A 2025-ös évi mezőgazdasági termőföld adatok alapján a legtöbb növénytípus esetében bővülés volt megfigyelhető. A gyümölcsösök mérete 2,5 ezer hektárral nőtt idén a 2024-es évi adatokhoz képest, az ipari növények közül pedig a mák esetében közel 25%-os bővülést rögzítettek a bevetett területek méretét illetően. A vármegyei megoszlásban továbbra is Békés- és Bács-Kiskun állnak az első helyen: ebbe a két vármegyébe koncentrálódik az ország mezőgazdasági területeinek 18,5%-a. Rövid összefoglalónkban az idei év adatai alapján a fontosabb szántóföldi és ipari növények mezőgazdasági vetésterületeinek eredményeit mutatjuk be, kitérve azokra a nehézségekre is, amelyek meghatározóak voltak 2025-ben a gazdálkodók számára.
Az ősz közeledtével a mezőgazdasági számadások, betakarítások ideje is megkezdődött, így ahogyan a korábbi években, idén is összefoglaljuk röviden, hogy a magyarországi termőföldeken milyen eredményekkel valósult meg a gazdálkodás 2025-ben. A KSH által kiadott adatközlés, 2025. június 1-i adatai szerint Magyarország területének közel 54%-a, tehát 5 millió hektár volt mezőgazdasági területként nyilvántartva. Ennek jelentős része, 82%-a szántóterület (4,1 millió hektár), 15%-a gyep (770 ezer hektár), valamint kisebb arányban szőlők és gyümölcsösök (2,8%). Az előző évi tendenciákhoz hasonlóan a 2025-ös évben is kisebb mértékű visszaesés történt a mezőgazdasági területek nagyságában: 2024-ben 5 070,7 ezer hektár, 2025-ben 5 007,3 ezer hektár volt a gazdálkodás alá vont terület nagysága. A csökkenő trend azonban nem minden művelési ágra vonatkozik, ugyanis a gyümölcsös területek mérete növekedést jelzett az idei évben (2024-ben 81,9 ezer hektár, 2025-ben 84,4 ezer hektár).
A mezőgazdasági területek vármegyei megoszlását illetően a déli- és délkeleti, valamint keleti megyék meghatározóak. A 2024-es évi adatokhoz képest növekedés Somogy, Baranya és Győr-Moson-Sopron vármegyékben történt, továbbá a közép-magyarországi régióban. A térképen kiemelkedik Békés vármegye, amely mind a mezőgazdasági terület nagyságát illetően, mind pedig annak vármegyéhez viszonyított aránya miatt jelentős. Békés vármegye az országos mezőgazdasági terület 9,3%-át tette ki 2025-ben, ezt követte Bács-Kiskun vármegye, ahol az ország mezőgazdasági területeinek 9,2%-a összpontosult.
A KSH adatai szerint az ország területének 44%-át művelték szántóként, ahol hagyományosan a gabonafélék termelése dominált. A gabonafélék vetésterülete 2025-ben mindössze 6,0 ezer hektárral volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Csökkent az ipari növények és a gyökérnövények aránya, viszont nőtt a száraz hüvelyesek által bevetett területek nagysága.
2025-ben a 2,3 millió hektáros vetésterületből 978 ezer hektárt az őszi búza, 770 ezer hektárt pedig a kukorica foglalt el. 298 ezer hektáron árpa termesztése valósult meg. A KSH adatközlése kiemeli azt is, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok miatt megnövekedett a kereslet a gazdák részéről az alternatív gabonafélék irányába, mindez pedig már a számokban is erőteljesen visszatükröződik: 2010-ben a durumbúza vetésterülete kevesebb mint 16 ezer hektár volt, ma pedig már 71 ezer hektár. Cirokot több mint tízszer akkora területen (46 ezer hektáron) vetettek idén, mint 2010-ben.
Mindettől függetlenül továbbra is a legmagasabb arányban az őszi búza és a kukorica kerül termesztésre a hazai szántóföldeken. A búza vetésterülete 2025-ben összességében minden vármegyében növekedést mutat, kiemelkedő módon pedig Veszprém és Baranya vármegyékben ért el magas arányt. A kukorica esetében visszaesés figyelhető meg az előző évi értékekhez képest. Ennek hátterében a kukorica tavalyi évi toxinfertőzöttsége, valamint az aszállyal és hősokkal szembeni gyenge ellenállóképessége húzódik meg. Az idei 770 ezer hektáros vetésterület így 15%-os csökkenést mutat a kukorica esetében a 2024. évi adatokhoz képest. A gazdasági megfontolások és a vetésszerkezetet érintő gazdaságpolitikai döntések ezen okok miatt más növények gazdaságosságát erősíthetik.
Az ipari növények esetében elmaradás figyelhető meg a vetésterületekben. 2025-ben 996 ezer hektáron vetettek ipari növényeket, ami 3,5%-kal kevesebb, mint 2024-ben volt. A kategórián belül azonban növekedés tapasztalható az egyes növények vetésterülete alapján: a napraforgó területe 8,3%-kal haladta meg a megelőző 5 év átlagát, 15%-kal nagyobb volt, mint tíz évvel korábban. A szántóterület 18%-át napraforgóval vetették be idén és a két legnagyobb vármegye Békés és Jász-Nagykun-Szolnok adja 14-14%-ban a legtöbb napraforgó földet. A szélsőséges időjárási viszonyok miatt a repce ebben az évben is visszább szorult a vetésterületet illetően (144 ezer hektár), valamint csökkent a szójával (79 ezer hektár) bevetett területek nagysága is. Jelentős növekedés tapasztalható azonban a mák esetében, itt 15,6 ezer hektárra sikerült növelni a vetésterületet, ami az előző, 2024-es évi értékhez képest 24%-os bővülést jelent.
A szélsőséges időjárási események miatt egyre nagyobb szükség mutatkozik az emberi beavatkozásra a növénytermesztési ágazatban is. A hosszú, aszályos időszakok miatt az idei évben is biztosította az Agrárminisztérium a térítésmentes öntözővíz igénybevételét. Az elmúlt években ez a támogatás folyamatos volt, ennek köszönhetően csökkenthető lett az aszály által sújtott területek mérete is, valamint az itt termelt növények terméshozamában is megmutatkozott az aszály általi kisebb érintettség. Nagy István agrárminiszter augusztusban jelentette be, hogy idén szeptemberben további új, kisebb és nagyobb léptékű öntözésfejlesztési források fognak megnyílni a gazdálkodók számára. Az öntözési támogatás segítségével 2023-ban 119 222 hektár, míg 2024-ben 130 885 hektár alapterületet öntöztek meg legalább egyszer a KSH adatai szerint. Várhatóan ez az érték, a támogatásnak köszönhetően az idei évben tovább bővülhet majd.
Összességében az eddigi mezőgazdasági adatok azt mutatják, hogy az idei év a számos aszályos és szélsőséges időjárási viszony ellenére kedvezően alakult. A gabonafélék vetésterülete kevéssel maradt csak el az előző évihez képest, viszont bővült a gyümölcsösök száma. A kukoricával bevetett területek csökkenése pozitívan hatott a búzaföldek növekedésére, valamint tovább növekedett a napraforgó területe is. Az ipari növények közül legnagyobb arányban a mák vetésterülete nőhetett idén. A betakarításokat követően a termésmennyiségek és termésátlagok adatai tovább szélesíthetik majd az idei évre vonatkozó mezőgazdasági statisztikákat, ez várhatóan néhány héten belül ismertté is válik majd.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
