Az idei év első négy hónapjára vonatkozó külkereskedelmi adatokat a KSH május végén tette közzé. Ezek szerint ismét többletet mutat a magyar külkereskedelmi egyenleg áprilisban, valamint a márciusi hónaphoz képest az export kiigazított volumene is 3,4%-kal, az importé pedig 1,1%-kal bővült. Az azonban vitathatatlan, hogy az export teljesítménye az egy évvel korábbi értékekhez képest romlott, erre pedig az európai gazdasági helyzet, azon belül is a német ipar van jelentős hatással. Összefoglalónkban a magyar helyzetkép mellett azt is megnézzük, hogy a visegrádi országok hogyan teljesítenek a külkereskedelemben idén.
A KSH közleménye szerint a magyar külkereskedelemben 2025 áprilisában az export értéke 12 300 millió euró, míg az importté 11 000 millió euró volt. Ez az érték az egy évvel korábbi, azonos hónaphoz képest – 2024. áprilishoz viszonyítva – a kivitelnél euróban kifejezve 1,5%-os csökkenést, az importtnál pedig ugyanekkora növekedést jelentett. A naptárhatással kiigazított adatok szerint a kivitel volumene 0,4%-kal, a behozatalé pedig 2,1%-kal emelkedett a jelzett időszakban.
Az egy évvel korábbi időszakhoz képest a termék-külkereskedelmi egyenleg 354 millió euróval romlott. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 4,4%-kal, a behozatalban 5,2%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 0,8%-kal romlott. A forint árfolyama az euróhoz mérten 3,6%-kal gyengült, a dollárral szemben 0,9%-kal erősödött.
A gépek és szállítóeszközök exportvolumene 0,5%-kal, az importvolumene 0,9%-kal nőtt. Az árufőcsoport kivitelben 0,3 százalékponttal, behozatalban 0,4 százalékponttal ellensúlyozta a teljes forgalom volumencsökkenését.
A feldolgozott termékek exportvolumene 7,5%-kal, importvolumene 7,4%-kal csökkent. Az árufőcsoport exportban 2,3 százalékponttal, az importban 2,9 százalékponttal fokozta a teljes forgalom volumencsökkenését.
Az energiahordozók exportvolumene 39%-kal, az importjuké 43%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Az energiahordozók forgalombővülése exportoldalon 1,1 százalékponttal, importoldalon 2,6 százalékponttal ellensúlyozta a teljes forgalom volumencsökkenését.
Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 13%-kal, a behozataláé 2,0%-kal csökkent. Az árufőcsoport által realizált volumenváltozás exportban 1,0 százalékponttal, importban 0,1 százalékponttal erősítette a teljes forgalom volumencsökkenését.
Az EU tagállamaiba irányuló kivitel volumene 3,5%-kal, az onnan érkező behozatalé 6,3%-kal csökkent. A termék-külkereskedelmi mérleg 29 millió euróval javult, 1,4 milliárd eurós többlet keletkezett. Az export 74, az import 71%-át bonyolítottuk le ebben a viszonylatban. Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 2,8%-kal, a behozatalé 16%-kal bővült. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 383 millió euróval romlott, 41 millió eurós passzívumot mutatott.
2025. január és április között az egy évvel korábbihoz képest a kivitel volumene 0,5%-kal, a behozatalé 1,9%-kal nőtt. A termék-külkereskedelmi mérleg 267 millió euróval romlott, a többlet 5,4 milliárd eurót tett ki. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 5,4%-kal, a behozatalban 4,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz mérten. A cserearány 0,6%-kal javult. A forint az euróhoz képest 4,2%-kal, a dollárhoz viszonyítva 5,6%-kal gyengült.
A Bécsi Nemzetközi Gazdaságtanulmányok Intézete (WIIW) által közzétett előrejelzés szerint a közép-kelet-európai térség gazdasági növekedése valószínűleg 2025-ben is jelentősen magasabb marad, mint az euróövezetben. Az előrejelzésben a régió országaiban erőteljes növekedési ütemet prognosztizálnak, mindez pedig a külkereskedelemre is élénkítően hathat majd. Az olyan országok, mint a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország és Románia, amelyek szorosan összefonódnak Németországgal, valószínűleg továbbra is küzdeni fognak a német ipari recesszióval. Donald Trump amerikai elnök lehetséges vámtarifáinak negatív hatásait azonban nagyrészt ellensúlyozhatja Németország megváltozott költségvetési politikája az 500 milliárd eurós védelmi, infrastrukturális és klímavédelmi csomagjával. Mindezek alapján tehát nem lényegtelen, hogy a 2025-ös évet milyen kilátásokkal, eredményekkel kezdték a visegrádi országok a külkereskedelemben sem.
A visegrádi országok adatainak áttekintése során kitűnik, hogy a cseh és a szlovák termékforgalmi volumenváltozás kiemelkedő.
- Csehországban 2025. január és március között az export termékforgalom 6,2%-kal, az import 6,4%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest.
- Szlovákiában az export 5,5%-os, az import pedig 11,2%-os növekedést ért el az idei első negyedévben a 2024. január-március közötti időszakhoz képest.
Mindkét ország esetében az ipari termelés növekedése biztosította az export termékforgalmának bővülését is, azonban nem a hagyományosan jól teljesítő ágazatok produkálták a bővülést. Csehországban több ipari ágazatban inkább visszaesés volt megfigyelhető a gyártásban január és március között: így a számítógépek, az elektronikai és optikai eszközök esetében is zsugorodott a gyártott mennyiség, de más ágazatok (élelmiszeripar, gép- és elektromos készülékek gyártása) kellően ellensúlyozni tudták a csökkenést. Szlovákiában szintén hasonló háttér mutatkozik a külkereskedelmi volumen növekedése mögött, de itt sikerült a gépjárművek exportjának növekedését elérni, valamint az okostelefonok és járműalkatrészek importjának bővülésének eredményeként 406,4 milliárd eurós többlettel zárták 2025 márciusát.
A lengyel visszaesést hasonló okok alapozták meg: a gépek- és szállítóeszközök csökkenő exportja különösen negatívan hatott az idei első negyedév termékforgalmára. A mezőgazdasági termékek kivitelét ugyan sikerült növelni ebben az időszakban, viszont ez nem tudta kellő mértékben ellensúlyozni a kieső exportbevételt, amit a személy-, valamint haszongépjárművekből remélt Lengyelország. A lengyel külkereskedelmi növekedést jelenleg számos tényező befolyásolja: a német gazdaság növekedési kilátásainak romlása, az árfolyamkockázat, valamint a lehetséges amerikai vámok is. Lengyelország külső pozíciója januárban romlott, de továbbra is szilárd. Ez a tendencia valószínűleg 2025-ben is folytatódik a gyenge külső kereslet közepette (Európában 2026-ban várhatóan megnő a kereslet), miközben a belföldi kereslet már most is gyorsul.
Összességében a magyar külkereskedelmi adatok bizakodásra adnak okot, azonban a külső környezet és a lehetséges amerikai és európai uniós vámok hatása jelentősen változtathat a magyar és a visegrádi külkereskedelem volumenén is. Emellett, fontos számolni az orosz-ukrán háború további, elhúzódó következményeivel, valamint a német gazdaság helyzetével is, hiszen mindkét tényező a régió országai számára is alapvető fontossággal bírnak.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
