💸A KSH jelentése szerint 2022 októberében a hazai fogyasztói árak átlagosan 21,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, mely gyorsulást jelent a szeptemberi 20,1%-hoz képest is. Az októberi infláció mögött elsősorban az élelmiszerek árának növekedése állt (éves szinten 40%-os emelkedés), valamint a háztartási energiaárak megugrása a tavaly októberi szinthez képest (64,4%).
📈Havi szinten, vagyis szeptemberről októberre ugyanakkor a KSH 2%-os pénzromlási ütemet mért, mely lassulást jelent az egy hónappal korábbi 4,1%-os inflációhoz képest (augusztusról szeptemberre). A lakossági energiaárak még szeptemberben közel 60%-kal nőttek a rezsicsökkentés szabályának módosítása miatt, mivel akkor számolták el az inflációban az átlagfogyasztás feletti gáz- és áramárakat; szeptemberről októberre már csak minimális, 1,6%-os emelkedést mutattak az energiaárak. Az élelmiszerárak emelkedése azonban tovább gyorsult szeptemberről októberre (4,3%), ez mozgatta leginkább az októberi hazai inflációt.
🌾Az élelmiszerárak elmúlt időszaki jelentős emelkedését nagymértékben befolyásolta a nyári rendkívüli aszályhelyzet, mely Európa nagy részét érintette, Magyarországot pedig drasztikus mértékben. Ezenkívül alapanyaghiányok is nehezítik a hazai mezőgazdaság helyzetét (pl. műtrágya), ahogy az energiaárak jelentős emelkedése és a forint külföldi devizákkal (elsősorban euróval és dollárral) szembeni gyengülése is. A feldolgozatlan élelmiszerek drágulása pedig átgyűrűzik a feldolgozottabb termékekbe is. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentése szerint Magyarország kormánya két újabb termék – az étkezési burgonya és a friss tojás – esetén döntött árstop bevezetéséről. A termékek árát 2022. szeptember 30-i szinten rögzítik, mely a tojás esetében 25%-os, a burgonyánál 10%-os árcsökkenést jelent. Továbbá a kormány a kisboltoknak támogatást fizet az árstopok miatti veszteségeik kompenzálására, tervek szerint még idén. Az élelmiszerár-stopok legalább december 31-ig érvényben maradnak.
📈A maginfláció is tovább gyorsult Magyarországon, a szeptemberi 20,7%-ról 22,3%-ig (év/év alapon mérve). A maginfláció az árszínvonal-emelkedés alapfolyamatát mutatja, kiszűrve az inflációból az egyszeri hatásokat és a nagyobb havi szintű ingadozásokat (időjárás, világpiaci ármozgás stb.), így legfőképpen a feldolgozatlan élelmiszerek, energia- és üzemanyag árakat, a hatóságilag meghatározott árú termékeket (tb által támogatott gyógyszerek, hatósági áras szolgáltatások), illetve egyéb, speciális hatásnak kitett termékeket (saját tulajdonú lakásszolgáltatás, szeszes italok, dohányáruk). A maginfláció erősödése azt jelenti, hogy a korábban átmenetinek gondolt nyersanyag-, energia- és élelmiszerár-emelkedések – amiket kiszűrnek a mutatóból és közvetlenül nem gyorsítják a maginflációt – fokozatosan beépülnek a termékek és szolgáltatások áraiba, vagyis közvetetten már kihatnak az inflációs alapfolyamatokra. Az árnyomás a gazdaság egyre szélesebb rétegeit érinti.
🔍 Az októberi inflációs adat meghaladta az előzetes elemzői várakozásokat (medián előrejelzés: 20,7%, év/év alapon). A hazai inflációs csúcs időzítése és szintje körül továbbra is nagy a bizonytalanság. Azonban abban összhang mutatkozik a piacon, hogy még az év hátralevő hónapjaiban tovább gyorsulhat az árnyomás Magyarországon: év végén 22-23% körül állhat az infláció; ugyanakkor az előzetesen vártnál magasabb októberi pénzromlási ütem a várakozásokat is feljebb tolhatja. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint az infláció az év végére meghaladhatja a 25%-ot. Közel lehet viszont az inflációs fordulat, év végén vagy 2023 elején tetőzhet az pénzromlási ütem Magyarországon várakozások szerint. Az MNB várakozása szerint 2023 első felében még visszafogott mértékben, majd az év közepétől jelentősebben lassulhat a hazai árnövekedési ütem. 2024 első felében a jegybanki várakozás szerint visszatérhet 4% alá a pénzromlási ütem Magyarországon. A hazai elemzők is hasonló dinamikára számítanak, 2023 év végére többségben egy számjegyű inflációt várnak (várakozások mediánja 8,3%, bár ez is feljebb tolódhat a vártnál magasabb októberi adat miatt). A 2023-ra várt inflációs lassulás mögött több tényező is meghúzódik: monetáris politika szigorítása, gazdasági aktivitás várt mérséklődése (visszafogottabb kereslet várható), globális nyersanyagár-emelkedés lefordulása a csúcsokról (pl. alumínium, vasérc, nyersolaj), szállítási költségek korrigálása, globális értékláncok kezdődő helyreállása, félvezetők (pl. chipek) árának korrigálása, globális élelmiszerárak csúcsokról való lefordulása.
🇪🇺 Az eurózóna inflációja is tovább gyorsult októberben, a szeptemberi 9,9%-ról 10,7%-ig (év/év alapon mérve). Az egyes európai uniós tagországokat megvizsgálva (amelyek már tettek közzé októberi inflációs adatot), hazánk uniós előírásoknak megfelelő harmonizált fogyasztói árindexének emelkedése (21,9%) harmadik a rangsorban, Észtország és Litvánia után. A havi szintű infláció (vagyis szeptemberről októberre megvalósult áremelkedés) tekintetében is az eddig közölt adatok alapján a magyar pénzromlási ütem a harmadik helyen áll Olaszország és Belgium mögött.
💾Források itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt találhatók.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/kilottek-az-energiaarak-20-fole-nott-az-inflacio/
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/3-2-1-harom-jegybanki-kamatdontes-ketto-kamatemeles-egy-valtozatlan-szinten/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
