🔭 Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) novemberi előrejelzése alapján a szigorúbb monetáris politika és a magasabb reálkamatok (kamatok és infláció különbsége), a tartósan magas energiaárak, a háztartások gyenge reáljövedelem-növekedése és a csökkenő bizalom várhatóan mind visszafogják a a gazdaság teljesítményét 2023-ban. Az Egyesült Államok és Európa meredeken lassul, és a főbb ázsiai feltörekvő piacgazdaságok 2023-ban várhatóan a globális GDP-bővülés jelentősebb részét, a növekmény közel háromnegyedét termelik. A prognózis alapján a világ GDP-je 2023-ban 2,2%-kal emelkedhet, 2024-ben pedig kissé gyorsulhat az ütem, 2,7%-ra. Az Egyesült Államok és az eurózóna gazdasági teljesítménye stagnálás közeli állapotban lesz 2023-ban, 0,5%-os bővüléssel. Európa vezető gazdasága, Németország pedig recesszióba kerülhet, a GDP 0,3%-kal eshet vissza. Várhatóan 2024-ben is Ázsia lesz a növekedés fő motorja, míg Európában, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában csekély lesz az előrelépés.

 

🇭🇺 Az európai növekedés megtorpanása Magyarország gazdasági teljesítményére is rányomhatja a bélyegét, 2023-ban 1,5% lehet a bővülés,

💸 Az inflációs nyomás magas maradhat, nagyrészt az ukrajnai háborúhoz kapcsolódó jelenségek miatt, ami együtt jár az energia-, az élelmiszer és nyersanyagárak emelkedésével. A magasabb energia drágulása tovább gyűrűzik az áruk és szolgáltatások széles körére. Ugyanakkor szigorúbb monetáris politika és a lassuló növekedés hozzájárul az infláció végső mérsékléséhez. Az OECD-országokban a 2022-ben átlagosan 9,4%-os árnyomás után 6,8% lehet a mutató értéke.

🗺️ Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) 2022 októberében publikálta utolsó előrejelzését, amely az OECD-hez hasonló következtetéseket tartalmaz. A Nemzetközi Valutaalap becslése alapján a globális növekedés a 2021-es 6,0%-ról 2022-ben 3,2%-ra és 2023-ban 2,7%-ra lassul. A világ gazdaságainak több mint egyharmada recesszióba kerül vagy már 2022 végére, vagy legkésőbb 2023-ra. Míg a három legnagyobb gazdaságinak, – az Egyesült Államok (1,0%), az Európai Unió (0,5%) és Kína (4,4%) – növekedése megtorpan. (Utóbbi adat elmarad az ázsiai országban az elmúlt évtizedekben tapasztalt robosztus bővüléstől, amely még 2021-ben is meghaladta 8%-ot).

📉 Az IMF globális infláció előrejelzése szerint a 2021-es 4,7%-ról 2022-ben 8,8%-ra emelkedett, de még 2023-ban is 6,5% lehet, majd 2024-ben érheti el 4,1%-ot.

🇭🇺 A nemzetközi szervezet szerint Magyarország esetében az európai átlag feletti 1,8%-os gazdasági növekedés várható 2023-ban. Ugyanakkor 2022-ben igen kedvező 5,7%-os emelkedést jelzett előre a szervezet, amely 2%-ponttal magasabb, mint a tavaszi prognózisuk. Míg az infláció továbbra is magas 13,3%-os szinten alakulhat, de mérséklődik 2022-höz képest.

🇭🇺 Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése alapján az unió és az eurózóna gazdasági teljesítménye még a nemzetközi szervezetek által prognosztizáltaknál is kissé borúsabb, átlagosan 0,3%-os GDP-bővülést vár. Németország (-0,6%) mellett Svédország (-0,6) és Lettország (-0,3) kerülhet recesszióba. Hazánk gazdasági növekedése 2021-ben 7,1%-os volt, míg 2022-ben várhatóan 5,5%-os növekedésével az európai élmezőnybe tartozik. A Bizottság Magyarországra 2023-as GDP-növekedése kapcsán is borúlátóbb a nemzetközi szervezeteknél, 0,1% körüli teljesítménybővülést várnak, azonban 2024-ben hazánk ismét az unió élmezőnyébe kerülhet, 2,6%-os növekedéssel.

💾 Az eredeti cikk itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

 

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.