🔋 Az energiatermelés, illetve fogyasztás és a GDP (a bruttó hazai termék) szorosan összefügg egymással, mivel az energia határozza meg az országok gazdasági és társadalmi fejlődését. Ilyen módon, az általános szabályszerűség alapján, a GDP növekedése az energiaigény emelkedésével jár. Ugyanakkor ezt az összefüggést kismértékben befolyásolhatja, az energiahatékonyság javulása, vagy az egyes gazdaságok időről-időre bekövetkező szerkezetváltása, amely során például az energiaintenzív ipari ágazatok visszaszorulnak, és azokat kevésbé energiaigényes szolgáltatások váltják fel. Az is megjegyzendő, hogy a szolgáltató szektor sem működtethető áram nélkül, különösen a digitalizáció előretörésével. Összességében megállapítható, hogy az elmúlt évtizedekben számos kutatás erősíti meg a két változó (energiafelhasználás és GDP) közötti szoros kapcsolatot, de széles körben ismertek az ún. Kuznets-görbék is, melyek a szennyezőanyag-kibocsátás és a GDP növekedés közötti viszony taglalják.
🇪🇺 2022-ben jelentősen csökkenthet az európai uniós országok energiafelhasználása, a szankciós politika és az európai országok energiafelhasználást érintő önkorlátozása miatt. A tagállamok 15%-kal igyeksznek mérsékelni az idei évben a gázfelhasználás arányát. Ennek elérése érdekében tervben van az energiafogyasztás visszaszorítása is, amely akár az 5%-t is meghaladhatja. A megszorítások keretében olyan közintézményeket, lakosságot és vállalatokat is érintő energiatakarossági intézkedések léptek életbe, mint például a műemléki épületek kivilágításának felfüggesztése, vagy a közintézményekben a fűtési hőmérséklet szabályozása. Ezek mellett a vállalkozásokat érintő szabályozások is megjelentek, Németországban például a világító reklámok lekapcsolása 22 óra után, Olaszországban az üzletek esti zárva tartása, vagy Spanyolországban az automata zárak felszerelése az üzletek ajtajára. (Részletes elemzés a bejegyzés végén található linken olvasható.)
❔ E korlátozások hatása kapcsán kérdésként merül fel, hogy egy ilyen jelentős arányú mérséklés nem jár-e a gazdasági teljesítmény visszaesésével. 2020-ban a koronavírus-járvány hatására 2019-ről 2020-ra 8%-kal esett vissza az energiafelhasználás, és 6%-kal a GDP az unióban. Majd 2021-ben az európai gazdaság 5,2%-kal bővült, míg az energiafogyasztás 4,2%-kal emelkedett.
📉 2022 első két negyedévében még várakozáson felül teljesítettek az európai gazdaságok, de a második negyedévben már látszott a gazdasági teljesítmény fékeződése. Az Európai Unió GDP-növekedése még 5,5% volt az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg a második negyedévben 4%. Magyarország esetében kiemelkedő volt az első negyedéves, energetikai korlátozások által nem érintett GDP-növekedés, éves alapon 8,2%. A második negyedévben az európai energiaválság hatására már hazánkban is mérséklődött a bővülés, amely még így is 6,5% volt. A harmadik negyedéves európai GDP-re vonatkozó első becslést október 31-én, és a hazait november 15-én ismerhetjük meg. Az IMF október 11-én közölt becslése alapján 2022-ben 3,1% lehet az európai gazdasági növekedés, míg az orosz-ukrán háború kitörése és a korlátozások bevezetése előtt 3,9%-t vártak. Magyarország esetében jelenleg 3,7%-os bővülést várt a nemzetközi szervezet az idei évre, miközben tavaly évvégén 5,1%-t jelzett előre. Ez azt is jelenti, hogy a gazdaság növekedése elsősorban az év második felében lassulhat az energiafelhasználás csökkenésével párhuzamosan.
🇭🇺 Magyarországon számos lépés született az elszaladó energiaárak megfékezésére. A lakossági áram ára a legalacsonyabbak között van Európában. 2022. szeptember közepén a kormány azt is bejelentette, hogy az energiaintenzív termelőtevékenységet végző kkv-k is támogatásban részesülhetnek. Azt is érdemes látni, hogy az energiaforrások diverzifikációja már évekkel ezelőtt megkezdődött, például az energiahatékonysági és napelem pályázatok keretében. Ugyanakkor a zöld CSOK és a Magyar Nemzeti Bank Zöld Hitel Programja szintén a lakossági energiahatékonyság javulását irányozzák elő.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/mi-koze-a-foldgaznak-az-aram-arahoz/
https://www.oeconomus.hu/irasok/terkepen-europa-gazbeszerzesi-forrasai-ii-a-diverzifikacio-lehetosegei/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
