Categories
OecoFocus

Az EBRD közel 3 százalékos gazdasági növekedést vár 2024-ben Magyarországon

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb jelentésében látványosan javította a magyar gazdaság 2024-re vonatkozó kilátásait, ugyanis már nem vár gazdasági visszaesést. Leginkább a meglóduló kiskereskedelem és fogyasztás miatt 2,8 százalékos GDP növekedés várható. A számvetésből az is kitűnik, hogy az autóipar enyhíteni tudta az ipar szektorának negatív tendenciáit 2023-ban, és már rendkívül látványos a szerepe a magyar gazdaságban. Németországon kívül hazánk az egyetlen olyan ország a világon, ahol mind a három német autógyártó jelen van, ez pedig páratlan lehetőséget kínál, még akkor is, ha ezen tényező mentén sérülékenység is azonosítható.

Az EBRD szeptemberi jelentése Magyarország kapcsán elsősorban arra mutat rá, hogy a 2022-es 4,6 százalékos GDP növekedést követően, 2023 első felében a gazdasági teljesítmény 1,7 százalékkal zsugorodott. Az előző évi gazdasági teljesítmény alakulását nagyrészt a háztartások fogyasztásának erőteljes növekedése és néhány olyan kormányzati intézkedés mozgatta, amit az infláció megfékezése érdekében hoztak. Később az ezekhez kapcsolódó bázishatások és a növekvő energia- és élelmiszerárak miatt az infláció gyorsulni kezdett, melynek eredményeként 2022 végétől kezdődően a háztartások vásárlóereje csökkenésnek indult. 2022 utolsó negyedévétől kezdődően a fiskális konszolidáció és a beruházások növekedésének szerényebb üteme mérsékelte a gazdasági teljesítményt. Az éves harmonizált fogyasztói árindex 2023 januárjában 26,2 százalékon tetőzött, de valójában ezt követően is magas maradt, és júliusban is 17,5 százalékot ért el, amely az EU-s országok között a legmagasabb mutató volt.

Mindennek eredményeként, még akkor is, ha a nominális bérek növekedésében kétszámjegyű növekedés volt megfigyelhető, a reálbérek 2022 közepétől kezdődően csökkenek. 2021 nyara óta, rendkívül kedvező, 4 százalék alatti a munkanélküliség rátája, és a kormányzat 2023 januárjában azzal a célzattal indította újra a munkahelyteremtő programját, hogy a gazdaság lassulása közepette is megtartsa a foglalkoztatás szintjét.

A gyenge külső kereslet, a feszes fiskális feltételek és az EU-s pénzek kifizetésének késlekedése miatt a GDP 2023-ban 0,2 százalékkal csökkenhet, még akkor is, ha a kormányzat különböző ösztönző programokkal igyekszik megtartani a gazdaság lendületét. A növekedés azonban 2,8 százalékra ugrik 2024-re, melynek egyik fontos magyarázó tényezője az újra megerősödő hazai kereslet. Az EBRD egyébként 2023 májusában még 0,6 százalékos csökkenést várt 2023-ra, 2024-re pedig 0,7 százalékos visszaesést prognosztizált, vagyis a 2024-re vonatkozó előrejelzését jelentősen felfelé korrigálta.

Az EBRD jelentése Magyarország kapcsán még a következő tényezőkre hívja fel a figyelmet:

  • A feldolgozóipari termékek iránti gyengébb globális kereslet a kereskedelmi kapcsolatok révén a fejlett Európával szorosan összefonódott feltörekvő európai gazdaságok növekedési kilátásait megterheli, és a közép-európai országok exportja általában erősen követi Németország exporttendenciáit. A korreláció Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában eléri a 70-80 százalékot.
  • Az autóipar fontos munkaadó volt a feltörekvő európai országokban. Szlovákia a lakosságához viszonyítva a világ legnagyobb autógyártója. Közép- és Délkelet-Európa más gazdaságai, például Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovénia szintén nagymértékben függenek az autóipartól. Ezen országok gazdasági teljesítményében felerősödve jelenik majd meg, hogy az EU autóipara hogyan boldogul a gyors technológiai változások közepette.
  • Az elektromos járművekkel kapcsolatos zöldmezős FDI-projektek a becslések szerint mintegy 48 000 munkahelyet hoztak létre az EBRD régióiban a 2020-2023 közötti időszakban. Az országok munkaerő-állományának nagyságához viszonyítva az elektromos járművekkel kapcsolatos munkahelyteremtés mértéke Magyarországon, Marokkóban és Szerbiában volt a legmagasabb, ahol már létező, erős autógyártó klaszterek találhatók.
  • Lényeges azonban, hogy a balti államokban és Magyarországon, összességében a termelékenység megfelelő szintű javulásának hiánya azt jelenti, hogy ezen gazdaságok versenyképessége csökken a fejlett európai és feltörekvő piaci versenytársaikkal szemben.
  • Egészen pontosan Lettország, Magyarország és Litvánia 2015 óta kevésbé versenyképes Németországgal való összevetésben, míg Lengyelországban a munkatermelékenység növekedése nagyrészt lépést tartott a bérek emelkedésével.

Helyesen látja az EBRD a járműipar súlyát Magyarországon, ugyanis a járműgyártás a feldolgozóipar egyik fő pillérévé vált az elmúlt években, és az autóiparban különösen nagy hangsúlyt kapott az innováció, valamint a kutatás-fejlesztés. A folyamatosan fejlődő járműgyártó ipar beruházási értéke 2022-ben 613 milliárd forintot ért el, amely rekordnak számított (HIPA, 2023). A tavalyi évben a szállító-és közlekedési eszközök ipari termelési értéke meghaladta a 12 ezer milliárd forintot. Mindez leginkább annak köszönhető, hogy az elmúlt években a magyar járműgyártás a külföldi autómárkák összeszerelését szorítkozott. A gépjárműgyártás volumenét tekintve 2020-ban és 2021-ben ugyan csökkent a gyártott járművek száma. 2022-ben a számok azonban ismét emelkedtek, de nem érték el a járvány előtti szintet.

A magyar gazdaságban több mint 700 autóiparhoz köthető vállalat működik, és a szektor GDP-hez való hozzájárulása megközelíti a 4 százalékot. (A gazdasági sajtóban egyébként gyakran megjelenik, hogy az autóipar GDP-ből való részesedése megközelítőleg 25 százalék, amely a járműgyártás termelési értékre utalhat a GDP-n belül, ez azonban egy túlzóan magas számadat.) A szektor termelési értéke 26,2 milliárd euró. Évente nagyjából 420 ezer személygépkocsi és közel 2 millió autómotor készül. Magyarország Németország mellett az egyetlen olyan ország, amelyik a három német prémium autómárka (Mercedes, Audi és BMW) termelési egységének ad otthont. (HIPA, 2023) A fent említett autóipari cégek közül 2022-ben az árbevételt tekintve az Audi volt a legsikeresebb, a második a Mercedes-Benz volt 3,97 milliárd eurós bevétellel.

A teljes szektor egyébiránt közel 160 ezer munkavállalót foglalkoztat, amely a Magyarországon foglalkoztatottak 3,4 százalékát teszi ki. Érdekesség, de egyben neuralgikus pont is, hogy 2022. április és 2023. április időszakának ipari termelésre vonatkozó adatainak összevetésekor az látható, hogy egy nagyjából 5,8%-os csökkenés következett be. Két feldolgozóipari ágazat; a járműgyártás és a villamos berendezés gyártás, azonban még ekkor is növekedni tudott. Nyilvánvalóan ez két ágazat a magyar autóipart takarja az autógyárakkal és a beszállítókkal. A feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás 10,5 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 7,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 13,9 százalékkal nőtt. A 12 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 17,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 39 százalékkal nagyobb, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 0,8%-kal kisebb lett. Mindezen értékek azt bizonyítják, hogy a szektor a rugalmassága révén képes enyhíteni a kedvezőtlen ipari, és a gazdasági teljesítményben megjelenő tendenciákat.

A kockázati tényező azonban az, hogy az üzemek döntő többsége külföldi tulajdonban van, a készterméket pedig majdnem teljes egészében exportálják. Ennek illusztrálására az ugyan csak 2019-es, de legfrissebb hozzáadott értékről tanúskodó adatok rendkívül beszédesek. 2019-ben Németország az Európai Unió tényezőköltségen számított hozzáadott értékének több mint 52 százalékát adta a gépjármű-, pótkocsi- és félpótkocsi-iparban. Ez messze a legmagasabb érték az EU 27 tagállama között. A második ebben a tekintetben Franciaország volt, mindösszesen 10 százalékos részesedéssel. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia részesedése pedig a 2-4 százalékos tartományban mozog. Mindez az érintett országok jelentős autóipari sérülékenységére is rámutat, hiszen a legnagyobb hozzáadott érték nem ebben a régióban, hanem a multinacionális vállalatoknak székhelyet adó országban (Németország) képződik (EC, 2019). Ennek tükrében is kiemelten fontos, hogy az érintett országok fokozatosan feljebb lépjenek az ipari hozzáadott érték tekintetében.

Az autóipari átalakulást lekövetendő Magyarország Közép-Kelet Európa országai között elsők között népszerűsítette az e-mobilitást. Az elektromos járművek gyártását és használatát eddig is erőteljes állami támogatásban részesítette, mind a személygépkocsik, mind a haszongépjárművek tekintetében. Az e-mobilitás növekvő népszerűsége következtében az országban növekvő tendenciát mutat a zöld rendszámmal regisztrált járművek száma. A magyar kormány az elmúlt időszakban az elektromos autók töltőállomásainak bővítését is támogatta, ezek száma 2021-ben meghaladta a 2,1 ezret. A legnépszerűbb elektromos autómárkák közül 2022-ben a Tesla végzett az első helyen, közel 600 eladott autóval.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

💾 A források itt, itt, itt, és itt találhatóak.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: A magyar munkaerőpiac rugalmassága európai kitekintésben

Kutatási igazgató | Megjelent írások

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre