🏦 Kamatdöntések napjait éltük mindenszentek ünnepe környékén: október 25-én, kedden az MNB, október 27-én, csütörtökön az EKB, míg november 2-án, szerdán az amerikai jegybank, a Fed tartotta kamatmeghatározó ülését. A fejlett piaci jegybankok folytatták a kamatemelést, míg az MNB 13%-on hagyta a hazai alapkamatot. A magyar jegybank az EKB-nál és a Fednél jóval korábban, 2021 júniusában kezdte a kamatemelési ciklusát, így jelentős előnyre tett szert, illetve az alapkamaton kívüli egyéb monetáris eszközeivel az alapkamat-emelés lezárását követően továbbra is harcol az infláció ellen. Általánosságban elmondható, hogy a magas jegybanki alapkamatok várhatóan visszafogják a gazdaságok aktivitását, mivel korrigálják a beruházásokat, fogyasztást és egyben ez kiigazítja majd a folyó fizetési mérleg hiányát is.
🇭🇺💸Idehaza továbbra is rekordokat döntöget az infláció, szeptemberben a KSH közlése szerint 20,1%-kal nőttek a fogyasztói árak egy év alatt (EU-ban használt, országok közti összehasonlításra alkalmas harmonizált fogyasztói árindex: 20,7%, amely a lenti infografikán is látható). Emögött elsősorban külső tényezők, az élelmiszerárak és energiaárak jelentős emelkedése (a rezsicsökkentés szabálymódosítása) húzódott meg. A Magyar Nemzeti Bank várakozása szerint még tovább gyorsulhat a pénzromlás üteme, de közel lehet a forduló és 2023-ban lassulhat az infláció (nemzetközi nyersanyagárak csökkenése, belső kereslet lassulása, korrigáló nemzetközi szállítási költségek, kevesebb súrlódás a globális értékláncokban, jegybankok határozott fellépései).
🇭🇺🏦 E tényezőket is figyelembe véve változatlanul, 13%-on maradt az alapkamat, a likviditást folyamatosan szűkítik, vagyis folyamatos a gazdaságban keringő pénzmennyiség egy részének „kiszívása”. A teljes likviditás szintje 10 ezer milliárd forint alá csökkent, ennek közel 60%-a tartósan lekötésre került (hosszú betét és tartalékszámla), 40%-a egynapos eszközökben van, mely döntően az egynapos betéti eszköz, ennek kamata 18% maradt. Ez utóbbi eszköz a piaci stabilitást hivatott megteremteni célzott, átmeneti eszközként az árstabilitás (3%-os inflációs cél) elérése érdekében. Stabilizálja a forint külföldi valutákkal szembeni árfolyamát, melyre nagymértékben hatottak az MNB egyéb intézkedései is, egyebek mellett a folyó fizetési mérlegen belül a nettó energiaimport devizaigényét év végéig biztosítja (a jelenleg mérséklődő energiaárak miatt a korábban vártnál kisebb összegbe kerülhet). A forint euróval szembeni árfolyama az október közepi közel 433-as szintről jelenleg (2022. november 2.) 408-as szinten mozog.
🇪🇺 Az infláció az eurózónában szeptemberben 9,9%-ra, az Európai Unió átlagában pedig 10,9%-ig gyorsult (év/év alapon mérve), melyeket elsősorban külső tényezők, az élelmiszerárak és az energiaárak emelkedése mozgat (októberben az eurózóna inflációja tovább gyorsult 10,7%-ra). Az infláció az eurózónában már 2021 júliusától meghaladja az Európai Központi Bank 2%-os célját, de a kamatemelés útjára csak 2022 júliusában lépett a jegybank. Az október 27-i 75 bázispontos kamatemeléssel összesen már 200 bázispontos emelést hajtott végre az kamatoknál (betéti rendelkezésre állás kamata: 1,5%, irányadó kamat: 2%). Hangsúlyozta az EKB október végi kamatdöntésekor, hogy a későbbi lépéseit a beérkező adatoktól teszik függővé, így a december 15-ig beérkező adatoknak (elsősorban inflációs, munkaerőpiacra vonatkozó és GDP-adatoknak) kiemelt szerepük lesz a következő, december 15-i kamatmeghatározó ülésen. Alapvetően a piac további kamatemelésre számít idén, de abban, hogy mikor és hol ér csúcsára a kamatszint az eurózónában, a piaci várakozások körében nagy a bizonytalanság.
🇺🇸 Az amerikai jegybank, a Fed döntéshozói – az EKB-hoz hasonlóan – 75 bázisponttal emelték az irányadó kamatsávot november 2-án, így az 3,75-4,00%-ra nőtt. 2022. március óta, amikor még 0-0,25%-on állt az irányadó kamatsáv, több lépésben, közel 375 bázisponttal emelte már a Fed az irányadó kamatokat. Jerome Powell jegybankelnök a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci (munkanélküliségi ráta szeptemberben: 3,5%) és inflációs adatok alapján a kamatpálya magasabb szinten tetőzhet, mint korábban gondolták (szeptemberi előrejelzés alapján 2022 év végéig a sávközép 4,4%-ra, 2023 végére 4,6%-ra emelkedhet), és a kamatemelés ütemének lassításáról egyelőre még nem döntött a jegybank, az emelések leállítása pedig még nagyon messzi van. Az ún. mennyiségi szigorítás (QT) is folytatódik a tengerentúlon, vagyis a korábban jegybank által vásárolt értékpapírok eladása, állományának csökkentése (havi 95 milliárd dollár értékben).
💵 Powell nyilatkozott az inflációs helyzetről és kilátásokról is, miszerint egyelőre nem látszik egyértelműen, hogy lassulna az infláció az USA-ban. A fogyasztói árindex (mely könnyebben összehasonlítható az európai adatokkal) július óta csökken, a 9%-os csúcsról 8,2%-ig süllyedt, de továbbra is rendkívül magas szinten áll. Az ún. PCE-árindex, melyet a Fed kiemelten figyel, szintén július óta lassul, a 7%-os csúcsról 6,2%-on állt szeptemberben. Powell szerint a kínálati tényezők (pl. az orosz-ukrán háború és következményei) továbbra is felfelé tolják az inflációt és a gazdaság egyre szélesebb körét érinti. Így nem szeretné a Fed elkövetni azt a hibát, hogy túl korán állnak le a kamatemeléssel és ezután ismét gyorsuljon az infláció.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/15-honapos-korszak-zarult-le-az-mnb-nel/
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/kilottek-az-energiaarak-20-fole-nott-az-inflacio/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
