Még csak pár év telt el a harmadik mesterséges intelligencia robbanás óta, mégis napi szinten tanúi lehetünk annak, hogy ez a technológia és annak kapcsolódó területei, mint például a digitalizáció, az automatizáció és a robotizáció hogyan formálják át a gazdaságot. Nincs ez másként Magyarországon sem, sőt, az OECD 2023. évi munkaerőpiaci elemzése szerint a vizsgált 34 ország közül éppen Magyarország munkaerőpiaca a leginkább kitett a mesterséges intelligenciának: Magyarországon az állások 36,4 százalékát veszélyezteti a mesterséges intelligencia és az automatizáció, szemben a 27 százalékos OECD átlaggal.
Harmadik mesterséges intelligencia robbanás
Vajon miért érezzük úgy, hogy napjainkban minden a mesterséges intelligenciáról szól? A válasz erre a mesterséges intelligencia (MI) harmadik technológiai robbanása, amely elhozta az MI legújabb népszerűségi hullámát. A harmadik robbanás két tekintetben különbözött az azt megelőző kettőtől. Egyrészt, a technológiai korlátok lebontásának köszönhetően a nagy szoftverfejlesztő cégek 2010. óta minden eddiginél nagyobb ívű fejlődést értek el ezen a területen. Másrészt a 2024-es évben jelentősen elterjedtek a nagy nyelvi modellek (angolul large language model, LLM), amelyek által a mesterséges intelligenciával történő kommunikáció sokkal egyszerűbbé vált. Röviden úgy is összegezhetnénk, hogy a technológiai fejlesztéseknek és a nagy nyelvi modelleknek köszönhetően sokkal szélesebb körben váltak elérhetővé a mesterséges intelligencia által támogatott eszközök.
Az OECD 2023. évi elemzése szerint a kelet-európai tagállamokban kerül a legtöbb állás veszélybe a mesterséges intelligencia térnyerése miatt, és a munkavállalók 60 százaléka tart attól, hogy megszűnhet az állása. A jelentés szerint a vizsgált országok közül Magyarországon a legnagyobb a veszély – itt az állások 36,4 százalékát veszélyezteti a mesterséges intelligencia és az automatizáció, szemben a 27 százalékos átlaggal. A mesterséges intelligencia legkevésbé olyan országokat fenyeget, mint Luxemburg, Nagy-Britannia, Svédország, Norvégia vagy az Egyesült Államok – vagyis azokat az OECD-tagállamokat, melyekben a legmagasabb az egy főre jutó GDP. A Goldman Sachs 2023. évi tanulmánya ezzel összhangban azt vetíti előre, hogy az Európai Unióban és az Egyesült Államokban háromszáz millió munkahely szűnhet meg vagy változhat át gyökeresen a közeljövőben az automatizálás miatt.
A mesterséges intelligencia társadalmi-gazdaságra gyakorolt hatása
Társadalmi szinten sokkal inkább a mesterséges intelligencia teljes gazdaságra gyakorolt hatása a kérdés. Amennyiben megszűnnek az állások, de a mesterséges intelligencia miatt újak is keletkeznek, akkor a nettó hatás pozitív, ha viszont több állás szűnik meg, mint amennyi létrejön, az összhatás negatív. A negatív hatásokat viszont az államnak kell tompítania, ami jelentős terhet ró a költségvetésre, az adószerendszerre és a teljes gazdaságra.
A tudományos forrásokat tanulmányozva megfigyelhető, hogy a legkisebb szakértelmet igénylő munkára a robotok, a közepes szakértelmet igénylő munkára a szoftverek, míg a magasabb szakértelmet igénylő munkára a mesterséges intelligencia gyakorol leginkább hatást. Michael Webb közgazdász 2019-es kutatása azt is feltárta, hogy minél inkább ki van téve egy-egy iparág a szoftvereknek, illetve a robotikának, annál alacsonyabb lesz a foglalkoztatottság és a bérszínvonal. Webb kutatása arra is rávilágított, hogy minél nagyobb egy iparág kitettsége a mesterséges intelligenciának, annál nagyobb mértékben csökken az alacsony keresetűek fizetése, miközben annál nagyobb mértékben növekszik a magas keresetűek bére.
Daron Acemoglu Nobel-díjas közgazdász szerint a technológiai újításokat két tulajdonsággal, a replacing és az enabling hatásokkal jellemezhetjük. Az enabling típusú növeli a munkaerő termelékenységét, de nem helyettesíti a munkaerőt (pl. tervezőszoftver), míg a replacing típusú munkahelyeket megszüntetve növeli a termelékenységet (pl. összeszerelő gépsorok). A replacing típusú technológiának is vannak pozitív hatásai, ugyanis, ha a termelés nagyobb hatásfokú, a termék végül olcsóbb lesz, az olcsóbb termék növekvő keresletet, így kapacitásbővülést tesz szükségessé. Egy termelő vállalatnál azonban nem minden munkakör automatizálható, a kapacitásbővítést humán erőforrás bevonásával lehet megoldani. Mindemellett olcsóbb termékek jelennek meg a piacon, a fogyasztóknak több megtakarításuk lesz, amely nagyobb fogyasztáshoz vezet, új iparágak jelennek meg, végül pedig tovább növekszik a foglalkoztatottság.
A jövőre nézve tehát az a legfontosabb kérdés, hogy az új technológiákkal helyettesíthető-e olyan mértékben a munkaerő, hogy a költségek csökkenjenek, a termelékenység pedig növekedjen. Amennyiben igen, a mesterséges intelligencia sok munkahelyet megszüntet majd, de a másodlagos hatások miatt új munkahelyek is létrejönnek a jövőben.
Vajon a mesterséges intelligencia tényleg ennyire felforgatja a munkaerőpiacot, vagy inkább csak a technológia fejlődési sebessége miatt félünk a bizonytalannak tűnő jövőtől? Valószínűsíthető, hogy a mesterséges intelligencia csakugyan munkahelyeket és munkaköröket fog megszüntetni, azonban új munkahelyeket is létre fog hozni, méghozzá olyanokat, amelyeknél sokkal magasabb fokú lesz a hatékonyság és az innováció. Mindez pedig kulcsfontosságú a versenyképesség szempontjából.
Összességében elmondható, hogy nem a mesterséges intelligencia és a robotok veszik el a munkavállalók munkáját, hanem azok kerülnek versenyhátrányba, akik nem tanulják meg használni az új eszközöket. A PwC 2025. évi elemzése is ezt a gondolatot támasztja alá: publikációjukban arról írnak, hogy a mesterséges intelligencia a már meglévő munkaköröket inkább támogatja, mintsem megszünteti, emellett új munkaköröket is teremt, főként az emberi készségeket igénylő területeken. A digitális korszak nyertesei tehát azok lesznek, akik lehetőségként – és nem fenyegetésként – tekintenek a mesterséges intelligenciára és élni tudnak a mesterséges intelligencia eszköztárával.
Összegzés
Még csak pár év telt el a harmadik mesterséges intelligencia robbanás óta, mégis napi szinten tanúi lehetünk annak, hogy ez a technológia és annak kapcsolódó területei, mint például a digitalizáció, az automatizáció és a robotizáció hogyan formálják át a gazdaságot. Nincs ez másként Magyarországon sem, sőt, az OECD 2023. évi munkaerőpiaci elemzése szerint a vizsgált 34 ország közül éppen Magyarország munkaerőpiaca a leginkább kitett a mesterséges intelligenciának: Magyarországon az állások 36,4 százalékát veszélyezteti a mesterséges intelligencia és az automatizáció, szemben a 27 százalékos OECD átlaggal.
