Categories
OecoFocus

A Stadler szolnoki beruházása a szankciókhoz való alkalmazkodás jele

Szeptember közepén jelentették be a magyar hatóságok, hogy a kormány újraiparosítási programjának keretében hozzájárulnak a Stadler Rail 17 milliárd forintos szolnoki beruházásának a megvalósításához. Jelen cikkben röviden bemutatjuk a kormányzati beruházás-támogatás hatását és a Stadler vállalat közel két évtizedes Magyarországi múltját. Az orosz invázióban betöltött támogató szerepe miatt Belaruszt is szankcionálták, így a Minszk melletti Stadler gyár bizonyos termelési fázisait áthelyezve megnőtt a többi európai üzem kapacitás-kihasználtsága. A szolnoki bővítési beruházás ehhez a szankciós politikához való alkalmazkodás jele és a vonzó magyar beruházási környezet bizonyítéka.

💸 Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szeptember 12-én a Stadler szolnoki gyárában jelentette be, hogy az aznap ötezredik vasúti vagonját hazánkban elkészítő vállalat 4,8 milliárd forintos állami támogatásban részesül a 17 milliárd forintos kapacitásbővítési beruházásuk megvalósításához. A 2026-ra megvalósuló projekt 170 magas hozzáadott értékű munkahelyet fog teremteni, és 20 százalékkal emeli az alföldi üzem kapacitását, lehetővé téve évi 750 vagon gyártását. A kormány beruházás és munkahelyteremtési támogatásai a gazdasági teljesítmény fokozásán túl hozzájárulnak az új munkahelyek létrehozásához és a meglévőek megtartásához, továbbá az alkalmazottak tudásszintjének, foglalkoztathatóságának a növeléséhez. Sok esetben ezek a támogatások éppen a foglalkoztatás szempontjából kihívásokkal küzdő régiókba összpontosulnak, beemelve ezzel a terület munkaerőpiaci szempontból inaktív embereit a foglalkoztatottak rétegébe. Az Európai Unióban a vasúti infrastruktúra fejlesztése kiemelt prioritással bír, mivel a közösségi közlekedés és a vasúti áruszállítás a kedvező környezetvédelmi hatásokon túl a hátrányos helyzetű régiók felemelésében is szerepet játszik. A külügyminiszter tájékoztatójában arra is rámutatott, hogy a szolnoki üzem kibocsátásának 90 százalékát exportálják, így például az Egyesült Államokban is megtalálhatóak a hazánkban gyártott metrókocsik.

🗺️ Az 1942-ben Svájcban alapított Stadler Rail vállalat mára világszerte foglalkozik kötöttpályás közösségi járművek gyártásával és karbantartásával. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oldalán 2021-ben megjelent tájékoztató szerint a vállalat svájci központja mellett Németországban, Lengyelországban, Csehországban, Spanyolországban, Belaruszban, hazánkban és az Egyesült Államokban rendelkezik teljes vagon, illetve komponensgyártó üzemekkel. Ezek mellett számos szervizelő egységgel is bírnak, az EU 11 tagállamán kívül Oroszországban, Szerbiában, Algériában, Norvégiában, Törökországban és az Egyesült Királyságban.

A térképen a Stadler Rail vállalat teljes vagon és alkatrészgyártó üzemei láthatóak. Az ábra a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján 2021 április 20-án megjelent tájékoztatóból származik.

🚄 A Stadler a világ 10 legnagyobb vonatgyártó vállalatának az egyike. A Statista adatbázisa alapján a vasúti vagonok globális piacának éves mérete 2020-ban 51,6 milliárd dollár volt, míg 2025-re ez 64,3 milliárd dollárra nőhet. Bár a piaci kapitalizációt tekintve a legnagyobb vonatgyártó vállalat a német Siemens (110 milliárd dollár), illetve a japán Hitachi (60 milliárd dollár), azonban ezen vállalatok számos egyéb termék készítésével is foglalkoznak. A vagongyártásból származó bevételek alapján az iparág legjelentősebb vállalatai a kínai CRRC, a kanadai-német Bombardier és a francia hátterű Alstom. 2020-ban ezek vasúti szerelvények értékesítéséből származó bevételei rendre 15,1, 3,8 és 3,8 milliárd dollár voltak. Ehhez képest a Stadler Rail a három évvel ezelőtti 2,5 milliárd dolláros bevételével a hatodik legjelentősebb vállalata volt az ágazatnak, globális piaci részesedése pedig közel 5 százalékos.

🇭🇺 A Stadler által gyártott szerelvényekkel Magyarországon is számos vonalon lehet utazni, például az emeletes KISS (Komfortabler, Innovativer, Spurtstarker S-Bahn-Zug, magyarul „kényelmes, innovatív, elővárosi gyorsvonat”) vagy a FLIRT (Fast Light Innovative Regional Trains, magyarul „gyors könnyű innovatív regionális vonatok”) típusúakkal. A MÁV először 2005-ben kötött megállapodást 60 darab FLIRT beszerzésére, majd 2007-ben nyitottak közösen Pusztaszabolcson szervizközpontot. A szolnoki járműgyárban 2009 márciusában kezdődött meg a termelés, akkor még csupán 200 alkalmazottal. Ezt követően 2012 és 2019 között összesen 135, maximum hét vagonból álló elektromos szerelvényt vásárolt a MÁV és a GYSEV, a szolnoki gyártóüzem vagontest gyártó kapacitását pedig két lépésben a négyszeresére emelték. Szijjártó Péter tájékoztatója szerint mára a magyar vasútvonalakon utazó utasok mintegy fele a Stadler szerelvényeivel utazik. Legfrissebb beszámolók szerint a pusztaszabolcsi karbantartóegység 138 főt, a szolnoki gyártóegység pedig 607 főt foglalkoztat. Ezek mellett a Stadlernek Budapesten van központja, Dunakeszin járműjavítója és Celldömölkön fejlesztőegysége. Tavaly a vállalatcsoport magyar leányvállalatainak összesített nettó árbevétele megközelítette a 60 milliárd forintot. A svájci anyacég az elmúlt közel két évtizedben több mint 130 millió svájci frankot fektetett be hazánk területén. Régiós társainkkal összehasonlítva a kötöttpályás járművek exportja hazánkban a legkisebb. Az OEC adatbázisa alapján 2021-ben Magyarországi vállalatok 555,58 millió dollár értékben exportáltak személy vagy teherszállításra alkalmas vagonokat, illetve mozdonyokat. A vonatgyártás gazdasági súlyát tekintve a harmadik helyen állunk, Csehország és Szlovákia után. Csehországban a Škoda vasúti részlege, a CZ Loko és a kanadai-német Bombardier vállalatok a legjelentősebb vonatgyártók. Szlovákiában az Avokov, a Tatravagonka Poprad és a ZOS Vrutky cégek a kiemelkedő vagongyártók.

🇧🇾 A Stadler Rail belarusz leányvállalata a Minszktől 30 kilométerre levő Fanipol városban található. 2014-es megnyitását követően az ország belső igényeinek a kiszolgálása mellett elsődlegesen Oroszországba és a poszt-szovjet térség országaiba exportáltak járműveket. A 2020-as belarusz választások eredményének meghamisítására és az azt követő tüntetések erőszakos letörésére válaszul bevezetett szankciók még nem érintették a vállalat működését. Peter Spuhler, a vállalatcsoport vezetője ekkor elmondta, hogy alkalmazkodnak a bevezetett szankciókhoz, de tevékenységüket nem függesztik fel, mivel úgy tartják, hogy tevékenységükkel hozzájárulnak az ország demokratizálódásához. Úgy fogalmazott, hogy „nincs lelkiismeret furdalásom azzal kapcsolatban, amit csinálunk, mivel nem oligarcháknak készítünk termékeket, hanem járműveinkkel mindennapi hasznot hozunk a lakosságnak”. A fanipoli gyárban 2021-ben több mint 1500 főt alkalmaztak, azóta azonban kapacitás kihasználatlansága miatt a munkavállalók harmadától megváltak. Ezt követően tavaly az orosz invázióban betöltött támogató szerepe miatt Belaruszt is szankcionálták. A 2022 júliusában bevezetett technológiai szankciók értelmében nem importálhattak kettős felhasználású elektronikus alkatrészeket. Ilyen hozzávaló például a légkondicionáló, utastájékoztatási információs panel, transzformátor vagy energiaátalakító egység. A büntetőintézkedésekhez alkalmazkodva bizonyos gyártási fázisokat Lengyelországba és Svájcba helyezték át. A vállalatcsoport idén júniusi féléves jelentése alapján bár a fanipoli üzem kapacitásának kihasználtsága jelentősen csökkent, a hírekkel ellentétben nem tervezik a gyártóegység felszámolását vagy értékesítését, sőt a Stadler vezetése kijelentette, hogy a szankciók kivezetését követően hamar újraindítják a teljes körű termelést. A beszámoló alapján a teljes vállalatcsoport termelési kapacitásának tizede, míg megrendelésállományának mindössze két százaléka kapcsolódik a szankcionált országhoz. A fanipoli üzem továbbra is szolgáltatásokat nyújt a karosszéria- és alkatrészgyártás, valamint a mérnöki tevékenység területén, szigorúan betartva az összes szankciót.

🇭🇺 A belaruszi termelőegység kereskedelmi korlátozások miatti részleges kiesésének következtében a Stadler többi európai gyárában megnőtt a kapacitáskihasználtság. A külügyminiszter által bejelentett szolnoki beruházási projekt a vállalatcsoport alkalmazkodásának a jele lehet a háború és a kirótt szankciók feloldásának az elhúzódásához. A magyarországi beruházás csökkenti hazánk importfüggőségét a kötöttpályás közösségi járművek területén, illetve illeszkedik a magyar kormány reindusztrializációs törekvéseihez.

💾 Írás forrásai elérhetőek itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk friss tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecofocus/miert-strategiai-agazat-a-tavkozlesi-szektor-es-mi-a-helyzet-europa-tobbi-reszeben/

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.

Iratkozzon fel hírlevelünkre