértők százainak ajánlásaira épül, a kormányokat, a magánszektort és a civil társadalmi szervezeteket is beleértve.
- A B-READY arra vállalkozik, hogy kvantitatív értékelést nyújtson az üzleti környezetről éves gyakorisággal és minden országra kiterjedő adatfelvétellel.
- A projekt célja a de jure (jogilag tervezett) és a de facto (a ténylegesen megvalósult) intézkedések egyensúlyának megteremtése, és annak biztosítása, hogy az előállított adatok összehasonlíthatóak legyenek a gazdaságok között, de még az egyes gazdaságokon belül is reprezentatívak legyenek.
- A B-READY-értékelések célja a magánszektor fejlesztése, nemcsak az egyes cégek érdekeinek előmozdítása révén, hanem a munkavállalók, a fogyasztók, a potenciális új vállalkozások és a természeti környezet érdekeinek előtérbe helyezésével is.
- A B-READY ezt a célt három fő területre összpontosítva kívánja elérni:
1. A reformok támogatása: A B-READY a nemzetközi teljesítményértékelés hatékony kommunikációja révén a szakpolitikai reformokért száll síkra, megnyitva az utat a tudásmegosztás és a szakpolitikai párbeszéd előtt a kormányok, a magánszektor, a World Bank-csoport és más fejlesztési intézmények előtt.
2. Szakpolitikai iránymutatás: A B-READY átfogó és releváns adatok és információk révén konkrét szakpolitikai változtatásokat irányít, megmutatva, hogyan és mennyire vannak lemaradva az egyes gazdaságok a nemzetközi jó gyakorlathoz képest.
3. Elemzés és kutatás: A B-READY részletes adatokat szolgáltat a kutatáshoz és a elemzéshez, megvilágítva a magánszektor fejlődésének mozgatórugóit és mechanizmusait.
A B-READY riport 10 fő kategóriában vizsgálta az országokat:
- Vállalkozásindítás – „Business Entry”
- Vállalkozás helyszíne – „Business Location”
- Közüzemi szolgáltatások – „Utility Services”
- Munkaerő – „Labour”
- Pénzügyi szolgáltatások – „Financial Services”
- Nemzetközi kereskedelem – „International Trade”
- Adózás – „Taxation”
- Vitarendezés – „Dispute Resolution”
- Piaci verseny – „Market Competition”
- Üzleti fizetésképtelenség – „Business Insolvency”
A B-READY mind a 10 témakör esetében három pillért vesz figyelembe:
- Szabályozási keretrendszer – „Regulatory framework”: azokat a szabályokat és előírásokat tartalmazza, amelyeket a vállalkozásoknak a vállalkozás indítása, működtetése (vagy bővítése), illetve bezárása (vagy átszervezése) során be kell tartaniuk.
- Közszolgáltatások – „Public services”: azokat a létesítményeket foglalja magában, amelyeket a kormányok biztosítanak a szabályoknak való megfelelés támogatására, valamint az üzleti tevékenységeket lehetővé tevő intézményeket és infrastruktúrát.
- Működési hatékonyság – „Operational Efficiency”: a szabályozási keretnek való megfelelés egyszerűségét és a vállalkozások számára közvetlenül fontos közszolgáltatások hatékony igénybevételét tükrözi.
A B-READY-jelentés első három kiadása (2024-2025-2026) fokozatosan bővül, és világszerte mintegy 180 gazdaságra terjed majd ki. A B-READY 2024 jelentés az első kiadás, és 50 gazdaságot fed le, amelyek a világ minden jövedelmi szintjét és földrajzi régióját képviselik, melybe Magyarország is bekerült. Európából jelenleg még nincsenek benne a „nagy nyugati” országok, mint Németország, Franciaország vagy az Egyesült Királyság, de világszinten nem vizsgálták az USA-t, Kanadát, Indiát, Kínát vagy Ausztráliát sem még (2025-2026-os kiadásokban kerülnek be a vizsgálati körbe). Európán belül 11 országot vizsgáltak: Bosznia-Hercegovinát, Bulgáriát, Horvátországot, Észtországot, Görögországot, Magyarországot, Montenegrót, Észak-Macedóniát, Portugáliát, Romániát és Szlovákiát.
Világrangsor és eredmények
A B-READY riport pillérenként vizsgálja az országokat és állít fel rangsort a pilléreken belül elért pontszámok alapján.
I.
A szabályozási keretrendszer pillér a törvényekben és rendeletekben előírt helyes gyakorlatokat méri. Az I. pillérben Magyarország kapta a legmagasabb pontszámot (78,23 pont), és Portugália (78,11 pont), Grúzia (77,67 pont), Szlovákia (77,29 pont) és Kolumbia (76,50 pont) is az élmezőnyben szerepelt.
A riport kifejtése szerint ezek a gazdaságok erős szabályozási kereteket mutatnak, amelyekben a jelentés által vizsgált legtöbb területen átfogóan bevált gyakorlatokat vezettek be, ezáltal nagyobb bizalmat, egyértelműséget és jobb kockázatkezelést biztosítanak a vállalkozások és a befektetők számára. A vállalkozásindításnál például Portugáliában, Magyarországon és Szlovákiában a jogszabályok előírják a vállalkozók számára, hogy regisztrálják a haszonélvezőkre vonatkozó információkat. Ez jó gyakorlat, mert segíthet megelőzni a vállalati eszközökkel való visszaélést tiltott célok esetében. Hasonlóképpen, az adózás területén Magyarország, Grúzia és Szlovákia jó gyakorlatot követ azáltal, hogy az adóellenőrzési és vitarendezési eljárásokat egyetlen jogszabályban kodifikálják, és átlátható módon, még a vonatkozó időszak előtt közzéteszik a jövőbeli adóterveket.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20485533/
II.
A közszolgáltatások pillér az intézményi rendelkezéseket méri, beleértve mind a kormányok által a szabályozások betartásának támogatására biztosított eszközöket, mind pedig az üzleti tevékenységeket lehetővé tevő intézményeket és infrastruktúrát. Ebben a pillérben kevés gazdaság ért el erős pontszámot. Ezek közül Észtország (73,31 pont), Szingapúr (70,40 pont), Horvátország (70,24 pont), Portugália (69,53 pont) és Magyarország (69,50 pont) található a top 5-ben. A jól teljesítő gazdaságok a közszolgáltatások digitalizálásában mutatnak kiemelkedő eredményeket olyan területeken, mint a vámkezelés, pénzügyi szolgáltatások, az adófizetés és a munkavállalók szociális védelme.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20485752/
III.
A működési hatékonyság pillér a szabályozási keretnek való megfelelés egyszerűségét és a közszolgáltatások hatékony használatát méri a szakértők és a vállalkozások tapasztalatai szerint. Számos gazdaság erős teljesítményt mutat ebben a pillérben, ami azt jelzi, hogy a vállalkozások változatos gazdasági és regionális környezetben is képesek működni. A jobban teljesítő gazdaságok között van például Szingapúr (87,33 pont), Grúzia (84,75 pont), Ruanda (81,31 pont), Észtország (80,28 pont) és Hongkong (78,52 pont). Magyarország a 14. helyen szerepelt.
Az erősen teljesítő országokban kiemelkedő a vállalkozások hatékony működtetése és a cégek tranzakciós költségeinek jelentős csökkentése. Ruandában például az új belföldi cégek bejegyzése a vállalkozók számára viszonylag alacsony költséggel működik. Szingapúrban mind a felszámolási, mind az átszervezési eljárásokat – a vállalkozások fizetésképtelensége szempontjából mérve – hatékonyan, időben és kis költséggel oldják meg. Hongkongban a nemzetközi kereskedelemben tevékenykedő cégek három nap alatt hatékonyan teljesíthetik az összes importkövetelményt. Az ottani szabadkikötőben minden szállítmányt dokumentumellenőrzésnek vetnek alá, és csak néhányat vizsgálnak csak meg fizikailag. Továbbá Grúzia például mindössze 14,6 nap alatt végigviszi a kereskedelmi ingatlanok tulajdonjogának egyik vállalkozásról a másikra történő átruházását.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20486112/
Három pillér összesen
Ugyan a három pillérre kapott pontszámok alapján a World Bank nem állít fel egy „abszolút” rangsort, kutatásunkban összegeztük a a 2024-es értékeket. A három pillérnél összesen a legtöbb pontszámot Szingapúr kapta, a városállamot Észtország, Georgia, Ruanda és Magyarország követi, vagyis 50 országból az 5. helyen állt hazánk.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/b-ready-2024-1h0n25ozgyexl4p?live
Magyarország a B-READY riportban
A World Bank jelentése kiemeli Magyarország erősségeit és fejlesztendő területeit egyaránt az üzleti környezet, vállalkozásindítás és -működtetés kapcsán.
- Magyarország a legmagasabb pontszámot a vállalkozásindítás, a munkaerő és a pénzügyi szolgáltatások területén érte el. Ezeken a területeken a belföldi és a külföldi cégek számára egyaránt minimális korlátozások vannak az üzleti tevékenység megkezdésére, az összes mért foglalkoztatási szolgálat hatékonyan működik, és integrált jogi keret van a biztonságos tranzakciókhoz.
- Magyarország a legalacsonyabb pontszámot az adózás egyes területein, a piaci verseny és a közüzemi szolgáltatások területén kapta. Adóbevallásnál az egyszerűséget hangsúlyozták mint fejlesztendő terület (pl. előre kitöltött adóbevallások), továbbá az innovációt támogató intézményi keret nem teljes mértékben valósult még meg a jelentés szerint, valamint egyelőre még hiányoznak az új internetes infrastruktúra közös tervezését és kiépítését elősegítő szabályozások is.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/b-ready-hun-1h984wvznvl0z2p?live
A B-READY riport és a GDP kapcsolata
A B-READY három pillérének pontszámai (szabályozási keretrendszer, közszolgáltatások, működési hatékonyság) szoros kapcsolatban állnak az egy főre jutó GDP-vel. Összességében az látható, hogy a magasabb jövedelmű gazdaságok nagyobb valószínűséggel rendelkeznek jobb üzleti szabályozásokkal, közszolgáltatásokkal és működési hatékonysággal.

Ugyanakkor a gazdaságoknak nem kell gazdagnak lenniük ahhoz, hogy erős üzleti környezetet alakítsanak ki. Néhány alacsony és közepes jövedelmű gazdaság is viszonylag magas pontszámokat ér el. Kolumbia, Grúzia, Ruanda és Togo például a szabályozási keret pillér két legjobb kvintilisében szerepel. Ruanda a közszolgáltatások terén a legjobb kvintilisben van. Grúziával, a Kirgiz Köztársasággal és Nepállal együtt a működési hatékonyság terén is kiemelkedik.
Források
[i] „About”, Text/HTML, World Bank, elérés 2024. november 20., https://archive.doingbusiness.org/en/about-us.
[ii] „Doing Business: How Countries Gamed the World Bank’s Business Rankings”, British Politics and Policy at LSE (blog), 2022. január 6., https://blogs.lse.ac.uk/politicsandpolicy/world-bank-business-rankings/.
[iii] Chiara Mariotti, „How Many Scandals Will It Take for the World Bank to Start Doing Rights Not Rankings?”, Eurodad, 2021. március 18., https://www.eurodad.org/how_many_scandals_will_it_take_for_the_world_bank_to_start_doing_rights_not_rankings.
[iv] David Lawder, „World Bank Shareholders Back $13 Billion Capital Increase”, Reuters, 2018. április 22., szak. Business, https://www.reuters.com/article/business/world-bank-shareholders-back-13-billion-capital-increase-idUSKBN1HT017/.
[v] „How World Bank leaders put pressure on staff to alter a global index”, The Economist, elérés 2024. november 19., https://www.economist.com/finance-and-economics/2021/09/17/how-world-bank-leaders-put-pressure-on-staff-to-alter-a-global-index.
[vi] „DB-Investigation-Findings-and-Report-to-the-Board-of-Executive-Directors-September-15-2021” (WilmerHale, 2021. szeptember 15.), https://thedocs.worldbank.org/en/doc/84a922cc9273b7b120d49ad3b9e9d3f9-0090012021/original/DB-Investigation-Findings-and-Report-to-the-Board-of-Executive-Directors-September-15-2021.pdf.
[vii] „Jim Yong Kim Steps down as President of World Bank”, 2019. január 7., https://www.bbc.com/news/business-46787840.
[viii] „Kristalina Georgieva | Managing Director, International Monetary Fund (IMF)”, World Bank Blogs, 2021. június 1., https://blogs.worldbank.org/en/team/k/kristalina-georgieva.
[ix] „Russia joins World Bank’s B-Ready project despite West’s opposition — executive director”, TASS, elérés 2024. november 20., https://tass.com/economy/1852185.
[x] Shabtai Gold, „World Bank’s Scandal-Hit ‘Doing Business’ Seeks Redemption with Revamp”, Devex, 2023. március 9., https://www.devex.com/news/sponsored/world-bank-s-scandal-hit-doing-business-seeks-redemption-with-revamp-104949.
World Bank Group (2024): Business Ready 2024. Washington, DC: World Bank. doi:10.1596/978-1-4648-2021-2