Categories
OecoFocus

2021 eleje óta nem volt ilyen alacsony szinten a hazai infláció

A 2023. decemberi 5,5%-ról 2024 januárjában tovább lassult a hazai infláció, a KSH közlése szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg decemberhez képest – vagyis egy hónap alatt – átlagosan 0,7%-kal emelkedtek. Utoljára 4% alatt 2021 márciusában járt a hazai infláció.

  • Az előzetes elemzői várakozáshoz képest nagyobb mértékben javult a mutató idehaza januárban (medián konszenzus: 4,2%), valamint a decemberi 5,5%-os értékhez képest is nagymértékű javulást mutatnak az adatok.
  • Egy technikai tényező, az ún. bázishatás nagymértékben segítette az infláció lassulását éves szinten: a tavaly januári magas infláció most kiesett az éves mutató számításából.
  • Havi szinten ismét nőttek az árak, de ebben szezonális hatás is érvényesül. A túlnyomóan az év elejére koncentrálódó átárazások gyorsították – egyéb tényezők mellett – a havi alapon mért inflációt.
  • Egy hónap alatt az élelmiszerárak 1,2%-kal drágultak, valamint többet kellett fizetni a háztartási energiáért (0,9%) és a tartós fogyasztási cikkekért (0,5%) is. Drágultak egy hónap alatt a szolgáltatások is (0,5%), ugyanakkor a járműüzemanyagok ára 0,5%-kal csökkent. Mindezeken felül a szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,1%-kal olcsóbbak lettek.
  • Jelenlegi információk, adatok alapján januárt követően is tovább lassulhat a hazai infláció, ill. lendületet vehet a reálbérek és a fogyasztás növekedése.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16016093/

A fogyasztóiár-index főcsoportjainak alakulása egy hónap alatt

A KSH közlése szerint 1 hónap alatt, vagyis 2023. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal emelkedtek Magyarországon. Ezen belül az élelmiszerek ára átlagosan 1,2%-kal nőtt, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) árának 6,4%-os növekedése következtében. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,7%-kal nőtt.

Ugyanakkor éves viszonylatban, vagyis 2023 januárjához mérten az élelmiszerek ára 3,6%-kal emelkedett, vagyis jelentősen lassult az ún. „élelmiszer-infláció” (2023. december: 4,8%, év/év alapon). Ebben szerepet játszottak a kiskereskedelmi árversenyt élénkítő kormányzati lépések is (pl. online árfigyelő rendszer), ugyanakkor a korrigáló fogyasztás is az árazási politika módosítására késztethette az üzleteket.

  • Az online árfigyelő rendszer újabb 16 termékkategóriával bővült januártól: bekerültek az ételallergiások által leggyakrabban fogyasztott laktóz- és gluténmentes termékek, valamint a marhahús is. Így már összesen 78 termékkategóriában hasonlíthatják össze az árakat a vásárlók – tovább élénkítve és fenntartva az árversenyt.
  • Március 1-jétől az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező élelmiszer-kereskedőknek figyelemfelhívó tájékoztatót kell kihelyezni, amennyiben egy termék kiszerelése csökkent – az intézkedés erősítheti a tudatos fogyasztást, ill. felhívja a figyelmet a zsugorfláció jelenségére.
  • Az élelmiszer-infláció november óta egy számjegyű tartományba lassult, vagyis egyre kisebb mértékű az élelmiszerárak emelkedése. Nemzetközi folyamatok is támogatják az élelmiszerárak emelkedésének mérséklődését: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint csökkentek a globális élelmiszerárak idén januárban.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/

Mindazonáltal a járműüzemanyagok árának csökkenése lassította az inflációt januárban, ugyanis havi szinten, vagyis 2023. decemberhez képest 0,5%-kal kerültek kevesebbe. Mindez annak ellenére, hogy az üzemanyagok jövedéki adója – európai uniós szabály miatt – emelkedett Magyarországon idén január 1-jétől.

Fontos hangsúlyozni, hogy az üzemanyagok ára volatilis, hónapról hónapra jelentősen változhat a világpiaci események és kereslet-kínálat ingadozásai következtében. Éppen ezért az infláció alapfolyamatát megragadó maginflációból ki is szűrik a statisztikai hivatalok (egyéb más, volatilis tényezők mellett). A hazai maginfláció havi szinten, vagyis decemberről januárra 0,4%-kal nőtt, míg éves viszonylatban 6,1%-ra lassult az értéke.

Mindezeken felül, a KSH közlése szerint idén januárban a háztartási energiáért 0,9%-kal, ezen belül a vezetékes gázért 1,7%-kal, a tűzifáért 1,3%-kal kellett többet fizetni, mint tavaly decemberben. A szolgáltatások 0,5%-kal drágultak egy hónap alatt – egyebek mellett az autópályadíjak emelésének hatására, illetve nőttek a postai szolgáltatások díjai is. Lassította az inflációt, hogy a szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,1%-kal olcsóbbak lettek decemberhez képest.

A jövedéki adó emelésén felül további egyszeri inflációt gyorsító tényező volt januárban idehaza, hogy elindult a kötelező visszaváltási rendszer a műanyag, fém- vagy üvegcsomagolású italtermékek esetében. További tényezők (főleg egyes szolgáltatások esetében) az évi egyszeri, túlnyomóan az év elejére koncentrálódó átárazások. Ezek az egyszeri árnövelő tételek ugyanakkor idővel kiárazódnak az inflációból, nem lesz hosszú távú hatásuk.

Rövid- és közép távú inflációs kilátások

2024-ben az előrejelzések szerint 4-6% között alakulhat az éves átlagos pénzromlási ütem. Az elemzői konszenzus 4,3%-os éves átlagos inflációt vár az idei évre, az MNB 4,0-5,5% közötti inflációt vetített előre decemberi Inflációs jelentésében, míg a kormány 5,0-6,0% közé várja az árszínvonal-emelkedést (egy számjegyű bérkiáramlás esetén: 4-5%). Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése 5,2%-os inflációról szól hazánk esetében 2024 tekintetében.

Ami az infláció év közbeni várható lefutását illeti az év első harmadában bázishatásoknak köszönhetően tovább folytatódik az infláció lassulása – jelenleg rendelkezésre álló adatok és információk alapján.  A 2024-es év egyik fontos kérdése lesz, hogyan sikerül a jegybanki célnál tartani az inflációt (3%, +/- 1%-os toleranciasáv), vagyis az, hogy a pénzromlás üteme az év második felében – bázishatások miatt – ne ragadjon be 5-6% közötti szinten – mely negatív forgatókönyv akár reális is lehet. Ugyanakkor alapvetően – jelenlegi információk alapján – 2024 második felében 4% körül mozgó infláció várható bázishatásokból kiindulva.

A fogyasztás erősítheti a hazai gazdaságot 2024-ben

Az infláció lassulása a gazdaság és a társadalmi élet számos területére pozitívan hat, ezek közül egyik kiemelten fontos terület a reálbérek alakulása, és ebből következően a lakossági fogyasztás várható élénkülése.

A reálbér, vagyis a keresetek vásárlóereje az infláció jelentős gyorsulása miatt európai szinten csökkent az elmúlt két évben. Magyarországon 2022 második feléig még emelkedett a bérek vásárlóereje, majd 2022 szeptemberétől hazánkban is csökkenésbe váltott át az infláció gyorsulása miatt (a nominális bruttó átlagkereset továbbra is dinamikusan, 14-18% körül nőtt éves viszonylatban). A reálbérek 2023-as visszaesése a lakossági fogyasztást is visszafogta tavaly. A hazai infláció dinamikus lassulásával a reálbérek tekintetében is pozitív tendenciák indultak el 2023 utolsó hónapjaiban: szeptembertől kezdődően egyre nagyobb mértékben (novemberben: 5,7%, év/év alapon) emelkedik a reálkereset idehaza a KSH közlése szerint.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15679094/

2024-ben már jelentősebb reálbér-emelkedés várható. Idén az MNB várakozása szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 10,6-11,6% között nőhet, az infláció 4,0-5,5% között alakulhat, ezzel együtt a lakossági reáljövedelem 2,8-3,7% közötti növekedést mutathat a tavalyi 0,2-1,3% közötti csökkenést követően.

A reálkeresetek bővülése a lakossági fogyasztási kiadásoknak, így a hazai kiskereskedelmi forgalomnak is lendületet adhat 2024-ben. Ezzel együtt idén a háztartások fogyasztási kiadásainak várható bővülése (MNB várakozása: 2,8-3,5%) a gazdasági növekedésre is pozitív hatással lehet.

A reálbérek várható bővülése a lakossági kereslet fellendülésén keresztül az árakra is nyomást helyezhet, azonban a jövő kérdése, hogy a vásárlóerő növekedése mekkora mértékben csapódik le fogyasztásban, és mekkora részét takarítják meg a háztartások.

Európai kitekintés

Az Európai Unió 27 tagállamában a legutóbbi, 2023. decemberi Eurostat adatok szerint 3,4%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak éves szinten. Friss, januári adatokat még nem közölt az Eurostat az EU-27 vonatkozásában (február 22-én érkeznek), azonban az eurózónában 2,8%-os átlagos inflációs szintet mértek idén januárban.

A tavaly decemberi inflációs adatokat vizsgálva megállapítható, hogy legnagyobb mértékben Csehországban (+7,6%, év/év alapon) nőttek átlagosan a fogyasztói árak tavaly decemberben, míg legkisebb mértékben Dániában (+0,4%). Régiós országok közül a cseh (+7,6%), a szerb (+7,5%), a román (7%), a szlovák (+6,6%) és a lengyel (+6,2%) inflációs adat is magasabb volt a hazainál (+5,5%), ill. Ausztriában (+5,7%) is nagyobb mértékű pénzromlást mért az Eurostat, mint Magyarországon. Ugyanakkor a horvátoknál (+5,4%) és a bolgároknál (+5%) kisebb inflációt regisztráltak.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16730729/

 

A cikk forrásai itt, itt és itt olvashatóak.

Senior elemző | Megjelent írások

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.

Iratkozzon fel hírlevelünkre