🏃 A KSH 2021. augusztus 18-án publikálta az idei második negyedév (tavaszi hónapok) GDP adatát, amely alapján 17,9%-kal bővült a hazai gazdaság éves összehasonlításban. Az adatban az ún. bázis hatás is szerepet játszott, amely azt jelenti, hogy előző év azonos időszakának drasztikus visszaesése után következett be a nagyarányú visszapattanás idén. Ugyanakkor a mostani növekedési szám nem csak önmagában fontos, hanem több szempontból is meghatározó jelzés. Amellett, hogy a hazai gazdaság a piaci várakozások felett teljesített az elmúlt időszakban, azt is jelzi, hogy az ország már az idei második negyedévben meghaladta a 2019 azonos időszakának teljesítményét. (A 2020-as második negyedéves, rekordmértékű visszaesés után, érdemes összevetni az adatokat a 2019-es számokkal.) 2019 tavaszához viszonyítva, 2,2%-t emelkedett a GDP, vagyis a tavaszi korlátozások mellett is túlszárnyalta a két évvel ezelőtti – (járvány előtti) – szintet. Az első félévben pedig összességében 7,6% bővülés történt. Miért fontos ez?
🏛 Az első két negyedév összesített kiemelkedő, 7,6%-os növekedése közelebb hozza a kormányzat által 2022-re tervezett intézkedést megvalósulását. Orbán Viktor miniszterelnök a Világgazdaság által szervezett, 2021. június 9-i Magyarország újraindul című konferencián bejelentette, hogy a gyereket nevelő szülők szja-visszatérítésben részesülnek 2022 elején, amennyiben 5,5% felett lesz a bruttó hazai termék (GDP) növekedése. Az intézkedés része a kormány járvány utáni gazdaságélénkítő programjának. 1,5 millió gyermeket szülőt érint az intézkedés, jövedelemtől függetlenül mindenkinek jár ez az összeg, de a visszatérítés mértékének van egy felső határa, amely 800 ezer forint fejenként. Emellett a nyugdíjasok (öregségi nyugdíj és számos egyéb ellátás) nyugdíj prémiumban részesülhet. Ennek összege a GDP-növekedés mértékétől függ, (20 és 80 ezer forint közötti egyszeri juttatás), de az aktuális adatokból kiindulva a magasabb kategóriába eshet. Az intézkedés több, mint 2,6 millió főt érint.
🔧 A KSH a részletes GDP adatokat 2021. szeptember elején közli, ebből kiderül az egyes szektorok hozzájárulása a bruttó hazai termékhez. Ugyanakkor az intézmény előzetes közléséből kiderült, hogy az ipar járult hozzá leginkább a növekedéshez.
🇪🇺 A hazai gazdaság nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan teljesített. Az Eurostat a KSH-val egy napon publikálta az európai országokra vonatkozó bruttó hazai termék adatokat. A magyar gazdaság bővülése meghaladta az európai uniós átlagot (13,2%), az eurózóna átlagát (13,6%), valamint a V4-országok adatait, (Lengyelország: 10,7%, Szlovákia: 10,2%, Csehország: 7,8%).
💾 Az eredeti forrás itt és itt olvasható:
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-europai-bizottsag-szerint-magyarorszag-mar-az-iden-elerheti-a-jarvany-elotti-gazdasagi-teljesitmenyet/
#GDP #Magyarország #ipar #gazdasaginovekedes #ujraindulas #KSH #hazaigazdasag #gazdasg #koronavirus #gazdasgiteljesitmeny
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
