Az utóbbi hetekben sok szó esett a hazai napelemek szabályozásáról és az elszámolás kérdéseiről. Azt láthattuk, hogy sokak számára kedvezőtlen irányba haladna a szabályozás az EU-s keretrendszer miatt, majd a kormányzat változtatott a korábbi álláspontján és csak felmenő rendszerben lesznek érvényesek a szabályok. Jelen bejegyzés azt járja körül, hogy miért és hogyan változott a szabályozói háttér, és ráirányítja a figyelmet arra a tényre, hogy a jövőben sokkal nagyobb tudatosságra és tervezésre lesz szükség a napelemes rendszerek telepítésekor. (A kézirat 2023. szeptember 18-án zárult, tehát az addig is mert részleteket tekinti át.)
❗2023 augusztusának végén egy internetre feltöltött videóban jelentette be Lantos Csaba, Magyarország energiaügyi minisztere, hogy lényeges változások várnak a napelemes háztartásokra. Ennek lényege az volt, hogy azok, akik korábban telepítettek napelemet és éves elszámolást kértek, át kell, hogy térjenek a havi szaldó elszámolásra. Egészen pontosan 2024. január 1-jétől a felépítéstől számítva 10 éven át, nem éves szaldó elszámolás, hanem havi szaldó elszámolás fog megvalósulni. A bruttó elszámolás és az átvételi árakon keresztül történő szabályozás alapvetően nem rossz és Németországban már több mint húsz éve működik, így rengeteg tapasztalat áll azon országok rendelkezésére, melyek a bevezetést fontolgatják.
🏡 A hír azért keltett nagy hullámverést, mert már több mint 215 ezer háztartásban valósult meg napelemes rendszerre való átállás és igyekeztek éves szintet lefedő HKME rendszereket telepíteni, melyeknek a megtérülési ideje az éves elszámolásban rövidebb volt, a havi elszámolásban azonban kitolódna/kitolódott volna. A januártól tervezett havi szaldó elszámolási rendszer azt jelenti, hogy havi bontásban vizsgálják a rendszerből vételezett és oda betáplált energia mennyiségét és a nettósítás után számolnak el az elosztóhálózat üzemeltetőjével. Abban az esetben pedig, ha a háztartások elérik a 10 éves időkorlátot akkor automatikusan átkerülnek egy bruttó rendszerbe, melynek a részletei egyelőre nem ismertek. Azoknál pedig, akiknél 2024. január 1-je után valósul meg a beruházás, már eleve a bruttó rendszer lesz a mérvadó, amely voltaképpen a januártól élesedő kötelező uniós szabályoknak való megfelelés. Legalábbis ezek voltak az elképzelések, egészen pontosan 2023. szeptember 8-ig, amikor a kormányzat bejelentette, hogy csak felmenő rendszerben valósul meg a bruttó elszámolás.
⚖️ Az Európai Unió előírása miatt a háztartási méretű kiserőművek (HMKE), így a háztartási napelemes rendszerek esetében a Magyarországon alkalmazott éves szaldó elszámolási rendszer legkésőbb 2023. december 31-ig lehet érvényben. A változtatások tehát nem légből kapottak és egészen pontosan erre egy európai uniós irányelv (Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról, miatt van szükség. A 2019/944 irányelv a szaldóelszámolással kapcsolatban a 15. cikk (4) bekezdésében a következő iránymutatást adja:
Azok a tagállamok, amelyek olyan meglévő rendszereket alkalmaznak, amelyek nem külön számolják el a hálózatba táplált és a hálózatból kivett villamos energiát, 2023. december 31-ét követően nem biztosíthatnak új jogokat e rendszerek keretében. A meglévő rendszerek hatálya alá tartozó felhasználók számára mindenféleképpen biztosítani kell annak lehetőségét, hogy bármikor olyan új rendszert válasszanak, amely a hálózati díjak kiszámításának alapjaként külön számolja el a hálózatba betáplált, illetve a hálózatból fogyasztott villamos energiát.
🖥️ Az egyébként már életben lévő rendszer lényege az, hogy a tulajdonosok évente egyszer számolnak el a szolgáltatóval, azután, hogy a szolgáltató mérleget vont a vonatkoztatási időszakban előállított és hálózatban betermelt és onnan vételezett energia mennyisége alapján. Alapvetően a fogyasztók/felhasználók számára azért előnyös ez a rendszer, mert jellegéből adódóan nem akkor történik az energiafelhasználás, mint annak megtermelése, így termelődhetne többlet energia. Tudvalevő az is, hogy a napelemes rendszer nem termel egyenletesen: a téli időszak felhasználásával áll szemben a nyáron el nem használt megtermelt energia. Az éves kiegyenlítésnél a mennyiségek a mérvadóak, ugyanis azonos áron történhet az előállított és a kivett áram elszámolása. Lényeges mozzanat még, hogy a megtérülés előre kiszámítható.
☀️ Az új feltételek szerint a tervek arról szóltak, hogy az elszámolási gyakoriság havi lesz, amely azt jelenti, hogy havi bontásban kerül egymással szembe a termelés és a fogyasztás. A teljesebb képhez fontos figyelembe venni, hogy felhasználási szempontból három energiatípust különböztethetünk meg az olyan napelemes rendszerek esetében, ahol hálózatra való visszatáplálás van: (i) hálózatból felvett energia, (ii) megtermelt, de később elfogyasztott (rendszerbe visszatáplált), (iii) előállított és rögtön el is fogyasztott. Az első kettő esetben szükséges a szolgáltatóval való elszámolás, ugyanis fontos tudni, hogy a felvett, vagy a visszatáplált energia mutat többletet.
🔆 A régi rendszerben az valósult meg, hogy a tulajdonosok évente egyszer kifizették azt az összeget, amennyivel több energiát használtak fel a rendszerből, ahhoz képest, mint amennyit erőművükön keresztül beletöltöttek. Ha ez egy mínuszos szám, akkor a tulajdonosok kompenzációt kaptak. Az elszámolás hatósági, azaz a rezsicsökkentett áron történik, amit a lakossági felhasználóknál szabott egyetemes szolgáltatásban kell alkalmazni. Ez a megközelítés azért is volt jó a tulajdonosok számára mert a felvett áramért hatóságilag rögzített tarifában kellett csak fizetnie a háztartásoknak. Az évente egyszeri diktálás pedig egészen kényelmes volt. Az EU pontosabb rendszert vár el és azt, hogy a háztartások piacibb áron kapjanak áramot. Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke, Kiss Ernőt szerint egyébként a jelenleg érvényes, 2007-es villamos energiáról szóló törvény szerint három féle lehetőségből lehet(ett) választani: havi, féléves, vagy éves elszámolás és az imént ismertetett torzító hatás és a komfortossága miatt, mindenki az éves megközelítést választotta.
💡A változtatást az is indokolja, hogy az egyébként is kihívásokkal szembenéző hálózati infrastruktúra a tárolás miat még nagyobb terhelést kap, rövid távú válaszként pedig a kormányzat várhatóan szeptemberig moratóriumot hirdetett a csatlakozásra, melyet a tervek szerint lassan és fokozatosan oldanak fel. A legfrissebb, szeptemberi hírek szerint a kormányzat 2024-től is fenntartja az éves szaldó elszámolást a már működő háztartási méretű napelemes rendszerekre a telepítésüktől számított tíz éven át. A kabinet a kedvezőbb éves elszámolást alkalmazzák azokra is, akik 2023. szeptember 7-e éjfélig jelezték fejlesztési igényüket, az ő esetükben 2026. január 1-jéig van lehetőségük befejezni a beruházásokat. Azok, akik ezután jelentik be igényüket, egységesen a bruttó elszámolásba kerülnek. Később, 2023. szeptember 13-án a Magyar Közlönyben további részletszabályok jelentek meg, egészen pontosan a 427/2023. számú rendelet további módosítást hozott:
„…a háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezésének időpontját – bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási kiserőmű egésze tekintetében, a háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítményének bővítése időpontját – követő 10. év végéig a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában éves szaldó elszámolást alkalmaz”.
🏛️Nyugvópontra került az is, hogy kikre vonatkozik a szabályozás. (i) A háztartási méretű kiserőművek esetén, amely 2023. szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1. napjáig üzembe kerül. (ii) A bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási méretű kiserőmű egésze tekintetében, amelynek névleges hatásos teljesítményének bővítése 2023. szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1. napjáig megtörténik.
További finomítás történt azzal is, amikor megjelent, hogy
„…azon háztartási méretű kiserőmű esetén, amelynek üzembe helyezésének időpontjától – bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási kiserőmű egésze tekintetében, a háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítményének bővítése időpontjától – számított 10 év üzemidő 2023. december 31. napjáig letelik, a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő az elszámolási időszak utolsó napját követő naptól 2023. december 31. napjáig tartó időszakra szaldó elszámolást alkalmaz a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában”.
🏛️Egy másik kérdéses is tisztázódott: „…azon háztartási méretű kiserőmű esetén, amelynek üzemeltetőjével mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő 2023. szeptember 7. napján nem éves szaldó elszámolást alkalmaz, a felek közötti elszámolásra a felek megállapodása irányadó”. A korábban megjelölt „jogosult 2023. december 31. napjáig” szövegrész helyett a „2024. december 31. napjáig” jelent meg, vagyis a napelemesek egyértelmű könnyítést kaptak. A rendelet 2023. szeptember 13-án szerdán 23:00 órakor életbe is lépett.
🔌Jelen áttekintésben is szerepelt már a visszatáplálás és annak moratóriumának kérdése. 2023. szeptember 13-án ebben a kérdésben is tisztult a kép. Gulyás Gergely, a Minisztelnökséget vezető miniszter ugyanis arról számolt be, hogy 2024 januárjától szinte az ország egész területén feloldják a visszatáplálási korlátozást, az óvatosság egyéként érhető, hiszen a fotovoltaikus teljesítménybővülésben Magyarországon a 2022-es rekordév volt, ugyanis 1100 megawattos volt a bővülés. Ehhez pedig azt is hozzá kell tenni, hogy 2023 első hét hónapjában 12 hónapnyi új kapacitás épült ki, ez pedig egyértelművé teszik, hogy az idei év újabb rekordot hoz majd a napelemek terjedésében.
A változások intenzitása miatt és az újabb részletszabályok fényében egy mozzanatra máris fel lehet hívni a figyelmet: ezt követően sokkal nagyobb tudatosságra és tervezésre lesz szükség a napelemes rendszerek kialakítása során.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 A bejegyzés megírásához felhasznált forrás itt áll rendelkezésre.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/csucsra-tor-a-napenergia-magyarorszagon/
#napelem #eu #szabalyozas #elszamolas #havi #eves #brutto #netto
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
