Kiszivárogtak a legnagyobb ellenzéki párt adótervei, amely szerint a társasági adót a jelenlegi 9%-ról 25%-ra emelnék kormányra jutás esetén. Egy ilyen lépésnek számos kedvezőtlen hatása lenne a magyar gazdaság egészére nézve: az elmúlt 15 év alatt nagyjából 1 millió munkahely jött létre, amelyek nagy részét külföldi társaságok biztosítják. Az eddig folyamatosan növekvő külföldi tőke beruházás (FDI) áramlására ugyancsak hatással lenne az adóemelés, valamint a már itt lévő külföldi nagyvállalatok fejlesztései, bővítései is megakadnának. A versenyképesség fenntartásának egyik záloga az alacsony adózási környezet, valamint az ezzel összefüggő tervezhetőség. Alábbi összefoglalónkban a Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok fontosabb eredményeit tekintjük át, valamint azt, hogy miért fontos a szerepük a magyar gazdaságban.
A magyarországi FDI-áramlás tekintetében az elmúlt 15 évet folyamatos növekedés jellemezte. A 2012-ben meghirdetett keleti nyitás külgazdasági stratégia egyik célja a kelet- és közép-ázsiai tőkeáramlás fokozása volt, emellett pedig párhuzamosan számos megállapodás született európai nagyvállalatokkal is. A tőkeáramlás ilyen jellegű diverzifikálásának köszönhetően, a 2008-as 16 639 milliárd forintot elérő nettó tartozás állomány értéke 2023-ban már 41 149 milliárd forintra rúgott, így közel két és félszeresére emelkedett a Magyarországon működő külföldi vállalatok tőkeállománya 15 év alatt.
A tőkeáramlás fokozását elősegítette a stabil politikai helyzet, a kedvező adózási környezet megteremtése, valamint a banki- és pénzügyi háttér biztosítása. További fontos szempont volt a vállalatok részéről, az ország földrajzi elhelyezkedése, valamint fejlett infrastruktúrája is. A területi megoszlás alapján a legtöbb külföldi vállalat Budapesten található: összesen 15 258 darabot vettek számba 2023-ban. A vármegyék közül kiemelkedik Győr-Moson-Sopron, ahol 1 145 külföldi vállalat működött 2023-ban.
A külföldi vállalatok amellett, hogy a gyártóegységek építéséhez nagymértékű beruházásokat hajtottak végre, a régió és az ország foglalkoztatási adataira is kedvezően hatottak: 2008-ban az összes magyarországi külföldi irányítású leányvállalatnál 627 431 fő dolgozott, 2023-ra ez a szám 776 891 főre nőtt. A közel 20%-os növekedés is elősegítette, hogy a még 2010-ben 10,8%-os munkanélküliségi ráta az évtized végére 4,1%-ra csökkenjen. A foglalkoztatottak jelentős részét, több mint 60%-a 2023-ban olyan nagyvállalatnál alkalmazták, amely EU-n belülinek minősül, 37%-uk pedig EU-n kívüli társaságnál dolgozott.
Egy lehetséges adóemelés következtében ezeknek a dolgozóknak nagy valószínűséggel vagy teljesen felmondanak a munkáltatók, vagy olyan szintű racionalizálást hajtanak végre, ami jelentősen lecsökkenti a munkavállalók létszámát. Mindkét eshetőség negatívan befolyásolná a teljes magyar gazdaságot, hiszen a tőkekivonás és a munkanélküliség drasztikus megugrása egyaránt kedvezőtlenül hat a növekedésre. További nem elhanyagolható tényező, hogy az itthon működő külföldi leányvállalatok munkáját számos hazai kis- és középvállalat segíti, akár beszállítóként is. Amennyiben a leányvállalatoknál csökkentik a foglalkoztatottak számát, netán teljesen kivonul az adott társaság Magyarországról, akkor az a beszállítókra és a vállalattal kapcsolatban álló magyar társaságokra is komoly hatással lehet.
A foglalkoztatottak mellett a termelési értékek esetén is dinamikus növekedés figyelhető meg a külföldi irányítású nagyvállalatok esetén. A 2023-as adatok alapján látható, hogy az összes Magyarországon működő vállalkozás az összes nemzetgazdasági ágban 113 344 207 millió forint termelési értéket ért el. Ebből a külföldi irányítású leányvállalatok 59 157 884 millió forintnyi értéket képviseltek, azaz a teljes érték 52%-át.
Adóemelés esetén a foglalkoztatási létszám csökkenésével, a termelési kapacitás is zsugorodna. A termelés csökkentésével visszaesne a vállalat exportkapacitása is, amely ezáltal már nem csak a társaság saját, de a teljes magyar kivitel teljesítőképességére hatással lenne. Egyfajta törvényszerűség, hogy ha az export csökken, akkor az import növekszik, ami így külkereskedelmi egyensúlytalansághoz, a külkereskedelmi mérleg deficitjéhez vezet. A legtöbb Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalat exportra termel, így társasági adóemelés esetén nagy valószínűséggel inkább áthelyezi a gyártóegységet olyan országba, ahol kedvezőbb az adózási környezet.
A termelési értékhez való hozzájárulás mellett a hozzáadott érték nagysága is jelentős a külföldi irányítású hazai nagyvállalatok esetében. 2023-ban az összes Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalat a hozzáadott érték 40,5%-át biztosította. Hiba lenne azt gondolni, hogy a külföldi tőke révén kizárólag olyan társaságok telepednek le Magyarországon, amelyek alacsony hozzáadott értékű termékeket gyártanak. Számos olyan európai társaság leányvállalata hozott létre gyártóegységet itthon, amelyeknél a magas színvonalú, komoly szakértelmet igénylő tudás révén magas hozzáadott értékű gyártási folyamat megy végbe (pl.: Knorr-Bremse Hungária Kft.). Emellett pedig az ázsiai cégek részéről is vannak olyan tőkekihelyezések, amely során a technológiai tudás és a magas színvonalú szakértelem kerül a fókuszba (pl. BYD budapesti központja). Mindezek alátámasztják azt is, hogy a külföldi tőkeáramlás révén Magyarországon leányvállalatot létrehozó társaságok a hagyományos szakképesítésű dolgozók mellett egyre inkább fordulnak a magasabb képzettségű, kutatás-fejlesztési feladatokat is ellátó magyar alkalmazottak irányába.
Összességében a társasági adó emelésének lehetősége a külföldi tőkeáramlás magyarországi helyzetére kedvezőtlen lenne. A tőkeáramlás mindenképpen visszafogottabbá válna, valamint a magasabb adó miatt a társaságok jelentős része dönthet a kivonulás mellett, ami magas értékű tőkekivonást eredményezhet. Azok a cégek, amelyek maradnak, nagy valószínűséggel a humán erőforrás racionalizálása mellett döntenének, amely a magyar foglalkoztatottsági adatokra és a teljes gazdaságra is negatívan hatna. Fontos azt is figyelembe venni, hogy a társasági adó emelésével nem csupán a külföldi irányítású Magyarországon működő vállalatok helyzete nehezedne, de a hazai vállalatok, vállalkozások számára is plusz költségek, emelkedő kiadások merülnének fel. Mindez erőteljesen visszafogná a vállalkozói kedvet, csökkentené a versenyt, így összességében a teljes nemzetgazdaságra hátrányosan hatna.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
