Idén, immár harmadszor kerül sor magyar-török magas szintű találkozóra. A decemberi egyeztetés alkalmával a Magyar–Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ülésére érkezik a török államfő Magyarországra. Emellett, december 15-én a magyar-török modernkori diplomáciai kapcsolatok századik évfordulóját ünnepelhetjük, így ez az évforduló is megerősíti a találkozó fontosságát.
A 2023. december 18-i találkozó kapcsán már kilátásba helyezték a felek egy olyan együttműködés aláírását, amelyben a kiemelt stratégiai partnerség megteremtése mellett, a kölcsönös veszélyhelyzeti segítségnyújtásról is megállapodhatnak. Az egyeztetés során várhatóan a gazdasági, kereskedelmi, védelmi, politikai és kulturális témákat is érintik majd.
A Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács egy olyan intézményesített fórum, amely Magyarország és Törökország között a stratégiai partnerség elősegítése céljából jött létre. A Tanács üléseinek keretében gazdasági, kereskedelmi, politikai, védelmi és kulturális területeket érintő kérdésekben egyeztethetnek a felek.
Magyarország és Törökország kapcsolata hosszú ideje stabil, kiegyensúlyozott, gazdasági és kereskedelmi tekintetben gyümölcsöző. A két ország közötti külkereskedelem értéke az elmúlt években tovább nőtt, Törökországból hazánkba érkező import évről évre magasabb: míg 2010-ben 581,8 millió USD értékben érkezett török áru hazánkba, addig 2015-re ez az összeg közel megduplázódott (1 001,50 millió USD), 2020-ra pedig elérte az 1 888,60 millió USD-t.
A Magyarországra érkező import áru között főként gépjárművek, fém alkatrészek, elektronikai berendezések és textil, – valamint ruhaipari termékek szerepelnek. Magyarország járműalkatrészeket, vegyipari termékeket, számítástechnikai és műsorszóró berendezéseket, élelmiszert és fémárut szállít Törökországba. A két ország kereskedelmi kapcsolatai 2015-től tovább erősödtek amikor a három évvel korábban meghirdetett Keleti nyitás külgazdasági stratégia részeként bevezetésre került a Déli bővítés nevű program, amelynek egyik célországa Törökország volt. A Déli bővítés stratégia részeként a magyar export növelése, a gazdaságdiplomáciai kapcsolatok szorosabbra fűzése, valamint a diplomatahálózat növelése került kitűzésre célként az egyes térségekben. Emellett magyar kereskedőházak nyitását kezdeményezte, amelyek segítségével a hazai kis- és középvállalatok ki tudnak a lépni a nemzetközi piacra, valamint a hazánkba érkező külföldi közvetlen tőke-befektetések növelését célozta meg. A török-magyar együttműködések eddigi eredményeit jól tükrözi a folyamatosan növekvő a hozzánk érkező török tőke-befektetések összege, amelyek jelentős része a feldolgozóiparba, valamint az energetikai és K+F fejlesztésekbe áramlanak.
A legnagyobb török befektetők Magyarországon az alábbi társaságok:
- Ekol Logistic Szolgáltató Kft. – fuvarozás;
- Celebi Ground Handling Hungary Földi Kiszolgáló Kft. – Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér földi kiszolgálás;
- Metyx Hungary Kft. – műszaki textilgyártás;
- Yaris Kabin Hungary Kft. – traktor és földmunkagép kabinok gyártása.
A kétoldalú kereskedelmi forgalom 2022-ben rekordot ért el Magyarország és Törökország között, a hazánkban működő török társaságok közel 2200 embert foglalkoztatnak itthon. Az idei januári találkozó alkalmával Mustafa Varank és Szijjártó Péter miniszterek kilátásba helyezték a török befektetések további ösztönzésére a török honosságú VakiBank fióknyitását Budapesten. 2024 kapcsán a török-magyar kulturális évad rendezése, 2025-ben pedig a magyar-török tudomány és technológia éve kerül(t) kitűzésre. Az elmúlt év energiaválsága során még nagyobb hangsúlyt kapott a Török Áramlat földgázvezeték, amelyen keresztül a tavalyi évben Magyarországra 4,8 milliárd köbméternyi gáz érkezett, ezzel a teljes fogyasztás mintegy felét fedezve. Ennek további biztonságos szállítása érdekében szintén egyeztetéseket tettek a felek.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.