A koronavírus-járvány elleni védekezés, illetve a lezárások és korlátozások miatti gazdasági nehézségek közel 80%-ig emelték 2020-ban a GDP-arányos államadósságot Magyarországon a 2019-es 65,3%-ról. Ugyanakkor 2021-ben elkezdődött az államadósság lefaragása, mely tavaly is folytatódott: 73,3%-ra csökkent a kormányzati szektor GDP-arányában mért adóssága. Ezt a hazai gazdaság erőteljes növekedése is támogatta az elmúlt két évben. Kormányzati cél 2023-ra az adósságmutató 70% alá mérséklése Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint. Az államadósság GDP-hez mért arányának szintjét és a mutató alakulását kiemelten figyelik a nemzetközi szervezetek, illetve a befektetők és nemzetközi hitelminősítők, így a ráta szintjének mérséklődése pozitív megítélés alá eshet. Továbbá annak bizonyítéka lehet, hogy az adott kormányzat szigorúan őrködik a fiskális fegyelem megtartása felett.
Az Eurostat április 21-én teszi közzé az európai rangsort a 2022-es államadósságok tekintetében. 2021-ben az EU átlagánál (87,9%) jóval alacsonyabbnak számított a magyar államadósság-ráta (76,6% a friss KSH közlés szerint). A 2021-es EU-s rangsort mutatja a következő infografika:
https://public.flourish.studio/visualisation/13303514/
Jól látható az ábrán, hogy hazánk államadósság-rátája 2021-ben nemcsak az EU-s átlagnál, de a szomszédos országok közül az osztrák és horvát mutatónál is kedvezőbb volt.
Az államadósság elméleti hátterét megvizsgálva, fontos látni, hogy annak mértékét a GDP-hez viszonyítják, mert így a gazdaság teljesítményéhez viszonyítható az adósságteher nagysága. Sávai – Kiss 2017-es tanulmányukban kifejtik, hogy a GDP-arányos államadósságot alapvetően a következő változók befolyásolják elméleti szinten: a költségvetés elsődleges egyenlege, a reálkamatok, reálárfolyam, a gazdasági növekedés, valamint az infláció és egyéb tényezők. Utóbbinál szerepet játszik a folyó fizetési mérleg egyenlege és a foglalkoztatottság.
Empirikus vizsgálatuk révén kimutatták a szerzők, hogy nemcsak elméleti síkon, hanem a gyakorlati, mindennapi életben is hatással vannak a fent felsorolt tényezők az államadósság-ráta alakulására a Visegrádi-országokban (köztük hazánkban is) egy kivétellel (ez a reálárfolyam). Tehát a magyar államadósság GDP-arányos alakulását befolyásolja az infláción és GDP-n kívül a költségvetési deficit, a folyó fizetési mérleg, a reálkamat és a foglalkoztatottság alakulása is. Kimutatták a szerzők, hogy ha az államháztartási hiány vagy a külső mérleg hiány emelkedik, akkor az államadósság is, illetve a reálkamat, a GDP-növekedés és a foglalkoztatottság emelkedése mérsékli az adósságot, végezetül pedig a növekvő infláció növekvő államadóssághoz vezet. Ezek alapján az adósságrátát befolyásoló tényezők a következőképpen alakultak Magyarországon 2022-ben:
- Mérséklődött 2022-ben a kormányzati szektor hiánya (költségvetési hiány vagy más néven deficit): az egyenleg az előző év azonos időszakához GDP-arányosan 0,9 százalékponttal javult, 6,2%-ra (2021: -7,1%). Az idei évre 3,9%-os hiányt tervez a kormányzat.
- Az infláció idén februárban már kismértékben lassult januárhoz képest: januárban 25,7%-kal, februárban 25,4%-kal haladták meg a fogyasztói árak átlagosan az egy évvel korábbit. A következő hónapokban további lassulás várható az inflációban.
- A folyó fizetési mérleg hiánya – a megugró energiaárak következtében romló energiaegyenleghez kötődően – 2022-ben átmenetileg emelkedett az MNB Inflációs jelentése szerint: 2022 negyedik negyedévében a GDP 8,1%-a volt. Ezt követően 2023-tól várhatóan folyamatosan csökken a hiány, a jegybanki várakozás szerint megfeleződik.
- A jegybanki alapkamat 2022 folyamán végig emelkedett, viszont az infláció minden hónapban meghaladta azt éves viszonylatban, így negatív reálkamatszinteket tapasztalhattunk 2022-ben. Az alapkamat 13%-on, míg az egynapos betéti gyorstender kamata 18%-on áll jelenleg. A jegybank célja a pozitív reálkamat környezet megteremtése és fenntartása.
- Jelentős GDP-bővülést mutatott fel a hazai gazdaság 2021-2022-ben: 2021-ben 7,2%-kal, míg 2022-ben éves átlagban 4,6%-kal bővült a gazdasági aktivitás az előző évhez képest.
- 2022-ben emelkedett a foglalkoztatási ráta, a 2021-es 73,1%-ról 74,4%-ra, miközben a munkanélküliségi ráta mérséklődött a 2021-es 4,1%-ról 3,6%-ra.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, és itt találhatóak.
Ezek a korábbi írásaink is érdekelhetik:
https://www.oeconomus.hu/irasok/merlegen-a-jarvany-nyoman-emelkedo-allamadossagok/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/a-novekvo-allamadossagi-mutatok-lehetnek-a-koronavirus-fertozes-gazdasagi-szovodmenyei/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
