📊 Az MNB Monetáris Tanácsa a 2021. június 22-i ülésén 0,6%-ról, 30 bázisponttal 0,9%-ra emelte az alapkamat mértékét. Hasonló eseményre a 2008-as válság óta nem került sor. Sajátos módon a jelenlegi kamatemelést mégsem a gazdasági körülmények negatív irányú változása indokolta, hanem éppen ellenkezőleg a teljesítmény túl gyors felpörgése, és az ebből fakadó későbbi kockázatok kiküszöbölése.

📈 Miért jelenthet problémát a gazdaság túl gyors helyreállása? A gazdaság újranyitásával a kereslet hirtelen megemelkedett, ezzel a kínálat jelenleg még nem tud lépést tartani, ami az infláció jelentősen megugrásához vezetett mind idehaza, mind nemzetközi szinten. A gazdaságok visszarendeződése a magas infláció mellett munkaerő-hiánnyal is jár, ami szintén hozzájárul a fokozott árnyomáshoz (gyorsabban növekvő béreken keresztül), ahogy erről korábban már írtunk a korábbiakban az Oeconomus oldalán, (link a bejegyzés alatt). (Ezt a jelenséget nevezik ár-bér spirálnak, amely során az árszínvonal és a bérek emelkedése egymást erősítve okoz a kelleténél nagyobb inflációt. Az ár-bér spirál kialakulásának jelei a feszes munkaerőpiacban keresendőek.) A túlpörgött, potenciális szintje felett teljesítő gazdaság gyakran erős kiingásokhoz vezet, vagyis a nagy fellendülést, újabb visszaesés követheti. Ennek fontos indikátora az infláció. A gazdasági döntéshozó intézmények közül az MNB feladata, hogy biztosítsa az árnyomást, amelynek eszköze az alapkamat módosítása, és a monetáris politikai környezet szigorítása. A válság utáni gyors kilábalás ezzel együtt is biztosított a makrogazdasági adatokat figyelembe véve.

🏛 Ennek megfelelően a monetáris politikai eszköztár további elemeiben is változnak az MNB június 22-i döntése nyomán. A Monetáris Tanács a kamatkondíciók szigorításával párhuzamosan megkezdi a hosszú futamidőn ható eszközök alkalmazásának átalakítását. A gazdasági kilábalás gyorsulása lehetővé teszi, hogy egyes válságkezelő eszközöket a jegybank kivezessen. Ennek megfelelően az NHP Hajrát a 3000 milliárd forintos keret kimerülésével a jegybank lezárja. (A program keretösszege már majdnem teljes egészében lehívásra került, 2900 milliárd forint a jelenlegi kihasználtság.) Ugyanakkor az MNB környezeti fenntarthatóságot támogató eszközöket kíván bevezetni. Továbbá kedvező hír a hazai kkv-k számára, hogy a kormányzat a KAVOSZ Zrt. által koordinált Széchenyi Kártya Program keretében újraindítási konstrukciók lesznek elérhetők július 1-jével, amelyek folyószámlahitelként, beruházási és forgóeszköz célokra lesznek igénybe vehetőek. A családok számára pedig továbbra is rendelkezésre állnak a különféle otthonteremtést támogató konstrukciók.

🌿 Fontos újdonság az is, hogy a jegybank elsődleges célján túl (az árstabilitás elérése és fenntartása), kibővülő mandátumot kap, amely alapján a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikát is folytat. Ennek lehet első eleme a most bejelentett, kidolgozás alatt álló környezeti fenntarthatóságot támogató eszköz.

🇪🇺 A magyar jegybank nem az egyetlen volt a régióban, amely hasonló lépéssel élt. Június 23-án a cseh jegybank is emelte az alapkamat mértékét. (Az emelés mértéke 25 bázispont volt, amellyel az alapkamat 0,5 százalékra változott Csehországban.)

📅 A Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentése 2021. június 24-én jelent meg. A kiadványban a jegybank beszámol az infláció korábbi és várható alakulásáról, és értékeli az inflációt meghatározó makrogazdasági folyamatokat, (link a bejegyzés alatt).

💾 Az eredeti forrás itt és itt olvasható:

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

 

#inflacio #monetarispolitika #alapkamat #hitelezes ##koronavirus  #munakerpiac #Magyarország #gazdasg