Categories
OecoFocus Oecogram

Kilőttek az energiaárak – 20% fölé nőtt az infláció

💡A KSH közlése szerint 2022 szeptemberében a hazai fogyasztói árak átlagosan 20,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbit és egy hónap alatt átlagosan 4,1%-kal nőttek. Az infláció jelentősen gyorsult az augusztusi 15,6%-ról, viszont nagy meglepetést nem okozott, mivel az előzetes elemzői várakozások már 20%-os inflációról szóltak. Az általános inflációt az elmúlt időszakban az energiahordozók árának emelkedése okozta, míg az élelmiszterárak emelkedése más okokra vezethető vissza: egyrészt a nyári rendkívüli aszályhelyzet, másrészt az orosz-ukrán háború globálisan emelte az élelmiszerárakat, továbbá alapanyaghiányok is nehezítik a hazai mezőgazdaság helyzetét (pl. műtrágya), ahogy az energiaárak jelentős emelkedése is.

⚡ Az infláció emelkedését szeptemberben elsősorban egyedi tényező okozta, mégpedig a rezsicsökkentés szabályozásának módosítása (a KSH módszertana szerint a szeptemberi inflációban jelent meg először a rezsiköltségek változása). Korábban közvetetten, más termékek és szolgáltatások árain (a vállalati költségek emelkedésén) keresztül hatott az európai szintű energiaár-emelkedés a hazai inflációra, szeptembertől viszont már közvetlenül, mivel a villamosenergia és gáz átlagfogyasztás feletti részét piaci áron vásárolják a háztartások is. A háztartási energiaárak ennek következtében szeptemberben havi alapon (vagyis augusztusról szeptemberre) jelentős mértékben, 59,2%-kal nőttek. Ezen belül a vezetékes gáz 121%-kal, a tűzifa 32,7%-kal, az elektromos energia 28,9%-kal, míg a palackos gáz 14,0%-kal drágult.

🌾Tovább folytatódott az élelmiszerek drágulása is szeptemberben, havi szinten 3,5%-os áremelkedést regisztrált a KSH (összehasonlításként 2018-2019 átlagában hó/hó alapon mérve 0,4%-os élelmiszerár-növekedés volt hazánkban). Az áremelkedés oka egyrészt a nyári rendkívüli aszályhelyzet, másrészt az orosz-ukrán háború globálisan emelte az élelmiszerárakat, továbbá alapanyaghiányok is nehezítik a hazai mezőgazdaság helyzetét (pl. műtrágya), ahogy az energiaárak jelentős emelkedése is.

📉 Az egyéb inflációs résztételeket tekintve árcsökkenést is tapasztalhattunk, a szolgáltatások ára átlagosan 0,1%-kal mérséklődött augusztusról szeptemberre, mivel a sport- és múzeumi belépők 3,2%-os és a testápolási szolgáltatások 2,7%-os drágulását ellensúlyozta az üdülési szolgáltatások – szezonális hatások miatti – 13,6%-os árcsökkenése.

🔍Ami a hazai inflációs kilátásokat illeti, nagy a bizonytalanság az elemzők körében. Jelenlegi várakozások szerint év végéig kismértékben tovább gyorsul még az infláció, az elemzői konszenzus 20,6%-os fogyasztói árnövekedést vár decemberre éves szinten. A Magyar Nemzeti Bank szeptember végi előrejelzése szerint is az infláció várhatóan az idei évben még tovább emelkedik. 2022-re a magyar jegybank 13,5-14,5% közé várja a hazai inflációt éves átlagban.

💸A jövő évi kilátásokkal kapcsolatban egyetértés mutatkozik, hogy az infláció fokozatos lassulása várható: az elemzői konszenzus 2023 decemberére 6,8%-os pénzromlási ütemet vár (év/év alapon mérve), de ezzel együtt is 2023-ben éves átlagban két számjegyű maradhat az infláció (várakozások mediánja: 14,6%). Az MNB előrejelzése szerint a hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken, éves átlagban 11,5-14% közötti inflációt várnak. 2024 első felében térhet vissza 4% alá az árnövekedési ütem a jegybank szerint. A várhatóan mérséklődő infláció mögött külső, globális és belső, hazai tényezők is állnak (technikai tényezők, az ún. bázishatás mellett): egyrészt a hazai gazdaság várt lassulása inflációmérséklő (MNB várakozása 2023-ra 0,5-1,5% közötti gazdasági növekedés), másrészt a globális nyersanyagárak tetőztek és visszafordultak (pl. alumínium, vasérc), továbbá korrigálnak a szállítási költségek is (pl. tengeri konténeres szállítás árai), illetve a jegybankok (elsősorban MNB és EKB) határozott fellépése is az infláció lassulásának irányába mutat.

🇨🇿 🇵🇱 🇷🇴 🇪🇪 🇱🇻 🇱🇹 🇸🇮 🇸🇰 A kelet-közép-európai régióban hasonló inflációs tendenciák zajlanak, mint Magyarországon. Szeptemberben a nemzeti központi statisztikai hivatalok közlései szerint 20% körül jártak az inflációs ráták a régióban: Csehországban 18%-on, Lengyelországban 17,2%-on, Romániában 15,9%-on, Észtországban 23,7%-on, Lettországban 22,2%-on, míg Litvániában 24,1%-on állt az árnövekedési ütem. Szlovákiában az Eurostat közlése szerint szeptemberben 13,6%-kal nőttek a fogyasztói árak. Kilóg a sorból Szlovénia, ahol „csak” 10%-os volt a pénzromlás üteme szeptemberben.

🇪🇺 Az Európai Unión belül jelentős különbségek vannak az inflációs ráták tekintetében Nyugat-Európa, ill. kelet-közép-európai és a balti országok között. Míg az utóbbi régióban – melybe hazánk is tartozik – 20% körül járnak a pénzromlási ütemek, addig például szeptemberben Franciaországban 6,2%-os, Németországban 10,9%-os, Spanyolországban 9,3%-os és Olaszországban 9,5%-os inflációt mért az Eurostat. A tagországok inflációs rátái közti különbséget okozhatják az országonként eltérő árszabályozások, a kelet-közép-európai régió országainak bérfelzárkózása és a fogyasztói kosarukban nagyobb súllyal szereplő, jelentősen dráguló energia- és élelmiszerárak. Továbbá a nyugat-európai tagállamok inflációjában jelentősebb súllyal esnek latba a szolgáltatások árai, amelyek az elmúlt időszakban alacsonyabb növekedést mutattak.

💾 Az eredeti cikk itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/ismet-rekordot-allitott-fel-az-eurozona-inflacioja/

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-elelmiszerek-aranak-dragulasat-varhatoan-tovabb-fokozza-a-haboru/

Senior elemző | Megjelent írások

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.

Iratkozzon fel hírlevelünkre