Ismét rekord magas, 1752,3 milliárd forint összeget fordít a magyar kormány honvédelmi célra a 2025-ös költségvetés szerint. A védelmi kiadások így nemcsak elérik GDP 2 százalékát, újra teljesítve ezzel a NATO elvárását, hanem az elmúlt évek robusztus haderőfejlesztésének folytatását is garantálják. Bár ilyen mértékű katonai költéssel Magyarország a NATO tagállamok „éltanulói” közé került, kérdés meddig lesz mindez elég. Donald Trump visszatérésével ugyanis újra az asztalra kerülhet a védelmi kiadások emeléséről szóló vita.
Élmezőnyben a magyar védelmi költségvetés
A rendhagyó módon tavaly decemberben elfogadott költségvetés forrásallokáció szempontjából ismét kiemelten kezeli a honvédelmet. Az idei költségvetés mintegy 1752,3 milliárd forintot irányít védelmi kiadásokra. Így a szintén a Honvédelmi Minisztérium jogkörébe tartozó katonai oktatás és sportfeladatokkal együtt összesen 1939,3 milliárd forintból gazdálkodhat a védelmi tárca az idei évben.
Összehasonlításképp, a tavalyi évben a honvédelmi alappal együtt összesen 1985,3 milliárd forintot, vagyis 46 milliárd forinttal többet költött védelmi célokra a magyar kormány. Így bár 2024-hez viszonyítva idén 2,3 százalékkal kevesebb forrás jut védelmi célra, a 2010-es 225 milliárd forintos védelmi költségvetéshez képest 2025-re reálértéken 3,5-szeresére növekedtek a honvédelemre fordítható források. Ezzel Magyarország 2025-ben is a GDP 2 százalékát meghaladó összeget fordít a védelemre, ismét teljesítve ezzel a NATO tagságából fakadó kötelezettségét.
A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) adatbázisa szerint Magyarország 2023-óta GDP arányosan 2,1 százalékot fordít védelmi célra. A NATO 2024-es becslése szerint pedig a tavalyi évben Magyarország védelmi kiadásainak százalékos megoszlása a következőképpen alakulhatott: 4,6% infrastrukturális költségek, 23,7% üzemeltetési és karbantartási költségek, 23,8% személyi kiadások, 47,8% pedig eszközbeszerzés és kutatás-fejlesztés.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/1p6zjleem2ykw1b5krv2p1kj65i3we02erd?live
Utóbbi igencsak kiemelkedő teljesítmény, tekintve, hogy a NATO elvárása, hogy a szövetségesek minimum 20%-ot költsenek védelmi költségvetésükből eszközbeszerzésre és fejlesztésre. Ha a NATO becslése helytálló, 2024-ben Magyarország Lengyelország után az előkelő második helyen állt a beszerzésekre irányuló költésben a szövetségen belül.
Nem volt ez mindig így
A rendszerváltást követően a Varsói Szerződés szerinti tömeghadsereg modelljéről való áttérés során a Magyar Honvédség létszámából és képességéből is folyamatosan veszített. A régi szovjet haditechnika karbantartása, az elavult technika kivezetése mellett nem történt jelentősebb beszerzés (a 2003-as Gripen lízingszerződés megkötésétől eltekintve), a védelmi szektort a kóros alulfinanszírozottság jellemezte.
Ezen Magyarország 1999-es NATO csatlakozása sem igazán változtatott. Hiába írtuk alá a többi tagállamhoz hasonlóan, hogy a nemzeti össztermék 2 százalékát költjük védelemre, a védelmi kiadások 2013-ra már a GDP 1 százalékát sem érték el.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21076995/
Az alacsony GDP-arányos védelmi költéssel Magyarország nem volt egyedül a NATO-n belül, sőt. 2014-ben az Egyesült Államokon, az Egyesült Királyságon és Görögországon kívül nem volt olyan állam az akkor 28 tagú szövetségen belül, aki teljesítette volna ezen kötelezettségét. Ebben az időben általános nemzetközi trendnek mutatkozott a védelmi szektor alulfinanszírozottsága, két összefüggő ok miatt is. A 2008-as gazdasági válság miatti gazdasági megszorítások és költségvetési kiigazítások több esetben forrásmegvonással sújtották a védelmi szektort. Az ágazat jelentős támogatása nem is tűnt ekkor racionális, az állampolgárok számára megmagyarázható lépésnek, hiszen ebben az időszakban a biztonságpolitikai gondolkodást egyfajta „posztháborús” felfogás uralta. Eszerint a hagyományos, konvencionális háborúk kora véget ért, a tömeghadseregek, a „nagy vasak” és teljes képességspektrum helyett kisebb méretű, de professzionális haderőt és a nemzetközi szövetségesekkel megosztott képességeket kell építeni. Ezért is érte 2014-ben hidegzuhanyként Oroszország krími megszállása az európai szövetségesek többségét.
A 2014-es walesi NATO-csúcson a tagállamok már nemcsak megerősítették elköteleződésüket a védelmi költségvetésük növelésére, de abban is megegyeztek, hogy katonai kiadásaik legalább 20%-át fejlesztésre fordítják majd. Magyarország ezzel együtt pedig a „burden sharing” (tehermegosztás) elve alapján egy nehézdandár létrehozására tett ígéretet.
Honnan indult és hová tart a magyar haderőfejlesztés?
Nagy hátrányból indult tehát a Magyar Honvédség képességfejlesztése a 2010-es évek közepén. 2016-ban a kormány meghirdette a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, (röviden csak „Zrínyi 2026”) amely nemcsak a magyar honvédség modernizációját, új eszközök beszerzését tűzte ki célul, hanem hogy újjáépítse a szebb napokat látott hazai védelmi ipart. A török, amerikai és több európai vállalattal való együttműködés mellett mind az eszközbeszerzés, mind a hazai védelmi beruházások terén kiemelt partnernek bizonyult a német Rheinmetall vállalat, amely német-magyar vegyesvállalatok létrehozásával mára négy helyszínen rendelkezik valamilyen gyártó- és kutatóközponttal az országban. Ezek közül is kiemelendő a várpalotai lőszer- és robbanóanyag üzem, valamint a zalaegerszegi „Lynx” gyalogsági harcjárművet gyártó egység.
A Leopard 2A4-es és Leopard 2A7-esek valamint „Gidrán” páncélozott harcjárművek beszerzésével, a Panzerhaubitzer 2000-es önjáró lövegek és Lynx alvázára szerelt Skyranger légvédelmi lövegek vásárlásával, a KC-390 katonai szállítógép és H225M helikopterek, valamint a ELM-2084 radarok és NASAMS légvédelmi rendszer kiépítésével a magyar honvédség eszközparkja nemcsak megújult, de új képességekkel is gyarapodott. A cseh CZ fegyvergyártó cég licenszének megvásárlásával és a Carl Gustaf és Spike páncéltörő rakétarendszerek hadrendbe állításával pedig a honvédség kézi lőfegyverei és páncéltörő képessége is megújult.
A hazai védelmi ipari felépítésének célja nemcsak a Magyar Honvédség ellátása, hanem a Magyarországon gyártott eszközök és lőszerek nemzetközi piacon való értékesítése is. A kiépülő magyar védelmi ipari komplexum a nemzetgazdaságban, a gazdasági növekedésben is egyre nagyobb súllyal szerepel, kiemelt stratégiai ágazattá vált. Ezért is született meg a döntés 2023 végén, miszerint a védelmi ipari fejlesztések és beruházások a Nemzetgazdasági Minisztérium fennhatósága alá kerüljenek, csakúgy mint az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. tulajdonosi jogkörei.
A 2025-ben védelmi célra rendelt költségvetési források pedig lehetővé teszik a haderőfejlesztési program minden haderőnemet érintő folytatását. A Honvédelmi Minisztérium közleménye szerint kiemelt cél lesz az idei évben a katonák felszerelésének modernizációja, a csapatok vezetési-irányítási feltételeinek megteremtése, a légierő valamint a légvédelmi és légtérellenőrző képességek fejlesztése, továbbá olyan infrastrukturális projektek, mint egy hangárkomplexum létrehozása a szolnoki repülőbázison.
Meddig elég a 2 százalék?
Bár ezzel a védelmi költéssel Magyarország bekerült a NATO „éltanulói” közé, visszatérő kérdés, hogy a tagállamok ilyen arányú költése mellett mennyire maradhat hatékony a kollektív védelmi szövetség. Donald Trump újraválasztása és a turbulens geopolitikai helyzet után tehát újra kiéleződhet a vita a NATO szövetségesek védelmi költségvetésének emeléséről.
Bár 2024-ben már csak nyolc olyan „renitens” tagállam volt a 32 tagú szövetségben, aki nem teljesíti a GDP 2 százalékos célt, Trump már korábbi ciklusában is sérelmezte, hogy aránytalanul nagy teher hárul Washingtonra a kollektív védelem finanszírozása terén. Egyes információk szerint Trump akár az 5 százalékos GDP arányos költés mellett is kardoskodhat, míg az európai szövetségesek maximum a 3–3,5 százalék irányába mozdulnának el, tekintve az ezzel járó gazdasági többletterhet. Ukrajna támogatása mellett várhatóan ez lesz majd a júniusi hágai NATO-csúcstalálkozó központi témája.
Felhasznált források:
2024. évi XC. törvény Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2400090.tv (2025.01.08)
SIPRI Military Expenditure Database
https://milex.sipri.org/sipri (2025.01.08)
NAGY, Dávid: Development of the Hungarian Defence Forces since 1989. In: Danube Insitute, 2022.07.26
https://danubeinstitute.hu/hu/kutatas/development-of-the-hungarian-defence-forces-since-1989#_edn31 (2025.01.08)
Defence Expenditure of NATO Countries (2014-2024) In: NATO, 2024.06.12.
https://www.nato.int/nato_static_fl2014/assets/pdf/2024/6/pdf/240617-def-exp-2024-en.pdf (2025.01.08)
A honvédelmi költségvetés továbbra is garantálja Magyarország biztonságát és a haderőfejlesztést. In: Honvédelem.hu, 2024.11.15.
https://honvedelem.hu/hirek/a-honvedelmi-koltsegvetes-tovabbra-is-garantalja-magyarorszag-biztonsagat-es-a-haderofejlesztest.html?fbclid=IwY2xjawGlWU9leHRuA2FlbQIxMAABHadnlyzBkuLDkfdm2y8WFg7OSNVbHRDLlYQ5hIK6Yh3t-9GvaYK1Embewg_aem_-zwgEoiOQcLp4UzslflTSg (2025.01.08)
FISHER, Lucy; FOY Henry; SCHWARTZ Felicia: Trump wants 5% Nato defence spending target, Europe told. In: Financial Times, 2025.01.08.
https://www.ft.com/content/35f490c5-3abb-4ac9-8fa3-65e804dd158f (2025.01.08)
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
