A Magyar Nemzeti Bank, valamint az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának adatbázisa (UNCTAD) szeptember végén tette közzé a 2024-es évre vonatkozó külföldi tőkeáramlásról (FDI) szóló adatokat. Mindkét intézmény adatai egyetértenek abban, hogy a tavaly visszafogottabbá vált a külföldi tőkeáramlás világszerte, így Magyarországon is. Az UNCTAD az éves beszámolójában kiemeli, hogy 2024-ben a globális közvetlen külföldi befektetések 11%-kal mérséklődtek, folytatva a két éve tartó csökkenést. Európai szinten a visszaesés 58%-os volt tavaly, a legnagyobb szintű zsugorodást pedig Lengyelországban könyvelhették el, 55%-kal. Az alábbi rövid elemzésben áttekintjük a magyarországi FDI-áramlást a 2024-es év viszonylatában, valamint kitérünk a V4-es országokban zajló folyamatokra és eredményekre is.
A magyarországi külföldi tőkeáramlás 2022 óta visszafogottságot mutat. Az orosz-ukrán háború kitörése 2022-ben olyan geopolitikai és gazdasági helyzetet teremtett a régióban, amelynek következménye a külföldi befektetők elmaradása, valamint a beruházások volumenének csökkenése is. Az egész Európát és Európai Uniót érintő gazdasági visszaesés hatását a magyar FDI-számok is alátámasztják: immár harmadik éve csökkennek a beáramló FDI-összegek. A főként nyugat-európai, ezen belül is német nagyvállalatok tőkekihelyezésére a német gazdaság helyzete elsődlegesen hat. Így a leányvállalatok alapítása, valamint a már meglévő külföldön működő társaságokba való újrabefektetés, fejlesztés, bővítés, sok esetben várat magára. Mindez pedig a magyarországi tőkeáramlást kedvezőtlenül befolyásolja, még annak ellenére is, hogy az elmúlt években sikerült diverzifikálni a tőkebefektetések küldő országait. Az ázsiai tőke megjelenése a magyar piacon lehetővé teszi, hogy annak ellenére, hogy a nyugat-európai befektetők kevesebb akvizíciót hajtanak végre itthon, a kínai, dél-koreai, japán és egyéb ázsiai országokból érkező FDI révén ellensúlyozni tudják a kieső értékeket.
A beáramló tőkeállomány adatai szerint továbbra is Németország (17%), Ausztria (12,8%), Hollandia (15,3%), az Egyesült Királyság (3,5%), az USA (2,9%), valamint Svájc (5,14%) a legnagyobb befektetők Magyarországon. Az elmúlt évtized külgazdasági lépéseinek köszönhetően egyre magasabb a dél-koreai (6,1%), kínai (Hongkonggal együtt 1,9%) és japán (1,7%) vállalatok térnyerése is. Az ágazati megoszlás tekintetében az FDI-állomány:
- a feldolgozóiparban (47%), azon belül is járműgyártásban (10,6%), továbbá a villamos berendezés gyártásban (5,6%) és a számítógép, elektronikai és optikai termékek (4,4%) előállításában a legnagyobb.
- A szolgáltatások (44,3%) ezen belül pedig a kereskedelem, javítás szektor (10,9%) hasonlóan magas arányban vonz külföldi befektetőket.
- A pénzügyi és biztosítási tevékenység (10,2%) és ingatlanügyletek (6,8%) továbbra is kiemelkedő mennyiségű állományt koncentrálnak.
A magyarországi 2024-es csökkenés legfontosabb okai közül kiemelhető az EU és Magyarország közötti jogállamisági kérdések vitája, valamint az uniós források visszatartása. Mindez kedvezőtlenül hat a befektetői hangulatra is, hosszú távon pedig bizonytalanságot okoz a gazdaságban. Emellett a nyugat‑európai gazdaságok lassulása, a globális kereslet alacsonyabb növekedése, továbbá az energiapiaci bizonytalanság szintén negatív hatással van az FDI-áramlásra. Az autóipari beszállítói láncok, EV‑termelés visszaesése például csökkentette az új beruházási ösztönzőket. Szintén fontos tényező az FDI‑adatokban feltüntetett reinvested earnings, vagyis az újrabefektetett jövedelem. 2024‑ben sok helyen döntöttek osztalék kifizetéséről, ami viszont csökkentette az újrabefektetett jövedelemrésszel számított FDI‑t. A csökkenés ellenére a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai arra is kitérnek, hogy összesen 77 új projekt indulhatott el 2024-ben Magyarországon, ami rekord mennyiségű a régió országainak összevetésében is. Az új projektek segítségével a munkahelyek száma is tovább bővült tavaly, összesen 18 542 új álláslehetőség nyílt az országban.
A magyarországi helyzetkép után tekintsük át röviden, hogy a régió országai, így a visegrádi négyek (V4) államai milyen évet zártak 2024-ben a tőkeáramlás területén!
A beáramló FDI-oldal adatai alapján látható, hogy a 2024-es évben Csehország és Szlovákia kivételével csökkent a befektetések értéke. Szlovákiában a mélypont 2023-ban volt, ekkor mindössze 180 millió USD értékben történtek külföldi befektetések. 2024-re sikerült megfordítani a trendet, több mint tízszeresére nőtt a beáramló FDI értéke, ezáltal pedig 28 beruházási projekt jött létre. Az új projektek 3599 közvetlen új munkahelyet teremtettek, amelyek 96%-át a pozsonyi régión kívüli hajtották végre, 50%-uk Szlovákia középső és keleti részébe irányult. A magas hozzáadott értékű projektek a teljes beruházások 25%-át tették ki 2024-ben. 11 projekt az elektromobilitás területén zajlik, amelyek az új munkahelyek 60%-át és a teljes beruházási volumen 90%-át teszik ki.
Csehországban hasonlóan kedvezően alakult a 2024-es év a befektetések szempontjából. A CzechInvest adatai alapján 28 beruházási projekt került bejelentésre, amelyek összesen várhatóan 3400 új munkahelyet hoznak létre az országban. A legtöbb beruházást a fejlett ipari technológiák, a mobilitás és az ökotechnológia vonzotta, főként az autóiparban és az elektronikában. Ezen beruházási projektek 70 százaléka meglévő műveletek bővítése volt, elsősorban a high-tech gyártásban.
Lengyelországban drámai, 55%-os zuhanás történt a FDI beáramlásában, mindössze 12,7 milliárd dollárra, amivel az ország a 25. helyre csúszott vissza globálisan. Míg a határokon átnyúló fúziók és felvásárlások globálisan 14%-kal nőttek, Lengyelország növekedése szerény, 4,9%-os volt. A zöldmezős beruházások Lengyelországban 37%-kal csökkentek. A nemzetközi projektfinanszírozás szintén meredeken visszaesett a kulcsfontosságú fenntartható ágazatokban. Csak a digitális gazdaságba történő beruházások nőttek (+14%), többnyire tíz országra koncentrálódva. Az UNCTAD a geopolitikai feszültségek, a kereskedelmi háborúk és a befektetői bizonytalanság közepette 2025-ben is folytatódó gyengeségre figyelmeztet. A szakértők arra sürgetik Lengyelországot, hogy javítsa a befektetési feltételeket világos tervezés, infrastruktúra, valamint stratégiai elhelyezkedésének és képzett munkaerő-állományának kihasználásával.
Az FDI-adatok áttekintése a V4 országok tükrében arra is rávilágít, hogy azokban az országokban tudott növekedés kialakulni 2024-ben, ahol nem Németország a legfőbb befektető. Szlovákiában az FDI-állomány 23,5%-a Hollandiához, 14,4%-a Csehországhoz, 13,4%-a pedig Ausztriához köthető. Csehországban Luxemburg a legnagyobb FDI-kihelyező: a külföldi tőkeállomány átlagosan 15-17%-a innen érkezik a közép-kelet-európai országba. Németország gazdasági helyzete és a német ipar nehézségei egyértelműen hatással vannak a tőkekihelyezésekre, valamint a további beruházásaira is. Mindez alátámasztja az elmúlt évtized magyar külpolitikai stratégiájának fontosságát, így a tőkeáramlás diverzifikációja hosszú távon fenntarthatóvá teszi a külföldi befektetők jelenlétét a magyar gazdaságban. A jelenlegi kedvező befektetési környezet átalakításával – például társasági adóemeléssel – az eddigi eredmények is eltűnnének, ami nem csak a nemzetgazdaságra, de a régiós versenyképességünkre is nagy hatással lenne.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
