Az előzetes elemzői várakozásokkal megegyező mértékben lassult idehaza az infláció 2023 szeptemberében: a KSH legfrissebb közlése szerint a fogyasztói árak átlagosan 12,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Ez jelentős, 4,2 százalékpontos lassulást jelent az inflációban augusztushoz viszonyítva (16,4%). Ebben nagymértékben szerepet játszott a bázishatás, mivel most szeptemberben kiesett a bázisból (az éves infláció számításából) a tavalyi rezsicsökkentés módosítása miatti háztartási energiaár-emelkedés. Emellett havi alapon csökkent az élelmiszerek ára is.
Az őszi és téli hónapokban tovább folytatódhat a pénzromlási ütem, vagyis az infláció fokozatos lassulása Magyarországon éves viszonylatban. Az év utolsó hónapjaira az egy számjegyű tartomány is elérhetővé válhat, vagyis 10% alá eshet az infláció a jelenlegi információk és adatok alapján. A lakosság inflációs várakozása is csökkenőben van az MNB szerint, mely szintén segítheti az infláció tényleges lassulását.
A fogyasztóiár-index főcsoportjainak alakulása augusztusról szeptemberre
A KSH közlése szerint 1 hónap alatt, 2023. augusztushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal emelkedtek Magyarországon. Ezen belül az élelmiszerek ára átlagosan 0,2%-kal mérséklődött.
A liszt 3,4%-kal, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,0%-kal, a cukor és a száraztészta 2,6%-kal, a tojás 2,0%-kal, a margarin 1,8%-kal, a tejtermékek 1,7%-kal, a tej 1,5%-kal kevesebbe, az alkoholmentes üdítőitalok 2,4%-kal, a gyümölcs- és zöldséglé 0,9%-kal, a sertéshús 0,8%-kal többe került.
Míg az élelmiszerárak visszafogták az inflációt szeptemberben, a járműüzemanyagok gyorsították azt, havi szinten 3,3%-kal drágultak. Szeptemberben a nyersolaj világpiaci ára jelentősen megemelkedett, mely a hazai benzin- és dízelárakat is növelte. Mindeközben a forint dollárhoz viszonyított árfolyama is emelkedett, mely szintén átgyűrűzik a hazai járműüzemanyag-árakba. Ugyanakkor az üzemanyagok ára volatilis, hónapról hónapra jelentősen változhat a világpiaci események és kereslet-kínálat ingadozásai következtében. Éppen ezért – egyéb más tételek mellett – az infláció alapfolyamatát megragadó maginflációból ki is szűrik a statisztikai hivatalok. A hazai maginfláció havi szinten, vagyis augusztusról szeptemberre 0,2%-kal csökkent, míg éves viszonylatban 13,1%-ra lassult az értéke.
Pozitív fejlemény, miszerint a szolgáltatások drágulása augusztushoz hasonlóan mérsékelt volt szeptemberben is, mindösszesen 0,2%-kal drágultak havi szinten (míg idén január-július között 0,9-2,4% között mozgott a havi drágulás mértéke).
A magyar infláció lassulása további két nézőpontokból
Ahogy arra az MNB is felhívta a figyelmet szeptemberi Inflációs jelentésében, a magyar infláció a januári tetőzését követően idén augusztusig 12 százalékponttal lassult, mely mérséklődés Európán belül az élmezőnyben volt (az országok között összehasonlítható, Eurostat által közzétett inflációs adatok (HICP mutató) augusztusig állnak még csak rendelkezésre teljeskörűen). Egyedül a balti országok előzték meg Magyarországot az infláció lassulásában. Itt fontos látni, hogy Észtországban, Lettország és Litvániában a magyar inflációnál hamarabb (2022. augusztus-szeptemberben) tetőzött az árnövekedés, de a magyar inflációs csúcshoz hasonló szinten (22-25,2%).
https://public.flourish.studio/visualisation/15260117/
Összességében látszik, hogy Európa (és világ) szinten az idei év az infláció lassulásáról szólt, de ez nem jelenti, hogy az árak csökkentek volna – az árszínvonal az előző évhez képest ugyanúgy növekszik, csak hónapról-hónapra kisebb léptékben. Az infláció mérésekor többféle bázist használnak a statisztikai hivatalok, amelyhez képest mérik az adott időszaki pénzromlási ütemet. A legtöbbször idézett az előző év azonos időszakához mért mutató, esetleg az előző hónaphoz képesti árváltozás. Egy harmadik megközelítés az előző év (jelen esetben 2022) decemberéhez képesti változás mérése (pl. 2023 augusztus/2022. december). Ezt mutatja a következő ábra:
https://public.flourish.studio/visualisation/15260505/
Az Eurostat (harmonizált fogyasztói árainak) adatai szerint tavaly decemberhez képest mindösszesen 6%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon idén augusztusig, mely magas, de nem példa nélküli Európán belül. Hasonlóak voltak az árazások a régiónk országaiban is: Csehországban 8,9%-os, Horvátországban 6,5%-os, Szerbiában 6,4%-os, Szlovákiában 6%-os, Romániában 5,4%-os és Lengyelországban 5,2%-os volt a tavaly decemberhez mért infláció.
Pozitívba fordult a reál jegybanki alapkamat
A reálkamat egy hitel- vagy megtakarítási termék (nominális) kamatának és az inflációnak a különbsége. Megmutatja, hogy az inflációhoz képest mekkora egy hitel költsége vagy egy befektetés, megtakarítási termék nyeresége. Ha egy hitel kamatát meghaladja az infláció mértéke, vagyis a reálkamat negatív, akkor a hitelt felvevő jól jár, mivel az aktuális árszínvonalhoz képest korábban felvett hitelét olcsóbban törleszti (nominális értelemben). Ugyanakkor ha megtakarításunk kamatát haladja meg az infláció, akkor az kevesebbet ér, csökken az értéke. Ehhez hasonlóan értékelhető a jegybanki alapkamat reál értéke is, amikor az aktuális jegybanki alapkamat mértékének és az inflációnak a különbségét vesszük.
Szeptemberben a hazai infláció 12,2%-ra lassult a KSH közlése szerint, míg az MNB alapkamata 13%-os, így a reál jegybanki alapkamat pozitívba fordult át 2016 után először. Ebben az esetben a lakosság többet takaríthat meg, mivel megtakarításai után – az inflációt is figyelembe véve – több marad az egyén számláján. A pozitív reálkamat – egyéb tényezők mellett – segít az inflációt leszorítani a fogyasztói kereslet visszaszorítása által (a megtakarítások növekedése a fogyasztás rovására mehet a közgazdasági elméletet tekintve). Ugyanakkor egyben ez azt is jelenti, hogy mivel a megtakarítás-fogyasztás döntés esetében a megtakarítások felé orientálja a lakosságot a pozitív reálkamat, a lakossági kereslet visszafogása által lassíthatja a gazdasági növekedést.
https://public.flourish.studio/visualisation/15291787/
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/tovabbra-is-folytatodott-a-hazai-inflacio-lassulasa/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
