💳Az 1990-es évek óta Magyarországon fokozatosan egyre nagyobb teret hódított a bankkártya használat, valamint a bankszámla megléte. A Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint a hazai lakosság mintegy 87%-a rendelkezik bankszámlával, 85%-uk pedig bankkártyával is. Számukra evidens a mindennapokban ezen eszközök használata a napi pénzügyeknél, ugyanakkor a lakosság fennmaradó 13-15%-a még mindig nem érzi szükségesnek meglétét. Az alábbiakban ennek a lakossági rétegnek a lehetséges döntéseit tekintjük át röviden, figyelembe véve, hogy milyen tényezők befolyásolhatják itthon a bankszámla és bankkártya használatát.
💸 Az MNB 2020 őszén végzett felmérést a hazai bankkártyás fizetési szokások felkutatása céljából. A mintegy 1500 fős reprezentatív cenzusban 18 év feletti magyar lakosok által adott válaszokat vizsgálták meg. A kutatás nem csupán a mindennapi pénzügyi szokásokra, hanem az általános, ezt befolyásoló tényezőkre is rávilágított. Ez alapján vonható le konzekvencia arra vonatkozóan is, hogy azok, akik nem rendelkeznek bankszámlával, miért döntöttek így, valamint, hogy miért nem tartják fontosnak meglétét. A legtöbb felnőtt munkavállaló számára a legfőbb oka annak, hogy bankszámlát vezessen, a munkabér kifizetés, ezt támasztja alá az is, hogy a rendszeres jövedelemmel rendelkezők 75%-a itthon elektronikusan kapja meg a havi jövedelmét munkaadójától, 15%-a készpénzben, 8% pedig vegyesen (készpénzben és számlára történő utalással). A 2017-es adatokhoz képest némi javulás figyelhető meg a készpénzes jövedelemmel rendelkezők esetén, a jelzett évhez képest ugyanis 6%-kal csökkent arányuk. Számukra a bankszámla megléte, valamint a bankkártyával történő vásárlás a legtöbb esetben érdektelen, mindazonáltal nem ez az egyetlen tényező, ami befolyásolja az elektronikus pénzügyi szolgáltatások meglétét. Az életkor, valamint a képzettség mellett hangsúlyos tényező az adott háztartás bevételének összege is: az MNB szerint jellemzően azok nem nyitnak és vezetnek bankszámlát, akik esetében a háztartásban az egy főre jutó rendszeres havi jövedelem nem éri el a 100.000,- forintot.
💡Az MNB-s kutatás válaszadói közül sokan nyilatkoztak úgy, bizalmatlanok a bankok irányába, valamint, hogy túl költségesnek ítélik meg a bankszámla és a kártya fenntartását, emiatt pedig nem szeretnének újabb kiadással járó terheket viselni. Ugyan a bankkártya használat a legtöbb hazai banknál már 0 forintért igénybe vehető szolgáltatás, a számlavezetéssel, tranzakciós díjakkal, átutalásokkal és csoportos beszedési megbízásokkal kapcsolatos költségek között egy-egy bank esetén is jelentős eltérések mutatkoznak.
Az alábbi táblázatban ezzel kapcsolatban végeztünk összehasonlítást, a három legtöbb bankfiókkal rendelkező hazai pénzintézet ajánlatai alapján. Az összehasonlítást három bevételi összeggel végeztük el (250.000,-, 150.000,-, 95.000,- forint), amelyeket havi rendszeres jövedelemként jelöltünk, egy 30 éves alkalmazott esetében, akinek nincsen jelenleg bankszámlája. Minden esetben tartalmazott a választott csomag: havi 4 db átutalást (összesen 40.000,- forint), 2 db csoportos beszedést (15.000,- forint értékben), 30 db kártyás vásárlást (összesen 75.000,- forint értékben) és 2 db ingyenes készpénzfelvételt. Az összehasonlítás során célunk a tárgyban megfogalmazott tényezők felkutatása volt, egyéni, szubjektív kritériumaink alapján, ezáltal a bemutatott pénzintézetek nem támogatták a vizsgálatot.
🧮A táblázat adatai szerint az egyes számlák esetében a legmagasabb összeget az alapdíjak és az egyéb költségek teszik ki, utóbbi jellemzően a második évtől számolva. Míg egy havi 250 ezer forintos rendszeres jövedelem után az éves díj még a második évtől is csak 3276,- forint az OTP Banknál, addig Takarék Bank és a K&H Bank esetében is ugyanezekkel a kondíciókkal 14904,- forint. Ez havi szinten 1242,- forintnak felel meg, ami az MNB felmérésének átlaga alatt van (az MNB 1600,- forintos átlagos havi költséggel számolt a banki szolgáltatásokért). Mindazonáltal ahogyan csökken a havi jövedelem mértéke, annál magasabb a bank felé fizetendő rendszeres költség: 150 ezer forintál a legmagasabb éves díj 20904,- forint (ez havi szinten 1742,- forint), a legkedvezőbb 3276,- forint, míg 95 ezer forintos jövedelem esetén a legmagasabb éves díj 36504,- forint (havonta 3042,- forint), a legkedvezőbb pedig 13224,- forint lenne. Mindezek alapján tehát egyáltalán nem mindegy, hogy hol nyitunk és vezetünk számlát, hogyan használjuk azt, valamint, hogy milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe. Fontos az is, hogy nem csak az első éves díjat érdemes figyelemebe venni, hanem azt is, hogy később, a második évtől hogyan alakulnak a banki költségek, jellemzően ekkor mutatnak növekedést az általunk vizsgált esetekben. Mind a koronavírus, mind pedig a jelenlegi gazdasági helyzet még erőteljesebben hat az árérzékenységünkre, ezáltal az a társadalmi szegmens, amely eddig a költségek miatt nem nyitott számlát, várhatóan a későbbiekben is (amennyiben körülményeik nem teszik azt indokolttá) így dönt majd, továbbá akik rendelkeznek számlával nagyobb eséllyel fogják azt felülvizsgálni és akár a bankváltás mellett dönteni.
🔄Az új típusú koronavírus járvány hatására nem csak a gazdaság és az egyes piacok változtak, hanem a bankkártya használati szokások is. Az MNB kutatása szerint a megkérdezettek 40%-a változtatott a korábbi fizetési szokásain a pandémia hatására, 22%-uk pedig maradandónak tekinti a változást. Ennek okai között figyelhető meg a bankkártyás fizetési lehetőségek bővülése (több önkiszolgáló gyorskassza, több online vásárlás, több érintkezésmentes fizetés), továbbá a kereskedőket érintő 2021. január 1-től életbe lépett törvényi kötelezettség is, amely szerint az online pénztárgép használatára kötelezett kereskedésekben biztosítani kell az elektronikus fizetési lehetőséget is. Mindezektől függetlenül a készpénz még mindig nagyban befolyásolja fizetési szokásainkat, szolgáltatások fizetése esetén például nagyobb eséllyel használunk ezt a módot, továbbá a magánszemélyek közötti tranzakciók során is.
🇪🇺 Az eurózóna államai területén a lakosság 94%-a fér hozzá az elektronikus fizetési módokhoz, valamint mindössze 2% azoknak az aránya, akik olyan háztartásban élnek, ahol semmilyen elektronikus banki szolgáltatás nem érhető el. Utóbbi esetében Görögország, Ciprus és Málta a sereghajtók, itt 10-11%-os ez az érték, míg itthon 9%. A rendszeres készpénzes jövedelem szintén Görögországban a legmagasabb, itt 32% azok aránya, akikhez még ilyen formában érkezik a havi rendszereres bevételük. A pandémia során az eurózóna lakosságának 40%-a változtatott a korábbi fizetési szokásain az EKB jelentése szerint, ugyanakkor a készpénznek még így is fontos szerepet tulajdonítanak. Az Európai Központi Bank szerint a készpénz, mint fizetőeszköz általános elérhetősége és elfogadottsága a megkérdezettek mintegy 54%-a számára nagy fontossággal bír, így várhatóan egyhamar nem fogja a pénztárcánkban található bankókat a bankkártya véglegesen felváltani.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/folyamatosan-emelkedik-a-mobillal-torteno-vasarlas-nepszerusege/
#bankkártya #bankszámla #pénzügy #napipénzügyek #gazdaság #eurózóna #magyarország
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
