Categories
OecoFocus

Felülteljesítve a várakozásokat már októberben egy számjegyű az infláció

Le kell törni, majd egy számjegyűre kell csökkenteni az inflációt 2023 végéig – ezt a célt tűzte ki a kormány tavaly. Vállalását nemcsak betartotta, de idő előtt sikerült teljesíteni, már októberre 10% alá, 9,9%-ra lassult a hazai infláció a szeptemberi 12,2%-ról (az előző év azonos időszakához viszonyítva). Az előzetes elemzői (medián konszenzus: 10,3%), illetve a jegybanki (Virág Barnabás, jegybank alelnöke: 10-10,5%) várakozásnál is nagyobb mértékben javult a mutató idehaza októberben. Egy hónap alatt, vagyis szeptemberhez viszonyítva átlagosan 0,1%-kal csökkentek a fogyasztói árak, ezen belül a járműüzemanyagok 3,8%-kal, az élelmiszerek 0,1%-kal lettek olcsóbbak. Továbbá egy technikai tényező, az ún. bázishatás is segítette az infláció lassulását (a tavaly októberi magas infláció most kiesett az éves számításából). Jelenlegi információk, adatok alapján év végéig még tovább lassulhat a hazai infláció, és lendületet vehet a reálbér növekedés.

A fogyasztóiár-index főcsoportjainak alakulása szeptemberről októberre

A KSH közlése szerint 1 hónap alatt, 2023. szeptemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal csökkentek Magyarországon. Ezen belül az élelmiszerek ára átlagosan 0,1%-kal mérséklődött. Ebben szerepet játszottak a kiskereskedelmi árversenyt élénkítő kormányzati lépések is (pl. online árfigyelő rendszer), ugyanakkor a korrigáló fogyasztás is az árazási politika módosítására késztethette az üzleteket.

Élelmiszereken belül a margarin 2,5%-kal, a sajt 1,2%-kal, a cukor 1,1%-kal, a liszt pedig 1,0%-kal kevesebbe, a csokoládé, kakaó 2,2%-kal, az alkoholmentes üdítőitalok 0,7%-kal többe kerültek.

További pozitív fejlemény, hogy az élelmiszerárak mellett járműüzemanyagok árai is visszafogták az inflációt októberben, havi szinten 3,8%-kal kerültek kevesebbe. Októberben a nyersolaj világpiaci ára szeptemberhez képest havi átlagban csökkent, mely pozitívan hatott a hazai benzin- és dízelárakra is. Ugyanakkor a forint dollárhoz viszonyított árfolyama emelkedett szeptemberről októberre, mely idehaza tompította a nyersolaj árcsökkenésének hatását. Fontos hangsúlyozni, hogy az üzemanyagok ára volatilis, hónapról hónapra jelentősen változhat a világpiaci események és kereslet-kínálat ingadozásai következtében. Éppen ezért – egyéb más tételek mellett – az infláció alapfolyamatát megragadó maginflációból ki is szűrik a statisztikai hivatalok (egyéb más, volatilis tényezők mellett). A hazai maginfláció havi szinten, vagyis szeptemberről októberre 0,3%-kal nőtt, míg éves viszonylatban 10,9%-ra lassult az értéke.

Mindezeken felül, a KSH közlése szerint a háztartási energiáért 0,3%-kal kevesebbet kellett fizetni októberben szeptemberhez képest, ezen belül a tűzifa ára 1,2%-kal csökkent, a vezetékes gázé nem változott.

Ugyanakkor a szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek októberben 3,2%-kal drágultak havi szinten, míg összességében a tartós fogyasztási cikkek (0,1%) és a szolgáltatások árainak (0,2%) kismértékű emelkedését tapasztalhattuk.

Közel a reálkeresetek emelkedése

Az infláció lassulása a gazdaság és a társadalmi élet számos területére pozitívan hat ki, ezek közül egyik kiemelten fontos terület a reálkeresetek alakulása.

A reálbér, vagyis a keresetek vásárlóereje az infláció jelentős gyorsulása miatt európai szinten csökkent az elmúlt két évben. Magyarországon 2022 második feléig még emelkedett a bérek vásárlóereje, majd 2022 szeptemberétől hazánkban is csökkenésbe váltott át az infláció gyorsulása miatt (a nominális bruttó átlagkereset továbbra is dinamikusan, 15-18% körül nőtt éves viszonylatban). A reálbérek 2023-as visszaesése a lakossági fogyasztást is visszafogta az év eddigi hónapjaiban.

A hazai infláció dinamikus lassulásával a reálbérek tekintetében is pozitív tendenciák indultak el, a rendelkezésre álló jövedelem mélypontról történő felépülése látható és várható a következő hónapokban is.

https://public.flourish.studio/visualisation/15679094/

 

 

A KSH október végi közlése szerint 2023 augusztusában a reálkereset már csak 1,0%-kal csökkent. Szeptemberben az infláció dinamikusan, 12,2%-ra lassult idehaza, míg a bruttó nominális átlagkeresetek a korábbi hónapokhoz hasonló szinten nőhettek éves szinten (2023. január-augusztus: +14%). A KSH november 23-án közli a szeptemberi kereseti adatokat, amely már akár pozitív reálkereset-bővülésről is szólhat az előbbi tényezőket figyelembe véve.

Fontos látni ugyanakkor, hogy a reálkeresetek várható emelkedése az idei év utolsó hónapjaiban még kevésbé lesz érezhető a családi kasszákban, mivel a keresetek évente általában csak egyszer emelkednek (a következő nagyobb éves béremelési „hullám” várhatóan 2024 elején lesz). 2024-ben jöhet az érezhető fordulat, az MNB várakozása szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 10,0-11,2% között nőhet, az infláció 4,-6% között alakulhat, ezzel együtt a lakossági reáljövedelem 2,1-3,1% közötti növekedést mutathat az idei 0,8-1,0% közötti csökkenést követően.

A reálkeresetek bővülése a lakossági fogyasztási kiadásoknak, így a hazai kiskereskedelmi forgalomnak is lendületet adhat az év utolsó hónapjaiban, de főleg 2024-ben. Ezzel együtt jövőre a háztartások fogyasztási kiadásainak várható bővülése a gazdasági növekedésre is pozitív hatással lehet.

A reálbérek várható bővülése a lakossági kereslet fellendülésén keresztül az árakra is nyomást helyezhet, azonban a jövő kérdése, hogy a vásárlóerő növekedése mekkora mértékben csapódik le fogyasztásban, és mekkora részét takarítják meg a háztartások.

Pozitívba fordult a reál jegybanki alapkamat

A (visszatekintő) reál alapkamat szint a jegybankok által meghatározott nominális alapkamat és az infláció különbségeként áll elő. A negatív reálkamat pörgeti a gazdaságot, a kereslet élénkülésén keresztül pedig gyorsítja az inflációt. Amennyiben pozitívba fordul a reál alapkamat, az lassítja az inflációs folyamatot, de egyben visszafogja a gazdaságot. Szeptemberben a magyar reál jegybanki alapkamat pozitívba fordult át 2016 után először. Októberben a jegybanki alapkamatot az MNB 12,25%-ra mérsékelte, az infláció pedig – az európai szinten is összevethető Eurostat-módszertan alapján – 9,6%-ra lassult. Ezzel együtt a reálkamat pozitív tartományban maradt októberben is idehaza.

A V4-es országok közül egyedül Magyarországon vált szeptemberben pozitívvá a reál alapkamat, ugyanakkor az Európai Unió szintjén nem egyedüli a magyar pozitív reál alapkamat. Magyarországon kívül még 13 másik gazdaságban volt szeptemberben az éves infláció alacsonyabb az alapkamat szintjénél. A pozitív reálkamatszint a következő időszakban is fennmaradhat Magyarországon jelenleg rendelkezésre álló információk, várakozások alapján.

A témáról bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak.

 

A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt olvashatóak.

Senior elemző | Megjelent írások

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.

Iratkozzon fel hírlevelünkre