🛢 A KSH 2022. június 1-jén publikálta 2022 I. negyedéves hazai gazdasági teljesítményének részletes adatait. Ez alapján az idei év első három hónapjában a bruttó hazai termék 8,2%-os növekedéséhez a szolgáltatások 5,3, az építőipar 0,6, az ipar 1,2 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t (1,4 százalékponttal).

⚙ Az elmúlt negyedévben az ipar teljesítménye 4,9%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 4,6%-kal bővült az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a leginkább a fémfeldolgozási termék-, illetve az élelmiszergyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 18,3%-kal nőtt, a mezőgazdaságé 3,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 9,9%-kal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés azokon a gazdasági területeken történt, amelyek egy évvel korábban – a járvány megfékezésére hozott korlátozásokkal összefüggésben – a leginkább visszaestek: az alacsony bázishoz képest a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye (80,8%), a szállítás, raktározásé (20,4%), a művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatásé 14,8%-kal emelkedett. Szintén alacsony bázishoz képest nőtt (13,8%-kal) a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke. Olyan szolgáltató ágak is számottevően bővültek, amelyek teljesítménye 2021. I. negyedévében is magas szinten volt: az információ, kommunikációban 11,6, a kereskedelemben 9,4, a pénzügyi, biztosítási tevékenységben 6,3%-os növekedés történt. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,9, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 8,9, az oktatásé 2,9%-kal volt nagyobb az előző év azonos időszakinál.

💸 Az ágazatok teljesítménye jelenleg kiemelt figyelmet kap, mivel a kormány egyes ágazatokra különadót vetett ki, annak érdekében, hogy a fokozott árnyomás mellett képes legyen fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit. Az extraprofit-különadók nyolc szektort érintenek: a bank- (250+50 milliárd forint) és a biztosítási szektort (50 milliárd forint), az energiaágazatot (300 milliárd forint), a kiskereskedelmet (60 milliárd forint), a telekommunikációt (40 milliárd forint), a légitársaságokat (30 milliárd forint), a gyógyszerforgalmazó cégeket (20 milliárd forint), emellett 2023-tól visszatér a reklámadó is (15 milliárd forint). Felmerül a kérdés, hogy azok a szektorok, amelyekre a különadó vonatkozik ténylegesen felülteljesítették-e a többit, és a koronavírus-járvány kitörése utáni időszak nyertesei voltak.

📊 A 2019 évvége és 2022 első negyedéve közötti időszak legdinamikusabb gazdasági növekedését felmutató szektor az infokommunikációs ágazat volt (23,3%). A bruttó hazai terméket képező termelő ágazatok közül a kereskedelmet a szálláshely és vendéglátással együtt mérik. E két szegmenst a járványhelyzet ellentétesen érintette, így érdemes külön megvizsgálni a kiskereskedelmi forgalom alakulását. Ugyanis a kiskereskedelmi üzletek forgalma (27,9%) túl tudta szárnyalni a telekommunikáció bővülését. A harmadik legkiemelkedőbb teljesítményt mutató építőipart nem érintik a kormányzati különadók, aminek hátterében az állhat, hogy a szektort jelentősen sújtotta az alapanyagok árának emelkedése az elmúlt egy évben. A feldolgozóipar (12,2%) tekintetében hasonló a helyzet, de itt a magas alapanyagárak már visszafogták a növekedést az elmúlt három negyedévben (2,8%). Ugyanakkor a járvány kitörése óta folyamatosan túlteljesítő gyógyszeripart érinti a különadó.

🛢 A többi különadó hatálya alá tartozó szektor esetében más szempontok is figyelembe, illetve egy-egy vállalat, vagy alágazat mutatott kiemelkedő teljesítményt. A pénzügyi szektor is felülteljesítő volt, de ezen belül is a legnagyobb, 30% körüli piaci részesedéssel rendelkező vállalatot érinti leginkább az intézkedés, (az adó közel harmada). Az energiaszektorra, amely esetében elsősorban a Mol érintett leginkább, háromféle adó kerül kivetésre (1) a bányajáradék jelentős emelése, ami a kitermelés profitját vonja el, a brent és az ural olaj közötti spread megadóztatása, (vagyis az Oroszországból vásárolt alacsonyabb piaci árazással rendelkező kőolaj és a nyugati árazás közötti különbségből származó nyereség), illetve megjelennek az energiaszektorban a Robin Hood-adó alanyai között a bioetanol és bioüzemanyag cégek. Utóbbi üzemanyag típusokról az elmúlt időszakban több európai uniós vita zajlott, mivel azok előállítása torzítja a mezőgazdasági termelést és ezáltal az élelmiszeripart, miközben jelentős környezeti terhelést okoznak.

✈ A légi forgalmat hátrányosan érintette a járvány időszak. Ugyanakkor az utasforgalom visszaesése mellett ellentétes trend rajzolódott ki a légi áruszállítás terén. E forgalom típus képes volt szintet lépni a járvány időszakában, mivel az időszak alatt megváltoztak a logisztikai trendek, és dinamikusan bővült az e-kereskedelem, amely a teljesítések során a légi szállítást is jobban kihasználta. Emellett a légi utasforgalom is gyors visszaépülést mutathat az idei évben.

🖩 A különadók mértékének meghatározásánál nem csupán az egyes szektorok bővülése, hanem azok mérete is szempont lehetett. Így a kivetett adó nagysága különbséget mutat.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

 

#GDP #Magyarország #EU #Europaiunio #ipar #kiskereskedelem #fogyasztas #turizmusvendeglatas #KSH #arstop #kulondo #jarvany #agazatok