2025 novembere minden bizonnyal a magyar-amerikai találkozó és egyeztetés kapcsán marad emlékezetes a diplomáciatörténetben. A megállapodás olyan pozitív irányba tereli az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát, amely a hazai gazdaságra, valamint a védelmi, űripari és energetikai területeken is érzékelhető lesz a jövőben. A magyar külgazdaság irányai az elmúlt 15 év során két csapásvonal mentén haladtak: egyrészt a korábbi, főként nyugat-európai és amerikai kapcsolatok stabil fenntartása és fejlesztése volt napirenden, másrészt olyan új partnerségek kialakítása történt a közel-keleti és ázsiai országokkal, amelyek kellően hozzá tudnak járulni a magyar külkereskedelem diverzifikációjához. Az eredmények mindeddig kedvezőek, a számos megállapodás rávilágít arra, hogy minél szélesebb körű egy ország partnereinek listája, annál több, akár gazdasági potenciált is ki tud aknázni. Alábbi rövid elemzésünkben a bilaterális megállapodások hasznossága mellett, az elmúlt másfél évtized külpolitikai, külgazdasági irányait tekintjük át röviden. Kitérünk arra is, hogy az ázsiai partnerségek kialakítása milyen célt szolgált a nemzetgazdaság számára.
A bilaterális megállapodások két állam között jöhetnek létre, az érintett területek pedig változóak lehetnek. A nemzetközi kapcsolatok szempontjából alapvető fontosságúnak tekinthető együttműködési keretek biztosításának igénye már az ókorban is megjelent. Ugyan a nemzetközi jog ma ismert alapjait jóval később fektették le, de az államok közötti együttműködések sokkal korábbra eredeztethetőek. A bilaterális megállapodások – ellentétben a multilaterálissal – mindössze két állam között jönnek létre, amely így több előnyt is magában hordoz. A multilaterális szerződésekkel ellentétben ebben az esetben az elfogadás folyamata rövidebb lehet, célzottabb területeken történhet az együttműködés. A bilaterális és a multilaterális szerződések jogi keretét az 1969. évi bécsi egyezmény adja, amely egyfajta iránymutatás is arra nézve, hogy az államok milyen feltételek mellett, valamint milyen folyamat betartásával köthetnek egymással ilyen jellegű dokumentumokat. A bilaterális egyezmények csökkentik a nemzetközi közösség tagjainak széttagoltságát, erősítik a közösséget. Az érintett területek, amelyeket a dokumentumokban meghatároznak, sokfélék lehetnek: a leggyakoribbak a kereskedelmi, így gazdasági célú megállapodások, de napjainkban egyre többször figyelhetünk fel védelmi, katonai célú egyezményekre is. Bilaterális megállapodás tárgyát képezheti közlekedési szabályokra vonatkozó (közúti, vasúti, vízi, légi szabályozás), kulturális és oktatási együttműködések, szociális biztonsági rendszerek koordinálása (nyugdíj, egészségbiztosítás), valamint a jogrendszerek harmonizálása is.
Magyarország az elmúlt tizenöt év során nagy hangsúlyt helyezett a külpolitikai stratégiájában arra, hogy a már meglévő bilaterális és multilaterális szerződéseket továbbiakkal bővítse. Ezekkel a tárgyalásokkal a magyar kormány nem titkolt célja volt, hogy erősítse a magyar gazdaságot, diverzifikálja a külkapcsolatokat, tovább növelje a partnerországok listáját. A 2010-2014 közötti időszakban érvényben lévő külgazdasági stratégia célja az export bővítése és a gazdasági kockázatok csökkentése volt. Ezt a célt egyrészt az exportpiacok földrajzi diverzifikálásával (főleg a keleti nyitás politikájának bevezetésével), másrészt a hazai külképviseletek megerősítésével próbálták elérni, melynek csúcspontja a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) létrehozása volt 2014-ben. Az fő irányelvek között találjuk a keleti nyitás külgazdasági stratégiát, amely révén az elmúlt több mint egy évtized során a közép-ázsiai és kelet-ázsiai országokkal még szorosabb gazdasági együttműködések kialakítására került sor. Több bilaterális megállapodás is született ebben a periódusban Üzbegisztánnal, Türkmenisztánnal, Azerbajdzsánnal, Moldovával, Georgiával, Kirgizisztánnal. Ezen túlmenően gazdasági megállapodások születtek Vietnámmal, valamint az Egyesült Arab Emírséggel is. A legkiemelkedőbb együttműködéseket a jelzett időszakban
- Németországgal (kecskeméti Mercedes-Benz gyár létrehozása),
- Oroszországgal (Paks II. bővítése),
- Kínával (Budapest-Belgrád vasútvonal, Bank of China budapesti központja),
- Törökországgal (kereskedelmi, infrastrukturális és energetikai projektek),
- Azerbajdzsánnal (energetikai és pénzügyi együttműködés),
- Dél-Koreával (elektronika, járműipar),
- Japánnal (elektronika, járműipar, K+F) és az
- USA-val (informatika, szolgáltatások, gyógyszeripar) kötötte Magyarország.
A 2014-2018-as időszakban a főbb prioritások nem változtak, a fókuszban továbbra is a keleti nyitás maradt. Emellett azonban folyamatosan más, közel-keleti és távol-keleti országok felé is nyitott a magyar külügy, elsősorban gazdasági célú megállapodásokkal. Ilyen állam volt Malajzia, Omán, a Koreai Köztársaság és Kína is, amely országokkal hagyományosan jó kapcsolatot ápolt addig is Magyarország, viszont a 2014-2018-as időszak során kiemelt figyelem jutott a gazdasági, kereskedelmi együttműködések fokozására. A keleti nyitás célja volt az is, hogy a magyar gazdaság ne legyen túlzottan függő az európai piacoktól, így az új kereskedelmi partnerek zöme az ázsiai kontinensről került ki. Amellett, hogy a magyar külgazdaság számára kiemelt prioritás volt a távol-keleti országokkal való együttműködés, a régióban is egyre nagyobb hangsúlyt kapott ez az irány. A 2014-2018 közötti években közös V4+Japán, V4+Dél-Korea, V4+Kína formátumú találkozók is megvalósultak. A keleti nyitás mellett 2015-től egy másik külgazdasági stratégiát is elindítottak: a déli nyitás Latin-Amerika, Afrika, Ázsia és a csendes-óceáni térség felé irányuló gazdasági kapcsolatok erősítését célozza. A két stratégia névhasonlósága nem véletlen, ugyanis a keleti nyitás kiegészítéseként vezették be, célja pedig a gazdasági kapcsolatok diverzifikációja és a nemzetközi piacokon való helytállás erősítése.
A harmadik periódusban, 2018-2022 között a fő cél a gazdasági növekedés fenntartása, a külgazdasági kapcsolatok további diverzifikálása volt. Ismét szerepet kapott az export további növelése, valamint az új piacok felé nyitás, amelyek jelentős része Ázsiában volt. Az Ázsiába irányuló export növelését a magyar kormány a hazai vállalatokkal együtt tervezte: az új piacok révén a magyar cégek beszállítókká válhattak a távol-keleti államokban az európai exportőrök mellett. Mindez nemcsak a magyar kivitel számára jelentett bővülési lehetőséget, de a hazai vállalatoknak is kiváló alkalmat adott arra, hogy nemzetközi piacra léphessenek termékeikkel. Az időszak során a kapcsolatok bővítését nehezítette a 2020-as koronavírus-járvány miatt kialakuló globális helyzet, így a találkozók egyeztetések a korábbi személyes alkalmak helyett az online térbe korlátozódtak. Mindez az elfogadott új egyezmények mennyiségében is meglátszik, hiszen sem ezt megelőzően, sem ezután nem volt ennyire alacsony az új bilaterális szerződések száma a gazdasági megállapodások körében. Ennek ellenére olyan projektek indulhattak el ezekben az években, mint a debreceni BMW gyár létrehozása, magyar–izraeli innovációs alap és együttműködés, valamint stratégiai partnerség Üzbegisztánnal és Kazahsztánnal.
A jelenleg is tartó, 2022-2026-is időszak külgazdasági és külügyi stratégiáját illetően meghatározó volt a 2022-es orosz-ukrán háború kitörése, valamint annak régióra gyakorolt hatása. A gazdasági célú megállapodások mellett a katonai és védelmi együttműködések szerepe is felértékelődött az államok között. A stratégia része, hogy az export piacok bővítése mellett a diverzifikáció is hasonlóan hangsúlyos maradjon. A korábbi években az ázsiai államokkal kialakított kapcsolatok fenntartása, valamint erősítése szintén prioritásként került megfogalmazásra. Ugyanakkor a gazdasági célok mellett figyelmet kell fordítani az egyre nagyobb teret követelő digitális technológiák térnyerésének, így a mesterséges intelligenciának is. Célként fogalmazták meg a globális politikai, gazdasági és technológiai változásokra rugalmasan reagáló gazdaságpolitika kialakítását is. A versenyképesség növelése, amely európai uniós szinten is egyre sürgetőbb kérdés, szintén megjelenik a magyar külgazdasági stratégiában. Ezáltal olyan partnerségek kialakítása és erősítése is cél, amelyek segítségével a magyar gazdaság versenyképessége tovább növelhető. A még tartó időszak egyik legkiemelkedőbb diplomáciai sikere mindeddig a magyar-amerikai tárgyalások voltak, amelyek 2025. november 7-én zajlottak Washingtonban. Az egyeztetés során Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump elnök több témában tárgyalt egymással, amely eredményeként védelmi, energetikai és gazdasági megállapodások is születtek a felek között.
Összességében a magyar külpolitikai irányok az elmúlt 15 év során két tendenciát követtek: egyrészt a már meglévő partnerekkel (amelyek főként nyugat-európai államok) tovább erősíteni a korábbi szövetséget, bővíteni az együttműködések körét. A másik irány a keleti nyitás révén vált sikeressé, hiszen a közép-ázsiai és a távol-keleti országok révén kellő módon lehet a magyar gazdaságot és a külkereskedelmet diverzifikálni, amely előnyeit már korábban kifejtettük. Magyarország földrajzi helyzete mindehhez megfelelő lehetőséget teremt, gazdasági kapcsolatainak szélesítése mindkét földrajzi irányba így egyfajta elvárás is.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
