A magyar-izraeli kapcsolatok az elmúlt bő öt évtized során sokat változtak, fejlődtek. Az elmúlt évek politikai és gazdasági eseményei lehetővé tették a két állam még szorosabb együttműködését, így az addig is stabilnak tekinthető szövetséget még magasabb szintre sikerült emelni. Mára a közel-keleti országok közül Izraellel tartjuk fenn a legszorosabb kapcsolatrendszerünk egyikét, mely a jelenlegi háborús helyzetben is megmutatkozik. Összefoglaló anyagunkban rövid áttekintést nyújtunk az izraeli gazdaság helyzetéről, valamint a bilaterális viszony gazdasági vonatkozásairól is.
🇮🇱 A mai modern izraeli államot 1948. május 14-én alapították, lakosságát pedig főként azok a zsidó vallásúak és leszármazottaik teszik ki, akik a második világháború, valamint a holokauszt után a térségbe tértek vissza. Népességében jelentős az arabok száma is, 2022-ben a teljes lakosság (9,6 millió fő) 21,1%-át tették ki. A Közel-Kelet országai közül az egyik legfejlettebb gazdaságú állam, ahol a technológiai és ipari high-tech megoldások is magas színvonalat képviselnek. Földrajzi helyzete ugyan nem kedvez a mezőgazdaságnak, sem az egyes ipari szektoroknak, mégis sikerült önellátóvá válnia az agrártermelés szempontjából. Kivételt csak a marhahús és a gabonafélék jelentenek, ezekből importra szorul az ország.
🏭 Mivel az ország ásványi kincsekben szegény, az ipar szerkezete sajátos jegyeket mutat. A legfontosabb iparágak között van a csúcstechnológiai termékek gyártása, a fémfeldolgozás (főként import nyersanyagokból), a katonai és védelmi felszerelések gyártása, a textilipar, az élelmiszeripar, valamint az építőipar is. Jelentős bevételi forrást biztosít a turizmus, ami főként a tengerparti városokra és történelmi-vallási emlékhelyekre koncentrálódik. Az ország gazdasági lehetőségeire nagy hatással van a néhány éve feltárt földközi-tengeri térség új gázlelőhelyeinek kitermelése is. Az erre vonatkozó regionális együttműködések már 2016-ban megindultak, ekkor Izrael Jordániával kötött megállapodást, továbbá ezt követően Egyiptommal hozott tető alá hasonló szerződést gázszállításra vonatozóan.
📈 Exportjában az elektronikai berendezések, szoftverek, számítástechnikai eszközök, gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek, gyümölcsök, vegyi anyagok, haditechnikai eszközök, valamint csiszolt gyémántok teszik ki a legnagyobb arányt. Elsődleges export partnere az USA, az Egyesült Királyság, Hongkong, Kína és Belgium. Importjában főként a nyersanyagok, hadi eszközök, termelőeszközök, üzemanyagok, gabonafélék és egyéb fogyasztói javak tartoznak. Fontos beszállító partnere az USA, Kína, Svájc, Németország, az Egyesült Királyság és Belgium is.
📈 Izraelben az elmúlt évek során dinamikus növekedésnek indult a beáramló FDI volumene. 2022-ben az UNCTAD adatai szerint az országban elhelyezett tőkebefektetések összege elérte a 27 760 millió USD-t. A legfőbb befektető Izraelben az Amerikai Egyesült Államok, a beáramló FDI több mint 50%-a jellemzően innen származik. Elsősorban a fém- és elektronikai termékek gyártása, valamint a szolgáltatási szektorban az informatikai és kommunikációs vállalkozások, valamint a tudományos területek érintettek. A kihelyezési oldalon Izrael a legtöbb tőkét Hollandia felé küldi, ahol a vegyipari termékekkel foglalkozó társaságok mellett a pénzügyi szolgáltatási ágazatokba áramlik a tőke.
🇭🇺 Magyarország az 1948-as eseményeket követően röviddel fel is vette a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Mindez egészen 1967-ig, a hatnapos háborúig érvényben is volt, akkor azonban a hazai kommunista vezetés indíttatására a kapcsolatokat meg kellett szakítanunk. Az 1989-es demokratikus fordulat és rendszerváltást követően a keleti-blokk országai közül elsők között kezdtük el helyreállítani a közel-keleti állammal a diplomáciai viszonyokat, amelyek mára számos területet lefednek:
- együttműködés a biztonság és a közel-keleti stabilitás érdekében, valamint az Izraelt egyoldalúan megbélyegző nemzetközi fősodor elleni küzdelem;
- a magyarországi zsidó közösség és az izraeli magyar közösség közötti interakciók;
- az antiszemitizmus elleni globális fellépés;
- a magyar és izraeli gazdasági, tudományos és innovációs együttműködések fokozása.
📈 A gazdasági együttműködések fejlődését jól jelzi, hogy a 2000-es évek óta folyamatosan és nagy mértékben növekszik a magyar termékexport értéke Izraelbe. A kétoldalú külkereskedelmet is ez a magyar aktívum jellemzi, amelyben jelentős a járművek és szállítóeszközök, az elektronikai berendezések, a baromfitermékek, gyógyszerek és vegyipari termékek aránya. 2021-ben 424 millió USD értékben szállítottunk termékeket Izraelbe. A hazánkba érkező izraeli termékek között főként vegyipari termékek és gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, elektronikai berendezések, műanyagipari áruk, valamint járműalkatrészek szerepelnek. A Magyarországra érkező izraeli termékimport 2021-ben 224 millió USD volt. A kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése céljából 2019-ben külgazdasági irodát nyitott Magyarország Jeruzsálemben, európai országok közül egyedüliként diplomáciai státusszal, a tel-avivi nagykövetség részeként.
💸 A két ország közötti tőkebefektetések esetében főleg a 2020-as és a 2021-es évek tekinthetőek eredményesnek. 2008 és 2020 között főleg a magyar eredetű FDI volt domináns a bilaterális tőkekihelyezésekben, 2015-ben sikerült nagyobb értékű tőkevonzást elérni a közel-keleti ország részéről. Magyarországon főként a gyógyszer- és orvostechnikai eszközök (TEVA Gyógyszergyár ZRT., Celitron Medical Technologies Kft.), a navigációs szoftverek (NNG Szoftverfejlesztő és Kereskedelmi Kft.), a vegyipari termékek (Well Done St. Moritz Termelő, Kereskedelmi és Ügynöki Kft.), valamint a bútorgyártási ágazatokban (CARDO Bútor- és Matracgyártó Kft.) találkozhatunk izraeli befektetőkkel. A magyar társaságok Izraelben a vízgazdálkodási, mezőgazdasági és öntözéstechnikai, ICT, K+F, tudás és technológiatranszfer szektorokban jelenhetnek meg, mint potenciális befektetők. A két ország közötti együttműködések kiterjednek a védelmi célokra is: egy 2023 augusztusában bejelentett együttműködés keretében a német Rheinmetall és az izraeli UVision Air Ltd., harci drónokat gyártanak majd Magyarországon. Emellett Magyarország a Vaskupola légvédelmi rendszer lokátoráról, tizenegy darab ELM–2084 típusú légtérellenőrző, légvédelmi és tüzérségi felderítőradar beszerzéséről is megállapodott, melyeket részben Nyírtelken gyártanak.
Összességében a két ország gazdasági, politikai és diplomáciai kapcsolatai is kiegyensúlyozottak voltak az elmúlt évtizedek során. Izraelre a magyar külpolitika jelentős szövetségesként tekint, így a jelenleg kialakult háborús helyzet kapcsán is Magyarország a lehető legtöbb módon támogatni kívánja a közel-keleti államot.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
Felhasznált szakirodalom továbbá: Olivier Sanmartin: Izrael az új szén-hidrogén exportőr? In: Francois Bost, et.al.: Világgazdasági körkép. Pallas Athéné Könyvkiadó, 2021. pp.281.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: Kuvait mint erősödő partner – a magyar-kuvaiti egyeztetés margójára – Oeconomus
#Izrael #Magyarország #külkapcsolatok #külkereskedelem #partnerség #export #import #FDI #közel-kelet
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
