Magyarország és Ukrajna viszonyát az elmúlt évek relációjában főként az orosz-ukrán háború és annak hatásai határozták meg. A 2010-es évek elejétől kialakuló vitás kérdések, amelyek jelentős része a nyelvtörvényről, valamint oktatási törvényekről szóltak, hangsúlyos elemként hatnak külügyi párbeszédre is. A háború okozta sokk, valamint az emiatt kialakuló gazdasági-geopolitikai állapot pedig tovább roncsolta a két ország kapcsolatát. A diplomáciai visszafogottság ellenére azonban a külkereskedelmi mutatók továbbra is stabilak maradtak: 2024-ben az Ukrajnába irányuló magyar export 11,2 százalékponttal nőtt a 2023-as évi adatokhoz képest. Az aktuális miniszteri találkozó kapcsán a két ország kereskedelmi kapcsolatát tekintjük át röviden, fókuszba helyezve a gyakori viták lehetséges hatását az árucserére.
Magyarország számára Ukrajna több szempontból is fontos stratégiai partner.
- Egyrészt, mivel keleti szomszédja, a kereskedelmi kapcsolatok megszilárdítása mindkét fél számára több előnnyel is jár.
- Másrészt, a Kárpátalján élő magyar kisebbség helyzete immár tizenöt éve hangsúlyos része a magyar nemzetpolitikának.
- Továbbá, az Ukrajnán áthaladó Barátság kőolajvezeték, valamint energiatranzit szintén olyan pont, amely mind a két ország számára előnyökkel jár.
Magyarország kőolajellátása részben ezen biztosított, de Szlovákia is innen kapja a kőolajat, így a csőrendszer leállása komoly fennakadásokat okozna a teljes közép-kelet-európai térségben. Ukrajna energiaimportjában szintén meghatározó Magyarország, mivel a teljes ukrán energiaimport-szükséglet közel 40%-a érkezik nyugati szomszédjától.
A 2022-es háború kitörése előtt a legtöbb vitás kérdést a nyelv- és oktatási törvények, valamint azok anyanyelvhasználatot korlátozó része adta. A 2010-es évtizedet emiatt a sokszor heves diplomáciai viták, valamint a kérdés megoldatlansága, vagy annak csak részleges megoldása szolgáltatta. A 2022-es háború új perspektívába helyezte a magyar-ukrán viszonyt. A konfliktus megítélése, annak politikai támogatottsága az Európai Unión belül is számos vitát generált, mindazonáltal Magyarország az elmúlt több mint három év során végig kiállt a békepártiság, valamint a háború lezárásának mielőbbi szükségessége mellett. Mindazonáltal ez a hozzáállás nem azt jelentette, hogy Magyarország elzárkózik az Ukrajnának megsegítésétől, mindössze azt más módon teszi meg: a fegyverek és a magas összegű hitelek, kölcsönök helyett Magyarország biztosította Ukrajnát a humanitárius segítségről, lehetőséget nyújtott az ide érkező ukrán menekülteknek a mielőbbi társadalmi integrációhoz, valamint ígéretet tett, hogy a háború lezárását követően a helyreállításban, újjáépítésben is kész segítő kezet nyújtani.
Az elmúlt egy évben mégis mélypontra juttattak a magyar-ukrán kapcsolatok, amely mögött számos tényező húzódik.
- Ezek közül talán az egyik legfontosabb a Barátság kőolajvezetéket ért támadások, amelyek következtében a magyar és a szlovák energiaellátás is instabilabbá vált. A kőolajszállítás leállása hosszú távon nem csupán a magyar és a szlovák gazdaságokban, de a közép-kelet-európai régió valamennyi államában jelentkezne.
- További kritikus pont volt az elmúlt hónapokban a magyar-ukrán viszonyban Ukrajna lehetséges EU-tagsága. Magyarország számos alkalommal kifejezte véleményét, hogy nem ellenzi Ukrajna csatlakozását az integrációba akkor, ha az nem most, hanem a békekötés után, egy olyan országgal történne meg, amely képes a piacgazdaság szabályait alkalmazni, valamint a jogállamisági kritériumoknak is eleget tud tenni (így a kisebbségi jogokat is biztosítja többek között a kárpátaljai magyarság számára). Egy gyorsított eljárás azonban számos veszélyt és kritikus pontot rejt magában, azon túlmenően, hogy háborúban álló ország felvétele az EU-ban szintén több kérdést is felvet.
Ezek a kérdések, valamint az ezekből kialakult viták már többször is tárgyalóasztalhoz ültették a magyar és ukrán feleket. 2024. januárjában Szijjártó Péter Magyarország külgazdasági és külügyminisztere látogatott Ungvárra, ahol Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel egyeztetett a magyar kisebbséget érintő kérdésekről. Néhány hónappal később Orbán Viktor miniszterelnök látogatott Kijevbe, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztetett. 2024 őszén ismét külügyminiszteri látogatás zajlott, ekkor már Andrij Szibiha érkezett Magyarországra. Emellett a párbeszédet olyan fórumokon is folytatták, mint az Európai Unió, valamint az egyes nemzetközi csúcstalálkozók, konferenciák. A relatív gyakori egyeztetések is azt támasztják alá, hogy a kérdések rendezése egyaránt fontos mindkét fél számára, ehhez pedig képesek megteremteni a diskurzus kereteit is.
Látható tehát, hogy a két ország viszonyát több, főként gazdasági és a kisebbségi jogokat érintő nehézség terheli. Mindettől függetlenül Magyarország továbbra is fontos kereskedelmi partnerként tekint Ukrajnára, mindez pedig az áru-csereforgalom adataiban is visszatükröződik.
A magyar export Ukrajna irányába az elmúlt években tovább bővült, a 2020-as koronavírus-járvány idején is mindössze 2,2 százalékponttal esett vissza a kivitel a 2019-es év értékéhez képest, azóta pedig fokozatos bővülés mutatkozik. 2024-ben 11,2 százalékpontos növekedést generált a magyar áruexport Ukrajnába a 2023-as évi adathoz képest. A magyar exportoldalon túlnyomó többségben az energiahordozók (üzemanyag, finomított kőolaj), az elektronikai berendezések, valamint a járművek és szállítóeszközök (személygépjárművek) állnak. Magas értékű továbbá a Magyarországról szállított gyógyszerek aránya is (2023-ban 155 millió USD, ami a teljes Ukrajnába irányuló kivitel 7,6%-át adta).
Magyarországra Ukrajnából elsősorban elektronikai berendezések (elektromos fűtőberendezések 20,7%), kukorica (14,3%), szójabab (3,63%) és fűrészárú (3,4%) érkezik. Az ukrán import értéke 2024-ben mélypontra került, amely mögött a háború miatt csak nehezebben teljesítő ukrán ipar és mezőgazdaság áll. Mindez a hozzánk érkező import értékében is visszatükröződik: míg 2022-ben a háború első évében még kiemelkedően magas, 2 512 millió eurót tett ki az ukrán áruimport, addig 2023-ban már csak 1 297 millió eurót, 2024-ben pedig 818,2 millió eurót ért el. Figyelembe véve az ukrajnai ipari létesítmények elleni támadásokat, valamint a munkaerőhiányt, az ipar nehezített körülmények közötti teljesítményét, fegyverszünet vagy békekötés nélkül várhatóan a teljes ukrán külkereskedelmi adatok további romlást mutatnak majd, így a Magyarországra érkező import is tovább csökkenhet. Mindazonáltal a két ország diplomáciai kapcsolatai a kereskedelmi viszonyra még nem nyomták rá a bélyeget. Ugyan az OTP-vel és a Richterrel szemben is több retorzió született Kijev részéről, de ezek megoldása is azt mutatja, hogy a két ország érdekei azonosak, még akkor is, ha a diplomáciai kommunikációban sokszor viták alakulnak ki közöttük.
Összességében a magyar-ukrán külkapcsolatok elmúlt öt évét a kisebbségi nyelvhasználat ügyének rendezetlensége és a háborúról alkotott magyar narratíva határozta meg. A kérdések és a viták rendezése érdekében a most megrendezésre kerülő külügyminiszteri találkozó jó alkalmat teremthet. Magyarország számára Ukrajna továbbra is fontos stratégiai és kereskedelmi partner, emellett pedig Ukrajna számára sem elhanyagolható Magyarország szerepe. A vitás kérdések ellenére a két ország kereskedelmi kapcsolatai stabilak maradtak, az Ukrajnába irányuló magyar export értéke évről évre növekedést jelez.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
