Jelentősen megnőtt a kockázata annak, hogy újabb migrációs hullám indul meg Európa felé az iráni háború kirobbanása után. Egy a közel-keleti térségből érkező migrációs áradat fő iránya ezúttal is Törökországon, majd az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon keresztül át vezetne, így Magyarországon is számottevően nőne a nyomás. Törökország és az Európai Unió sem szeretné, hogy megismétlődjön a 2015-ös válság, ezért már most összehangolt lépéseket tettek egy esetleges migrációs hullám megállítására. Ahogyan Orbán Viktor fogalmazott, lényegében azt a szabályozást követeli jó néhány ország, mint ami Magyarországon hatályban van. Iránban ugyan megnőtt a belső menekültek száma, de annak egyelőre nincs nyoma, hogy tömegek indultak volna meg Európa irányába. Ugyanakkor a konfliktus hatása nem feltétlenül azonnali, ahogyan a szíriai polgárháború átgyűrűzése is évekig tartott.
Máris legalább 600 ezer és egymillió közé tehető azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek otthonaik elhagyására kényszerültek Iránban. Ez minimum 3,2 millió embert jelent – figyelmeztetett az ENSZ menekültügyi szervezet (UNHCR) már március elején. Számuk azóta biztosan tovább emelkedett. A többség egyelőre úgynevezett belső menekült, tehát az országon belül keres biztonságosabb helyet. Jellemzően Teheránból és más célkeresztbe került nagyvárosokból menekülnek vidékre, illetve az ország békésebb északi, keleti területeire.
Elhúzódó háború, szárazföldi offenzíva, belső polgárháború, egy tovább keményedő, elnyomó diktatúra, gazdasági összeomlás: mind olyan könnyen elképzelhető forgatókönyvek, amelyek újabb migrációs hullámot indíthatnak el Iránból. Egy potenciális migrációs áradat fő célja pedig Európa lenne, még ha a hatások átgyűrűzése nem is azonnali. Emlékezetes, a Szíriában 2011-ben kirobbant polgárháború következményei csak 2015-ben csúcsosodtak ki a migrációs válságban. Ugyanakkor a nagyságrend sem azonos: míg Szíria népessége 2010-ben 21 millió körül állt, addig Iráné több mint a négyszerese, és most meghaladja a 90 milliót.
Célkeresztben: Európa
Irán hét országgal határos szárazföldön: Afganisztánnal, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Irakkal, Pakisztánnal, Törökországgal és Türkmenisztánnal. A nyugat felé vezető útvonalak feltérképezésében jó kiindulópont lehet az előző évek tapasztalata. Tavaly összesen 2636 szárazföldön vagy tengeren érkező iráni migránst regisztráltak Európában, amellyel a tizedik legnagyobb nemzetiséget alkották. 2025-ben alapvetően két fő útvonalon érkeztek:
- Líbián át Olaszországba,
- Törökországon át Görögországba és Olaszországba.
Irántól Líbiáig repülővel jutottak el, ez a megoldás azonban egyrészt költséges, másrészt a háború miatt jelenleg teljes légtérzár van Irán felett. A legegyszerűbb út Európába tehát Törökországon át, majd Görögországon, illetve az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon keresztül vezet. Ahogyan a 2015-ös migrációs válság során, illetve azóta is tapasztalhattuk, egy a Közel-Kelet irányából érkező potenciális áradat Magyarországon is jelentősen növelné a nyomást.
Fő migrációs útvonalak Iránból 2025-ben. Forrás: Internal Organization for Migration
Törökország és Irán hosszú, 530 kilométeres határon osztozik, a határátkelők jelenleg is nyitva állnak. Ráadásul kétoldalú megállapodásuk értelmében az irániak vízummentesen léphetnek be.
Tudják ezt Ankarában is, ezért időben próbáltak felkészülni egy lehetséges menekülthullámra. A határt már korábban megerősítették, tartva attól, hogy a tálib hatalomátvétel után Iránon keresztül Afganisztánból is jelentős migrációs nyomás alá kerülnek. Év eleje óta újabb intézkedéseket tettek. A törökök háromlépcsős intézkedéssel készültek:
- Lehetőség szerint még iráni területen megállítani a menekülthullámot.
- Határmenti ütközőzónát létrehozni.
- Törökország határmenti területén befogadni őket, legfeljebb 90 ezer fő elszállásorása képes sátortáborokkal és más infrastruktúrával.
Az óvintézkedés egyelőre fölöslegesnek bizonyult, a török határátkelőkön nem nőtt meg jelentősen a forgalom, március közepéig 23 ezer átkelést regisztráltak.
Dominóhatás
A konfliktusnak van még egy dimenziója. Egyrészt, Irán maga is menekülteket befogadó ország, a hivatalos adatok szerint 760 ezer regisztrált, – a valóságban inkább 3-4 millió – többségében afgán migráns él az országban. Ha a biztonsági vagy akár gazdasági helyzet romlik, ők megpróbálhatnak továbbállni.
Másrészt, a konfliktus az egész régióra hatással van. Az emelkedő energiaárak, az ennek nyomán fenyegető infláció, a stagnáló gazdaság, a kiújuló vallási ellentétek, a romló biztonsági helyzet dominószerűen olyan országokat is bedönthetnek, amelyek már egyébként is súlyos kihívásokkal küzdenek.
Libanonban például az Irán oldalán harcba szálló Hezbollah és Izrael között kiújuló háború nyomán már 1,2 millió embernek kellett elhagynia az otthonát, miközben az ország már egyébként is évek óta súlyos válsággal küzd. De az ENSZ becslései szerint a tágabban vett térségben eddig is 24,3 millió belső menekült élt.
Hol van már a Willkommenskultur?
Ezúttal több vezető európai politikus arra figyelmeztetett, hogy nem ismétlődhet meg a 2015-ös migrációs válság. Sajtóinformációk szerint a háború kirobbanása után Magnus Brunner migrációért felelős uniós biztos azonnal telefonon egyeztetett Hakan Fidan török külügyminiszterrel, akivel megegyeztek, hogy szükség esetén közösen dolgoznak egy migrációs hullám megállításán.
Kiemelt napirendi pontja volt a téma az Európai Tanács március 19-i ülésének is. Az állam- és kormányfők által elfogadott záró szöveg külön pontban foglalkozik a problémával. Mint írják: „Az EU készen áll arra, hogy teljes mértékben mozgósítsa diplomáciai, jogi, operatív és pénzügyi eszközeit az EU-ba irányuló ellenőrizhetetlen migrációs áramlások megakadályozása és az európai biztonság fenntartása érdekében. Az Európai Unió külső határainak biztonságát és ellenőrzését továbbra is erősíteni fogják. Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy fontos a régióbeli partnerekkel való együttműködés annak biztosítása érdekében, hogy azok megkapják a szükséges segítséget és támogatást.”
A találkozó után Orbán Vitkor elárulta, lényegében azt a szabályozást követeli jó néhány ország, mint ami Magyarországon hatályban van. „Mondtam nekik, hogy óvatosan követeljék ezt, mert ha megcsinálják, akkor napi egymillió euró büntetést kell fizetniük. Európa ezzel honorálja, ha valaki megvédi. Így készüljenek. Ne várjanak hálát” – figyelmeztetett.
A magyar miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy Magyarország Európában elsőként reagálva a tíz évvel ezelőtt felerősödő migrációs válságra már 2015-ben megépítette a déli határszakaszt védő kerítést. Az azóta eltelt időben kontinensünk több országa követte a magyar példát és fizikai akadályokkal küzd az Afrikából, Közel-Keletről és keletről érkező kontrollálatlan bevándorlás ellen. Az uniós határvédelmi kötelezettségeknek eleget tevő magyar határkerítést több brüsszeli vezető is bírálta az elmúlt években, az Európai Unió Bírósága pedig napi 1 millió euróra bünteti hazánkat a fizikai és jogi határzár miatt.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/copy-copy-korlatozodo-schengeni-ovezet-1h9j6q7dg9j754g
Külpolitikai szakértő, újságíró, sajtóreferens. Tizennégy évig dolgozott külpolitikai újságíróként és szerkesztőként, elsősorban a Magyar Nemzetnél. Szakterülete a Közel-Kelet és Észak-Afrika. Újságíróként a térség több országában és konfliktusövezetben járt. Tudósított többek között Izraelből és Palesztinából, Libanonból, Irakból, Törökországból, Jordániából és Szaúd-Arábiából, de járt Ukrajnában, Hegyi-Karabahban és Cipruson is.
