Kékfrankos, cserszegi fűszeres, Ooaszrizling, tokaji aszú. Csak néhány a hazai híres és kedvelt borfajtákból. Ősszel még inkább előtérbe kerül a borfogyasztás, ami egyrészt a szüret, másrészt az őszi ünnepek, a számos erre a tematikára épülő fesztiválnak is köszönhető. A magyar borfogyasztás és borkészítés évszázados hagyományokra nyúlik vissza, egyike legősibb mezőgazdasági ágazatainknak. Összefoglaló anyagunkban a hazai szőlő- és bortermelésbe nyújtunk betekintést, valamint arról, hogy globálisan melyek a legnagyobb szőlőtermesztő és bort exportáló országok.
🍇A hazai borkészítés és borfogyasztás a kora középkor évszázadaira nyúlik vissza. A jó minőségű ital gyorsan segített fellendíteni az egyes városok kereskedelmét, hamarosan az egyik legfontosabb árucikke lett a magyar gazdáknak. Emellett a bor nagyon hamar része lett a táplálkozási szokásoknak is. Könnyedebb, kisebb alkoholtartalmú fajtáit előszeretettel hígították vízzel és fogyasztották naponta többször is eleink. A török hódoltság koráig sikerült bővíteni a hazai borászati ágazatot, az idegen betörések azonban itt is komoly károkat okoztak. Megváltoztak a termelési szerepek is: míg korábban a Szerémség töltött be hangsúlyos részt az aszúbortermelésben, annak 1523-as elfoglalását követően, Tokaj lett az aszú központja. Egészen 1867-ig kellett várnia az ágazatnak arra, hogy ismét fejlődhessen, ekkorra datálható a komolyabb szakmai, szabályozási és kereskedelmi változások kialakítása is. Sikerült új piacokat megnyitni a magyar borok előtt, viszont a siker nem tartott sokáig. Az 1870-es évek elejétől a magyar és az európai szőlőültetvényeket is egy új, addig nem ismert kártevő betegség kezdte pusztítani. Az amerikai eredetű filoxériavész a XX. század elejére komoly károkat okozott a Kárpát-medence bortermelésében. A megoldás Teleki Zsigmond nevéhez köthető, aki amerikai gyökérre oltott nemes európai vesszők elterjedésével fékezte meg a betegség terjedését.
🍷A második világháborút követő tervgazdálkodásos rendszer ismét nehezítette az ágazat fejlődését, fejlesztését. Az 1948-tól meghirdetett gazdasági programok elsődleges céljai a mennyiség minél nagyobb mértékű növelése volt, figyelmen kívül hagyva sok esetben a minőségi romlást, valamint az átgondolatlan telepítéseket. A rendszerváltás, valamint az ezt röviddel követő európai uniós csatlakozás újabb szabályozásokkal és folyamatos fejlesztésekkel próbálta javítani a hazai gazdák helyzetét. A legutóbbi, 2011. évi magyar szabályozás szerint már minőség és eredetvédelem szerint is megkülönböztethetőek a hazai borok, mindez pedig elősegíti mind a belső, mind a külső piacokra jutás lehetőségét is.
🇭🇺 Magyarországon ma három olyan terület van, amelyek a hazai szőlőterületek jelentős részét biztosítják. Bács-Kiskun, Heves, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék 2022-ben a teljes hazai szőlőterületek több mint 50%-át tették ki.
🍇 A betakarított mennyiség ugyancsak ezekről a területekről kerül ki legmagasabb értékben. Egyedül Bács-Kiskun vármegyében a 2022-es év során annyi szőlőt takarítottak be, mint a felsorolt három megye kivételével a teljes országban.
🍾 A Bács-Kiskun területén található Kunsági borvidékünk az ország bortermelő területének közel 1/3-át teszi ki, 20,2 ezer hektár. Ezt követi az Mátrai borvidék 6,1 ezer hektárral, majd az Egri borvidék 5,6 ezer hektáros kiterjedtséggel. A híres Tokaji borvidék 5,4 ezer hektáron terül el.
🥂 A szőlő termésmennyisége az elmúlt bő egy évtized során változatos képet mutat. Az időjárási viszonyoknak erőteljesen kitett gyümölcs termesztésében 2017 és 2018 voltak az elmúlt tíz-tizenkét év legjobb évei. Ekkor több mint fél millió tonnányi szőlőt szüreteltek le itthon. A fajták szerint főként a vörösbort adó szőlőtípusok meghatározóak a szekszárdi, villányi, soproni és egri borvidékeken. A többi területen inkább a fehérborhoz szükséges világosabb szőlőfélék termesztése van túlsúlyban. A legnagyobb területeken kékfrankos (12%), bianca (9%), valamint cserszegi fűszeres (7%) fajták teremnek.
🍷 Az egyes borfajták fogyasztói átlagára is jelentősen változott az utóbbi évek során. Míg 2010-ben a fehér asztali bor 1,5-2 literes kiszerelése átlagosan 451 forintért, addig három évvel később már 690 forintért kerülhetett kosarunkba. A hasonló kiszerelésű vörös bor fogyasztói átlagára egészen 2014-ig közel azonos volt, ekkortól azonban valamivel magasabb értéket vett fel. Mára a fehér és a vörös borok átlagos fogyasztói árai között 8-10%-os, de akár ennél magasabb különbséget is tapasztalhatunk. Az elmúlt év áremelkedési hulláma nem hagyta érintetlenül a borok árait sem: 2022-ben a fehér asztali bor 1,5-2 literes kiszerelésben átlagosan 698 forintba, míg vörös társa 755 forintba került.
🧑🌾 Szót ejtettünk már róla, hogy a magyar bor nemcsak itthon, de külföldön is méltán kedvelt ital. Viszonylag korai időktől sikerült olyan kereskedelmi kapcsolatokat kiépítenie a borászoknak, amelyek ma is meghatározzák a magyar borok exportját.
📈 A rendszerváltást követő években még jelentős, majd a 2000-es években erősen visszaeső trend jellemezte a hazai borok exportjának mértékét. Az eddigi talán egyik legrosszabb éveknek 2002 (69,7 millió USD) és 2005 (75,6 millió USD) tekinthető. Az utóbbi 3-5 év azonban ismét reményre ad okot, folyamatosan javul a mutató értéke. 2022-ben összesen 53 592 millió forintot tett ki a bor exportunk értéke, ami átszámítva közel 150 millió USD értéket képvisel. A magyar borok elsősorban az Európai Unió országaiba, Szlovákiába, Csehországba, Németországba érkeznek. Jelentős mennyiséget szállítunk az Egyesült Királyságba is, 2021-ben a teljes borexportunk 12,3%-a ide áramlott. Az Európán kívüli térség országai közül Kína és Japán vásárol nagyobb mennyiségű bort hazánktól, továbbá az USA és Kanada is előszeretettel fogyaszt magyar nedűt.
📅 Az idei szüret még nem ért véget, becslések azonban már készültek a várható betakarításról. Tavaly az aszályos időszak, idén pedig egyes gombák és kártevők, valamint a csapadékos időjárás nehezítette a borászok helyzetét. Ennek ellenére a gazdák egyetértenek abban, hogy jobb és több termés várható az idei betakarításkor, mint a tavaly. Változik az egyes borfajták iránit kereslet is: egyre többen választják a könnyedebb fehérborokat, pezsgőket, ez pedig magával hozza a vörösborok típusainak változását is ezen irányba. Érdemes egy pillantást vetni a hazai bormérlegre is, amely elénk tárja a magyar fogyasztási szokásokat. Ha csak az elmúlt 10-12 év távlatát vizsgáljuk, már akkor is láthatóvá válik, hogy erőteljesen lecsökkent mind a teljes hazai, mind az egy főre eső borfogyasztás mértéke. 2010-ben országos szinten 234,5 millió liter bort fogyasztottak el a magyarok, ez az érték 2021-re 170,5 millió literre esett vissza. Az egy főre eső értékeknél hasonló a trend.
A csökkenő értékek hátterében több ok is feltűnik. Ugyan a bor még mindig az egyik leggyakoribb ital, amit társaságban felbontanak, mégsem fogyasztanak belőle ennyit, mint régen. Az elmúlt évtizedekben sokkal hangsúlyosabb szerepet kaptak az egészségtudatos lépések, a mérsékelt alkoholfogyasztás, valamint az olyan italok, amelyek kevesebbet vagy egyáltalán nem tartalmaznak alkoholt. Mindezek együttesen is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar bor fogyasztási szokásaiban ilyen jellegű csökkenés következzen be.
🌐 Szőlőtermesztésben Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Peru, Dél-Afrika és Chile járnak az élen. Ők adják a világ szőlőexportjának jelentős részét. Globális tekintetben a világ legnagyobb bor exportőre 2021-ben Franciaország (32,1%), Olaszország (20,8%) és Spanyolország (8,62%) volt. Importban élen jár az USA (17,2%), az Egyesült Királyság (12,4%), valamint Németország (8,24%).
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: Édesipar és ami mögötte van – Gerbeaud Emiltől a mai kézműves csokoládégyártásig – Oeconomus
#bortermelés #borfogyasztás #magyarbor #szőlőtermelés #borászat #szüret #magyargazdaság #külkereskedelem
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
