A török-magyar kapcsolatok hosszú történelmi múltra tekintenek vissza. A gazdasági viszony a két ország között az elmúlt években egyre szorosabbá vált, folyamatosak az együttműködések Ankara és Budapest között. A december 8-ai csúcstalálkozó tárgyalásai az orosz-ukrán béke mielőbbi előmozdítása mellett a magyar-török stratégiai együttműködésekre, így például a kétoldalú kereskedelem bővítésére is kiterjednek. 2024-ben a Magyarországra érkező török import értéke elérte az 1 528 millió eurót, a magyar kivitel pedig 2 628 millió euró volt. A két ország kapcsolatában az árukereskedelem mellett az energetika is fontos szerepet játszik: a Déli Áramlat földgázvezeték az egyik kulcsfontosságú forrása a magyar gázellátásnak.
Törökország a kelet-mediterráni térség egyik megkerülhetetlen és legnagyobb gazdaságával rendelkező országa. Globális szinten hasonlóan jó helyzetben van: a világ húsz legnagyobb gazdaságának egyike. A török gazdaság bővülésének szempontjából nagy szerepe van az export növelésének is. A török kivitelben az elmúlt évtized során sikerült emelkedést elérni, mindazonáltal az import mértéke még így is jóval magasabb, mint az exporté. A külkereskedelem szerkezetében jelentős a gépjármű kivitel mellett, az egyes berendezések és gépek, vas- és fém termékek, ásványi anyagok és energiahordozók, valamint elektronikai eszközök exportja. Törökország jelentős kőszénkészletekkel rendelkezik, a globális kitermelés 1,3%-át adta 2017-ben. Ezen kívül a világ textilipari rangsorában az 5., ruhaipari rangsorában a 9. helyen áll. Kivitelének jelentős részét jellemzően Németországba, az Egyesült Államokba, Irakba és Oroszországba szállítja. Importra szorul egyes energiahordozók, gépek és berendezések, nemesfémek, alkatrészek, valamint acél tekintetében. Legfontosabb beszállítói Oroszország, Kína, Svájc és Németország.
Az Európai Unióval 1963 óta tart fenn szoros viszonyt, 1995 óta szabadkereskedelmi egyezmény van érvényben a két fél között. Ennek a rendszernek a fenntartása stratégiai fontoságú a török külkapcsolatokban. A szorosabb integráció, valamint a jövőbeni török csatlakozás kérdése az Európai Unióba 1987-ben került napirendre 2005-ben pedig elkezdődhettek a csatlakozási tárgyalások Ankara és Brüsszel között. Hogy ténylegesen részévé válhat-e Törökország a nyugati integrációnak, erősen kérdéses, főként az EU-s álláspontok miatt. 2016-ban írták alá a migrációs megállapodást, amelyben a Görögországba illegálisan érkező menedékkérők visszafordításáról állapodtak meg a felek, valamint az ehhez szükséges finanszírozás kérdéséről, amely összege 6 milliárd eurót tett ki, az uniós költségvetés terhére.
Magyarország és Törökország modernkori diplomáciai kapcsolata 1923-ban vette kezdetét, a centenárium céljából az idei évben számos kétoldalú kulturális együttműködést szerveztek. Ezen túl a két ország közötti külkereskedelem értéke az elmúlt években tovább nőtt. Törökországból hazánkba érkező import évről évre magasabb: míg 2010-ben 581,8 millió USD értékben érkezett török áru hazánkba, addig 2015-re ez az összeg közel megduplázódott (1 001,50 millió USD), 2020-ra pedig elérte az 1 888,60 millió dollárt.
A Magyarországra érkező import között főként gépjárművek, fém alkatrészek, elektronikai berendezések és textil, -valamint ruhaipari termékek szerepelnek. Magyarország járműalkatrészeket, vegyipari termékeket, számítástechnikai és műsorszóró berendezéseket, élelmiszert és fémárut szállít Törökországba. A két ország kereskedelmi kapcsolatai 2015-től tovább élénkültek, amikor a három évvel korábban meghirdetett keleti nyitás külgazdasági stratégia részeként bevezették a déli bővítés nevű programot, amelynek egyik célországa Törökország volt. A stratégia részeként a magyar export növelése mellett a gazdaságdiplomácia fokozását, valamint a diplomatahálózat növelését irányozta elő az egyes térségekben, magyar kereskedőházak nyitását kezdeményezte, amelyek segítségével a hazai kis- és középvállalatok ki tudnak a lépni a nemzetközi piacra, valamint a hazánkba érkező külföldi közvetlen tőke-befektetések növelését célozta meg. A török-magyar együttműködések eddigi eredményeit jól tükrözi, hogy 2015 óta folyamatosan növekvő a hozzánk érkező török tőke-befektetések összege, amelyek jelentős része a feldolgozóiparba, valamint az energetikai és K+F fejlesztésekbe áramlanak.
A kétoldalú kereskedelem mellett a török vállalatok megjelenése a magyar gazdaságban az utóbbi években egyre gyakoribbá vált. A legnagyobb török befektetők Magyarországon az alábbi társaságok:
- Ekol Logistic Szolgáltató Kft. – fuvarozás;
- Celebi Ground Handling Hungary Földi Kiszolgáló Kft. – Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér földi kiszolgálás;
- Metyx Hungary Kft. – műszaki textilgyártás;
- Yaris Kabin Hungary Kft. – traktor és földmunkagép kabinok gyártása.
A tőkebefektetések élénkítésével kapcsolatosan 2023 januárjában Mustafa Varank és Szijjártó Péter miniszterek kilátásba helyezték a török honosságú VakiBank fióknyitását Budapesten. 2024-ben török-magyar kulturális évad rendezését, 2025-ben pedig a magyar-török tudomány és technológia évét rendeztek.
Az elmúlt évek energiaválsága során még nagyobb hangsúlyt kapott a Török Áramlat földgázvezeték, amelyen keresztül a 2024-es évben Magyarországra 7,6 milliárd köbméternyi gáz érkezett, ezzel a teljes fogyasztás mintegy felét fedezve. Ennek további biztonságos szállítása érdekében szintén egyeztetnek a jelenlegi csúcstalálkozón a felek. Emellett korábban létrehoták a Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanácsot is. A Tanács egy olyan intézményesített fórum, amely Magyarország és Törökország között a stratégiai partnerség elősegítése céljából jött létre. A Tanács üléseinek keretében gazdasági, kereskedelmi, politikai, védelmi és kulturális területeket érintő kérdésekben egyeztethetnek a felek.
A mostani török-magyar csúcstalálkozó során a magyar miniszterelnök és a török elnök között az orosz-ukrán béketárgyalások is szóba kerülnek. Törökország a háború 2022-es kitörése óta aktív szerepet játszik a közvetítésben, valamint a lehetséges béke vagy fegyverszünet kialakításában. A korábbi Isztambulban megrendezett találkozón, fogolycseréről és a halott katonák földi maradványainak kölcsönös visszaszolgáltatásáról egyeztek meg a felek. Az amerikai nyomás ellenére sem sikerült azonban békét vagy tűzszünetet elrendelni a felek között. Várhatóan a csúcstalálkozón erről is szó esik a felek között. A külkereskedelemmel kapcsolatos stratégiai egyeztetések szintén napirenden lehetnek, Orbán Viktor miniszterelnök szerint: „Magyarország számára Törökország kiemelt stratégiai partner, amely nélkül lehetetlen lenne az energiaellátás, az áruforgalom biztosítása és a migrációs nyomás kezelése.”
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
