108 megvalósuló beruházási projekt és 18 227 új munkahely: röviden így lehetne jellemezni a Magyar Befektetési Ügynökség (Hungarian Investment Promotion Agency – HIPA) 2025-re vonatkozó eredményeit. Az immár több mint egy évtizede működő intézmény elsődleges célja a magyarországi tőkebefektetések élénkítése, valamint ezáltal az új munkahelyek számának növelése. A 2025. évi eredmények alapján az eddigi legtöbb magas hozzáadott értékű beruházást sikerült idevonzani, ami hosszú távon is kiemelt cél az ügynökség működésében. Alábbi rövid összefoglalónkban a HIPA által közzétett adatokat elemezzük, kitérve a beruházásokat megvalósító országokra és arra is, hogy a magyar vállalkozások milyen módon vehetnek részt a projektekben.
A HIPA 2026 elején közzétett beszámolója alapján az előző, 2025-ös évben Magyarországon az ügynökség segítségével 108 projekt jöhetett létre, amelyek beruházási volumene 2 700 milliárd forintot ért el. A projektek révén sikerült tovább növelni a munkahelyek számát is, 18 227 új állás jött létre a beruházásoknak köszönhetően. Az eredmények azt mutatják, hogy a tavalyi a HIPA 2014-es fennállása óta a harmadik legerősebb év volt. Az elért számok kiemelkednek abból a szempontból is, hogy korábban nem látott mennyiségű kutatás-fejlesztési projekt jött létre a 108 beruházáson belül. A befektetők 14 új kutatás-fejlesztési projektről hoztak pozitív döntést a HIPA segítségével, amelyek együttes beruházási értéke 570 millió eurót tesz ki (270 milliárd forint). Az új beruházások hozzávetőlegesen 600 kutató-fejlesztői munkahelyet teremtenek az országban.
A projektek között magas volt 2025-ben az üzleti szolgáltató központok (BSC) létrehozására irányuló új beruházások száma is. Összesen 13 ilyen típusú megállapodás jött létre a HIPA égisze alatt, 3236 új munkahelyet biztosítva a főként nyelveket beszélő, diplomás fiatalok számára. 2014 óta a BSC szektoron belül a 2025. évi eredmény tekinthető az eddigi legjobbnak.
Mind a K+F, mind pedig a BSC területeken bejelentett új projektek azt mutatják, hogy amellett, hogy a nemzetközi befektetők továbbra is magas arányban hajtanak végre Magyarországon a termelési ágazatokban befektetéseket, egyre inkább elmozdulnak az innováció felé is. A nemzetgazdaság diverzifikálódását, egyre több erős pilléren nyugvó szerkezetét pedig az jelzi, hogy a biotechnológiától az elektronikáig és az orvostechnikától a csomagolóiparig 17 ágazatban valósulnak meg beruházások a 2025-ben hozott befektetői döntések alapján. Mindez azon nehézségek ellenére is meg tudott valósulni, hogy 2022 óta a közép-kelet-európai térségben jelentősen nőtt a geopolitikai feszültség, valamint, hogy az orosz-ukrán háború hatására számos, nemzetgazdaságot kedvezőtlenül befolyásoló tényező is nehezítette a tőkemegtartást. A kedvező adózási környezet, a munkavállalók magas színvonalú képzettsége, valamint az ösztönző támogatási környezet szintén jótékonyan járult hozzá a 2025-ös és az azt megelőző pozitív eredményekhez a tőkevonzás és beruházásösztönzés területein.
2025-ben a legjelentősebb beruházók Magyarországon a beruházási volumen szerint Kína (3 970 millió euró) és Szingapúr volt (794 millió euró). A beruházások értéke alapján Kína az összesített volumen csaknem 57 százalékának megfelelő 3,97 milliárd euróval végzett az első helyen. A második helyezést 11,4 százalékot jelentő 794 millió euróval elérő Szingapúr és az első ötbe 4,6 százalékos részaránynak megfelelő 324 millió euróval bekerülő Dél-Korea eredményeivel együtt kitűnik, hogy a keleti nyitás politikája 2025-ben is komoly sikert hozott a beruházásösztönzésben. A projektek száma alapján jelentős a kínai, az amerikai és a német beruházások száma is, együttesen 31 új programot jegyeztek 2025-ben. Jelentős volt az USA beruházási volumene is 2025-ben: a tengerentúlról összesen 480 millió euró értékben jelentettek be 16 új projektet, amelyek 831 új munkahelyet hoznak létre. Ez az eredmény ugyancsak történelmi csúcsnak tekinthető, egyben jól szemlélteti, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok valóban aranykorukat élik 2025 januárja óta.
Az újonnan létrejövő munkahelyek nagy része az elektronikai iparban (6232) és a járműiparban (3620) összpontosult. A lista harmadik helyén a már korábban említett BSC szektor áll, ahol összesen 3200 új állást rögzítettek. A támogatott projektek földrajzi elhelyezkedésénél hosszú ideje hangsúlyos az egyensúly kialakítása, megteremtése. A 2025-ös HIPA eredmények alapján a támogatott programok 84%-a Budapesten kívül valósul meg, a fejlesztések pedig jóformán az ország egészére kiterjednek. Több vármegyében komoly beruházási hullámot eredményez a HIPA tevékenysége: Hajdú-Biharba és Bács-Kiskun vármegyébe például egyaránt 9 projekt érkezik, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 8 projekt valósul meg. Az elmúlt évek során a keleti és déli országrészek egymással összhangba hozása után most a következő időszak feladata a déli vármegyék beruházásösztönzési stratégiájának a fejlesztése. Ebben a folyamatban 2025 fontos szakaszt jelent a HIPA számára, hiszen nemcsak Bács-Kiskunban sikerült jelentősen növelni a beruházási ütemet, hanem Csongrád-Csanádban és Békés vármegyében is, ahová 5-5 projekt érkezik.
Ugyan a HIPA elsődleges feladata, hogy a külföldi tőkeáramlást segítse, de a támogatási rendszer a hazai vállalatok számára is elérhető. 2025-ben magyar tulajdonosi hátterű vállalatokkal 24 befektetésről állapodott meg az ügynökség. A beruházások 1423 munkahelyet teremtenek, és 540,35 millió euró (mintegy 210 milliárd forint) összesített értéket képviselnek.
Összességében a 2025-ös év számos kedvező eredményt mutat a HIPA működése kapcsán, ami a teljes nemzetgazdaság számára előnyökkel jár. Amellett, hogy sikerült megőrizni a nyugati eredetű tőke magas értékét, a tavalyi évben is jelentős volt a kelet-ázsiai államok tőkekihelyezése Magyarországon. A 2012-ben elfogadott keleti nyitás stratégia tehát lassan másfél évtizede folyamatosan biztosítja a diverzifikációt a tőkeáramlásban, ezáltal pedig a növeli a munkahelyek számát és a megvalósuló új beruházásokat is. A keleti nyitás mellett a nyugati partnerek megtartása ugyancsak számottevő eredmény, az amerikai beruházások száma pedig jól jelzi, hogy Donald Trump második elnökségi ciklusa mindeddig előnyökkel jár a magyar gazdaság számára.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
