Írások

2021.10.02. Németh Viktória

Németország és a visegrádi országok kereskedelmi kapcsolatai

Németország és a visegrádi országok között szoros gazdasági kapcsolatok állnak fenn, a visegrádi országok gazdasága, valamint gazdasági fejlődése és külkereskedelme függ Németországtól. Ugyanakkor a német külkereskedelemben a visegrádi négyekkel folytatott kereskedelem összesítve nagyobb arányt képvisel, mint bármely másik kiemelt partner. Németország és a visegrádi négyek viszonyára jellemző az ún. centrum-periféria dichotómia: Németország fejlett gazdasága a centrum, míg a kelet-közép-európai országok periférikus helyzetben vannak ebben a relációban.

1990, a rendszerváltás óta a visegrádi négyek képesek voltak közelebb kerülni az EU átlagos gazdasági fejlettségi szintjéhez. Ebben fontos szerepe volt az elsősorban nyugat-európai multinacionális vállalatok által behozott közvetlen külföldi tőke befektetésnek. Ugyanakkor mára a gyors növekedés fenntarthatósága megkérdőjeleződik, éppen a függőség miatt, az elmaradás Nyugat-Európához képest konzerválódhat. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a közép-kelet-európai országok esetében szükségessé válhat növekedési modelljük átalakítása Nyugat-Európához való felzárkózás során.

Szerző: Németh Viktória

Taking too long?

Reload document

Open in new tab

Letöltés [1.21 MB]

A következő elemzés Németország és a visegrádi négyek (V4-ek; Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) külkereskedelmi kapcsolatait vizsgálja. Németország és a közép-kelet-európai régió országai között aszimmetrikus gazdasági viszony van. Míg Németország az Európai Unió legerősebb gazdasága, addig a közép-kelet-európai régió az uniós átlaghoz igyekeznek felzárkózni. Emellett Németország mind a négy ország legfontosabb külkereskedelmi partnere export és import tekintetében egyaránt. A két reláció közötti függőségi viszony alakult ki, amely a külkereskedelem szerkezetében is megnyilvánul. A V4-ek sok esetében a náluk működő német vállalatok által előállított termékeket exportálják Németországba, ahonnan reexportálásra kerül más jelentős gazdaságok irányába, mint az Egyesült Államok vagy Kína. Így Németország és az unió keleti tagállamai között függőségi viszony alakult ki, a visegrádi országok gazdasága, valamint gazdasági fejlődése és külkereskedelme függ Németországtól. Lengyelországot kivéve a V4-ek kis, nyitott gazdaságok, amelyek gazdasági teljesítményében fontos szerepe van a külkereskedelemnek és külföldi tőke vonzásának (erről az Oeconomus korábbi elemzésében írtunk). Az ilyen típusú kapcsolatot a centrum-periféria megosztottság elméletén keresztül is vizsgálhatjuk, jelen elemzés is ebből a megközelítésből indul ki. Majd a következőkben a tanulmány Németország és a visegrádi államok közötti kereskedelmi kapcsolatokat mutatja be: az elmúlt évtized statisztikai alapján, valamint a V4-ek jelenlegi országcsoport szintű és országonkénti részesedését is ismerteti a német külkereskedelemben. Végül az egyes visegrádi országok Németországhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatainak ország-specifikus jellemzői kerültek kiemelésre.

Centrum-periféria megosztottság Németország és a V4-ek tekintetében

A gazdasági tevékenységek egyenlőtlen megoszlása a gazdasági, társadalmi és területi különbségekben az Európai Unió gazdaságának általános jellemzője. A hiányosságok növekedtek az Európai Unió (EU) Kelet- és Közép-Európa felé történő bővítésével, valamint a gazdasági válsággal összefüggésben, ezáltal új különbségeket hozva a tagállamok gazdaságai között. Annak a fajta centrum-periféria megosztottságnak a megjelenését és fennállását láthatjuk, amelyet Immanuel Wallerstein (1983) amerikai szociológus, társadalomtörténész írt le.

Az elmélet szerint világgazdaság hierarchikus rendszerben működik, amelyben a centrumállamok gazságilag erős, innovációkban élenjáró növekedési centrumok, míg a periféria országok gazdaságilag gyengébb, a központi országoktól függő régiók. A centrumok használják a periféria nyersanyagait, a globális értékláncokban alacsonyabb szintű tevékenységeket végeznek (például a centrum-országok vállalatainak összeszerelő üzemei működnek itt), az így előállított termékeket a fejlett gazdaságok továbbexportálják[1] más partnerországok számára. Emellett a periféria felvevőpiacot jelent a magországok termékeinek. A két szint között az ún. félperiféria helyezkedik el, amely elemeiben mindkét végletre jellemző vonásokat hordoz, gazdaságuk fejlődésével felzárkózhatnak a centrumhoz, vagy lesüllyedhetnek a perifériára. Ugyanakkor az európai országokra, más földrajzi térben megnyilvánuló megosztottság is jellemző, mint az ún. észak–dél vagy a nyugat–kelet közötti különbségek. Az észak-dél megosztottságban az észak a fejlettebb, míg a dél a kevésbé fejlett. A nyugat-kelet tengely esetén a nyugat rendelkezik gazdasági fölénnyel, a keleti térségekkel szemben (Pascariu et al. 2017). Németország és a visegrádi négyek viszonyára is jellemző ez a dichotómia: Németország a centrum, míg a kelet-közép-európai országok vannak periférikus helyzetben. A nyugat-kelet leejtő, és részben az észak-dél tengely is jellemző erre a relációra. Különösen a feldolgozóipar, illetve azon belül a járműgyártás esetében figyelhető meg a függőségi viszony. A nagy német autógyárak összeszerelő üzemei az EU keleti tagállamaiba kerültek kiszervezésre. Emellett a kereskedelmi kapcsolatokra is jellemző ez a függőségi viszony (Palánkai – Miklós 2017). Részletesebben szemlélve az összefüggést: a kétirányú kereskedelem jelentős részét a német gyárak által a visegrádi országokban előállított feldolgozóipari termékek Németországba történő exportása adja. Emellett a közvetlen külföldi tőkebefektetés (FDI) is a centrumból érkezik az EU keleti felébe, így például a német gyártókapacitás V4-kbe történő kihelyezéséhez kötődik.

A V4-ek 1990, vagyis a rendszerváltás óta képesek voltak közelebb kerülni az EU átlagos gazdasági fejlődéséhez. Ebben az időszakban fontos szerepe volt az elsősorban nyugat-európai multinacionális vállalatok által behozott közvetlen külföldi működőtőkének, amely elősegítette az exportorientált gyártási kapacitások kialakulását. Ez ugyanakkor függő helyzetet is teremtett a külföldi vállalatok irányába. Összességében a gyors növekedés fenntarthatósága megkérdőjeleződik, éppen a függőség miatt, amely egyúttal képes konzerválni a jelentős elmaradást Nyugat-Európához képest. Az alacsonyabb bérek az egyik oka annak, hogy a fejlett termékeik gyártását, illetve eljárásaikat nem helyezik át a kelet-közép-európai országokba, a kevésbé fejlett tevékenységek kiszervezése pedig hozzájárul a keleti tagállamok bérszintjének nyugat-európai alatt tartásához. E hatásmechanizmusok összessége felveti annak lehetőségét, hogy a kelet-közép-európai országok esetében szükségessé válhat növekedési modelljük átalakítása Nyugat-Európához való felzárkózás során (Myant 2018).

Mi jellemzi Németország kereskedelmi kapcsolatait a V4-ekkel?

V4-ek részesedése a német exportból és importból

A Világbank adatai alapján a négy ország és a német gazdaság szoros összefonódását mutatja az is, hogy a visegrádi országok és Németország között zajló kereskedelem összesített mennyisége meghaladja a legfontosabb viszonylatok volumenét. Németország behozatalában a visegrádi országok nagyobb súllyal (13,7%) szerepeltek 2019-ben, mint az import esetében (11,3%). E tekintetben az áruk szerkezetét érdemes vizsgálni (ld. következőkben), ugyanakkor az adatok az mutatják, hogy a német export diverzifikáltabb (kevésbé koncentrált) az importhoz viszonyítva (WorldBank 2021b).

1. ábra: A fenti diagram Németország importját mutatja be a partnerországok részesedése szerint, a visegrádi országok összevontan szerepelnek, a World Bank 2019-re vonatkozó adatai alapján.

2. ábra: A fenti diagram Németország exportját mutatja be partnerországok részesedése szerint, a visegrádi országok összevontan szerepelnek, a World Bank 2019-re vonatkozó adatai alapján.

Az Eurostat adatai alapján a visegrádi négyek együttesen (a négy ország külkereskedelme összesítve) a német külkereskedelem számára (mind az export, mind az import tekintetében) a legfontosabb partnerek. A V4-ek összesített részesedése megelőz olyan hagyományosan fontos, és jelentős gazdasági erővel rendelkező országokat, mint Hollandia, az Egyesült Államok vagy Franciaország, illetve az elmúlt években élre törő Kína. A V4-ek német külkereskedelemből való részesedésének sorrendje összhangban van az egyes ország GDP-jének nagyságrendjével (Lengyelország, Csehország, Magyarország és Szlovákia) (Eurostat 2021).

Import tekintetében:

Lengyelország 5,2%-os részesedéssel az ötödik legfontosabb partnerország;
Csehország 4,3%-kal a hetedik;
Magyarország 2,6%-kal a 13;
míg Szlovákia 1,6%-kal a 17 (WorldBank 2021b).

3. ábra: A fenti diagram Németország importját mutatja be a partnerországok részesedése szerint a World Bank 2019-re vonatkozó adatai alapján.

Export tekintetében:

Lengyelország a 4,9%-os részesedéssel a hetedik legfontosabb exportpartner;
Csehország 3,3%-kal a tizenegyedik;
Magyarország 2,0%-kal a tizennegyedik;
végül Szlovákia 1,1%-kal a tizenhatodik (WorldBank 2021b).

4. ábra: A fenti diagram Németország importját mutatja be a partnerországok részesedése szerint a World Bank 2019-re vonatkozó adatai alapján.

A visegrádi négyek szempontjából jelentős fölénnyel Németország a legfontosabb külsőpartner.

Németország a lengyel import (részesedése 21,4%) és export (részesedése 27,5%) szempontjából is az első. A lengyel külkereskedelmi mérleg pozitív nyugati szomszédjával szemben (WorldBank 2021d).

A cseh külkereskedelem szempontjából még nagyobb súllyal rendelkező partner Németország: az import részesedése 24,6%, míg az export 31,9%. Csehország külkereskedelmi mérlege pozitív, és Lengyelországét is meghaladja Németország irányába (WorldBank 2021a).

Magyarország importjában a német részesedés 25,3%, míg az export esetében 27,7%. A külkereskedelmi mérleg még így is a pozitív tartományban marad (WorldBank 2021c).

A szlovák külkereskedelem szempontjából is elsődleges, de kevésbé hangsúlyos a német részesedés, amely az import esetében 16,6%, és az export 22,0%. A szlovák külkereskedelmi mérleg is enyhe pozitívumot mutat a relációban (WorldBank 2021e).

A külkereskedelem jelenlegi szerkezete szempontjából fontos vizsgálni annak historikus alakulását, és az áruk szerkezetét.

Az elmúlt 10 év változása – Milyen folyamat vezetett a jelenlegi állapothoz?

A visegrádi ország súlya az elmúlt évtizedben felértékelődött a német külkereskedelem szempontjából. A német behozatal a visegrádi országokból 10,2%-ról 13,7%-ra emelkedett a 2010-es évek során. A legnagyobb léptékben a lengyel viszonylatban bővült (3,5%-ról 5,2%-ra). Csehország irányába volt tíz éve a legmagasabb az import részesedés a négy ország közül (3,6%), majd mérsékeltebb emelkedés után (4,4%-ig) az elmúlt négyében csökkenés következett (4,3%-ig 2019-ben). A Magyarországról érkező behozatal 2016-ig bővült (2%-ról 2,6%-ra), majd stagnálás következett. Szlovákia irányából visszafogottabb dinamika után (1,2-1,5% közötti értékek), 2019-ben került sor arányaiban nagyobb forgalomnövekedésre, (1,4%-ról 1,6%-ra módosult) (WorldBank 2021b).

5. ábra: A visegrádi országok importjának alakulása az elmúlt évtizedben, a Világbank adatai alapján.

A V4-ek felé irányuló német kivitel is emelkedett a 2010-es években, összességében 9,1%-ról 11,3%-ra. A részesedés Lengyelország (3,9%%-ról 4,9%-ra), Csehország (2,8%-ról 3,1%-ra) és Magyarország (1,5%-ról 2,0%-ra) irányába is bővült az elmúlt évtizedben, míg Szlovákia esetében visszafogottabb volt a változás (0,9%-ról 1,1%-ra) (WorldBank 2021b).

6. ábra: A visegrádi országok importjának alakulása az elmúlt évtizedben, a Világbank adatai alapján.

Az egyes visegrádi országok kereskedelmi kapcsolatai Németországgal

Lengyelország

Németország és Lengyelország földrajzi fekvéséből adódóan is szorosan kapcsolódik, 470 kilométernyi határ és éppen emiatt a két állam infrastrukturális hálózattal is összekötött. A gazdasági kapcsolatok az elmúlt több mint két évtizedben dinamikus fejlődés jellemezte, különösen Lengyelország 2004-es európai uniós csatlakozásától számítva. Lengyelország számára mindvégig Németország volt az elsőszámú kereskedelmi partner, míg Lengyelország sokáig a németek ötödik legfontosabb külkereskedelmi partnere volt. Ugyanakkor Lengyelország éppen idén, 2021 első negyedévében vált nyugati szomszédja harmadik legnagyobb importpartnerévé (Foreign Federal Office 2021). A két ország kereskedelmi kapcsolatainak további fontos eleme, hogy közel 5500 német vállalat működik Lengyelországban, amelyek összesen 360 ezer főt foglalkoztatnak. Németország működő tőke beruházás (FDI) tekintetében, 18% körüli részesedéssel rendelkezett. Fordított viszonylatban, az elmúlt években egyre több lengyel vállalkozás terjeszkedett Németországba. Jelenleg hozzávetőleg 1800 lengyel cég működik Németországban, amely 21 ezer főt foglalkoztat (Polish Press Agency 2020), és amelyek elsősorban az építőiparban, a szállítás-logisztika ágazatban, valamint az élelmiszeriparban működnek. A Németországba irányuló import feldolgozott áruk, például gépjárművek jellemzik beleértve az alkatrészeket, a gépészeti termékeket és jelentős mennyiségű bútor és háztartási gépet. Az elmúlt időszakban a gépjárművek és alkatrészek kerültek előtérbe 13,6%-os részesedéssel, majd gépek 9,9%-kal és élelmiszer-részesedéssel 9,3%. A befektetések (FDI) tekintetében is e területek voltak hangsúlyosak, és lényegében e beruházások segítették elő a lengyel export növekedését (Bittorf, 2020).

Csehország

Csehország esetében is Németország a legfontosabb külkereskedelmi partner, amelyet a földrajzi kapcsolat szintén támogat, közel 650 kilométeres közös határszakasszal. Jó alapot jelentett a cseh gazdaság számára, hogy az ország hagyományosan jelentős ipari kapacitásokkal rendelkezik. Azonban, ahogyan a fentiekben, a historikus adatoknál szerepelt a két ország kapcsolata kevésbé dinamikus fejlődést mutatott, minta német-lengyel viszonylat. Ugyanakkor a cseh európai uniós csatlakozás is fontos mérföldkő volt a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlődésében. Fontos tényező az is, hogy Csehország kis nyitott gazdaság.

A gépek és szállítóeszközök a német export legnagyobb tétele, a teljes árbevétel mintegy 50%-át teszik ki (lásd 2. ábra). A Csehországból Németországba irányuló áruexport hasonló szerkezetű, a gépek és berendezések esnek latba a legnagyobb súllyal. Az áruk szerkezetet igen koncentrált (CNB 2015). Emellett az országra is jellemző a nagyarányú német FDI (15%-os részesedés volt 2019-ben) (Stantader Trade Market 2021). A külföldi tőke beáramlása szempontjából a legfontosabb ágazatok a gépjárműgyártás, a pénzügyi szolgáltatások, valamint a nagy- és kiskereskedelem. A Németországból érkező befektetések esetében a legnagyobb aránnyal utóbbi ágazat, a nagy- és kiskereskedelem szerepel. Ugyanakkor a Csehországban befektető országok közül Hollandia mellett Németország rendelkezik a legdiverzifikáltabb portfolióval. A befektetések időbeli és ágazatok szerinti kiegyensúlyozottságában fontos tényező, hogy Csehország már a rendszerváltás időszakában magasabb fejletségi szinten állt, és jelentősebb ipari kapacitásokkal rendelkezett, mint régiós versenytársai (Szabo 2019).

Magyarország

Magyarország és Németország külgazdasági kapcsolatait az Oeconomus következő elemzésében részletesen is kifejtjük, ugyanakkor összefoglalóként a főbb jellemzőket jelen tanulmányban is bemutatjuk.

Amellett, hogy Magyarország helyezkedik el földrajzilag a legtávolabb Németországtól, a két államot szoros történelmi szálak fűzik össze. Már a rendszerváltás előtti időszakban is működtek a kereskedelmi kapcsolatok a két ország között, de ikonikus pillanat volt maga a rendszerváltás, illetve a vasfüggöny lehullása, amikor a német menekültek számára Magyarország megnyitotta határait Ausztria-felé (ún. páneurópai piknik) (Federal Foreign Office 2021), amely előmozdította a két ország kapcsolatainak szorosabbra fűzését.

Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, (a magyar külkereskedelem közel 27%-os részesedéssel), továbbá a német üzleti szektor nagy súllyal képviselteti magát (Federal Foreign Office 2021). Hazánkban több mint 6000 német vállalat működik, melyek 300 ezer munkavállalót foglalkoztatnak (Budapest Business Journal 2019).

Németországba irányuló kivitelben meghatározóak gépeket és szállítóeszközök, közöttük villamos gépek, híradástechnikai készülékek, valamint a közúti járművek, továbbá a feldolgozott termékek, nyersanyagok és élelmiszerek. Magyarország Németországból elsősorban gépeket és szállítóeszközöket, valamint feldolgozott termékeket, közöttük gyógyszerészeti termékeket importált, utóbbi árucsoport 32%-os növekedést könyvelhetett el a járvány hatására. A szolgáltatások tekintetében a Magyarországra érkező külföldi turizmus tekintetében Ausztria mellett Németország legmeghatározóbb. Emellett Németország a logisztika-szállítás ágazatban, és az üzleti szolgáltatásokban is kiemelkedik (KSH 2021). A német beruházásokban – az áruexporttal összhangban – nagy szerepet játszott a feldolgozóipar, ezen belül a járműgyártás valamint a kutatás-fejlesztés (szintén előbbi ágazatokhoz kapcsolódóan) (Budapest Business Journal 2019).

Szlovákia

Csehszlovákia felbomlása óta Szlovákia sem rendelkezik közvetlen határok Németország irányába, ugyanakkor e két ország is szoros kapcsolatokat ápol, amelyet az európai uniós tagság e viszonylatban is tovább erősített. Németország Szlovákia legfontosabb külkereskedelmi partnere mind export és import tekintetében.

A legfontosabb szlovák exportcikk Németország számára a gépjárművek, vegyipari termékek, gépek és berendezések. Ugyanakkor a kétoldalú kapcsolatok aszimmetrikusabbak, mint a másik három ország esetében is megfigyelhető. Szlovákia kevésbé fontos partner Németország számára, mint fordított viszonylatban. E kétoldalú kereskedelmi kapcsolat esetében is fontos tényező, hogy sokszor a németvállalatok által előállított termékek kerülnek exportra Németországba. A járműgyártás mellett a német befektetők az energiapiacon és a telekommunikációs ágazatban jelentek meg. Szlovákiában 400 német vállalat van jelen, amelyek 80 ezer munkahelyet biztosítanak (Gehring et al. 2010).

Konklúzió

Németország és a visegrádi országok kereskedelmi kapcsolataiban megnyilvánul a függőségi viszony, amely a centrum-periféria viszonylatra jellemző. A közép-kelet-európai régió számára kiemelten fontos a fejlett német gazdaság – (térség országainak külkereskedelmében 20-30% körül alakul Németország részesedése), – és ez fordított irányban is megnyilvánul (Németország 11-13% körül, folyamatosan bővülő részaránnyal). Ennek az élénk külkereskedelemnek meghatározó eleme, hogy Németország rexportálja a Közép-Kelet-Európában előállított termékeket, aminek során német nagyvállalatok kihelyezik részfolyamataikat, elsősorban a feldolgozóiparban (járműgyártás), majd a visegrádi országokban előállított árukat exportálják Németországba, ahonnan a világ más tájaira juthat el a termék. Ehhez kapcsolódóan kiemelkedő a német befektetés a régió országaiban, amely például a feldolgozóipari kapacitások létesítésében nyilvánul meg.

A közép-kelet-európai államok kis, nyitott gazdaságok, amelyek exportorientált fejlődési pályán haladtak az elmúlt évtizedekben. Ugyanakkor a V4-ek gazdasági pályájában is mutatkoznak különbségek. Talán a legjelentősebb különbség a belső piac mérete, amely Lengyelország esetében a legmeghatározóbb. A közép-kelet-európai régió legnagyobb gazdaságaként a másik három országnál erőteljesebb jelenléte van, mind a német külkereskedelemből való részesedésben (például négyszeres a különbség Szlovákiához képest), és emellett nagyobb arányban jelentek meg lengyel vállalatok Németországban. E jelenség felhívja arra a figyelmet, hogy a sajátos fejlődési út hozzájárulhat az egyes visegrádi államok további gazdasági felzárkózásához (az eddigi export orientált, külföldi beruházásra épülő út helyett). Ugyanakkor ehhez a modellváltáshoz eltérő adottságokkal rendelkeznek a régiós államok, a legkevésbé export és külföldi tőke függő Lengyelország kedvezőbb helyzetben van a másik három visegrádi országnál. Emellett például a hagyományosan erős cseh ipari ágazat is előnyt jelentettek az ország fejlődési pályáján. Mindazon által az elmúlt évek regionalizációs folyamatai (régiós gazdasági központok kialakulása) segítették a német tőke vonzását, amely során az alacsonyabb hozzáadott értékű gyártási folyamatok mellett egyre komplexebb feladatok is érkeznek például hazánkba, hozzájárulva a gazdaság fejlődéséhez és komplexebbé válásához.

Felhasznált források

Budapest Business Journal: German FDI: Strong Manufacturing and R&D Investment Focus. (2019.08.01.) https://bbj.hu/budapest/events/conferences/german-fdi-strong-manufacturing-and-r-d-investment-focus (2021. 09. 19.)
Bittorf, Matthias: Will economic relations between Germany and Poland thrive post-coronavirus? Frankfurt, KfW Research. (20209 https://www.kfw.de/PDF/Download-Center/Konzernthemen/Research/PDF-Dokumente-Fokus-Volkswirtschaft/Fokus-englische-Dateien/Fokus-2020-EN/Focus-No.-296-July-2020-Germany-Poland.pdf (2021. 09. 19.)
Czech National Bank: Germany – the Czech Republic’s main trading partner. In: Inflation Report, IV/2011, Prága, Czech National Bank (2011) https://www.cnb.cz/en/monetary-policy/inflation-reports/boxes-and-annexes-contained-in-inflation-reports/Germany-the-Czech-Republics-main-trading-partner
Eurostat: Gross domestic product at market prices. (2021) Statistics | Eurostat (europa.eu) (2021. 09. 19.)
Federal Foreign Office: Germany and Hungary: Bilateral Relations. (2021) https://www.auswaertiges-amt.de/en/aussenpolitik/hungary/227940 (2021. 09. 19.)
Federal Foreign Office: Germany and Poland: Bilateral Relations. (2021) https://www.auswaertiges-amt.de/en/aussenpolitik/poland/227880 (2021. 09. 19.)
Gehring, Hubert – Delinić, Tomislav – Zeller, Andrea: Proven Partnership with Development Potential. Germany’s relations with Czech Republic and Slovakia. KAS International Reports. 2010/9. (2010) https://www.kas.de/c/document_library/get_file?uuid=2511c6a8-dad7-e29e-eb60-ad6363fef817&groupId=252038 (2021. 09. 19.)
KSH: Helyzetkép a külkereskedelemről, 2020. Budapest, KSH. (2021) https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/kulker/2020/index.html (2021. 09. 19.)
Myant, Martin: Dependent capitalism and the middle-income trap in Europe na East Central Europe. In: International Journal of Management and Economics, 54. (2018) https://journals.openedition.org/regulation/13351?lang=en (2021. 09. 19.)
Palankai Tibor – Miklós Gábor: Integration Profiles for Central Europe and Hungary. In: De Lombaerde P., Saucedo Acosta E. (szerk.): Indicator-Based Monitoring of Regional Economic Integration. United Nations University Series on Regionalism, vol. 13., Cham, Springer. (2017) https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-3-319-50860-3_4 (2021. 09. 19.)
Pascariu, Gabriela Carmen – Ţigănaşu, Ramona: Integration, Growth and Core-Periphery Pattern in EU’s Economy: Theoretical Framework and Empirical Evidences. In: Pascariu, G.C. – Duarte, M.A.P.D.S. (szerk.): Core-Periphery Patterns Across the European Union. Bingley, Emerald Publishing Limited, 23-85. o. (2017) https://www.emerald.com/insight/content/doi/10.1108/978-1-78714-495-820171002/full/html (2021. 09. 19.)
Polish Press Agency: Poland overtakes Italy in trade with Germany – ministry. (2020.05.27.) https://www.thefirstnews.com/article/poland-overtakes-italy-in-trade-with-germany—ministry-12986 (2021. 09. 19.)
Santander Trade Market: Czech Republic: Foreign Investment. 2021. https://santandertrade.com/en/portal/establish-overseas/czech-republic/foreign-investment (2021. 09. 19.)
Szabo, Septimiu: FDIin the Czech Republic: A Visegrád Comparison. In: Economic Brief, 42., European Commission. (2019) https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/economy-finance/eb042_en.pdf (2021. 09. 19.)
Taušer, Josef – Arltová, Markéta – Žamberský, Pavel: Czech Export and German GDP: A Clooser Look. Prague Economic Paper Vol. 24. No. 1. (2015) https://pep.vse.cz/pdfs/pep/2015/01/02.pdf (2021. 09. 19.)
World Bank: Czech Republic Trade. (2021a) https://wits.worldbank.org/countrysnapshot/en/CZE (2021. 09. 19.)
World Bank: Germany Trade. (2021b) https://wits.worldbank.org/countrysnapshot/en/DEU (2021. 09. 19.)
World Bank: Hungary Trade. (2021c) https://wits.worldbank.org/countrysnapshot/en/HUN (2021. 09. 19.)
World Bank: Poland Trade. (2021d) https://wits.worldbank.org/CountryProfile/en/POL (2021. 09. 19.)
World Bank: Slovakia Trade. (2021e) https://wits.worldbank.org/countrysnapshot/en/SVK (2021. 09. 19.)

[1] A rexport során a centrum-ország vállalata által előállított terméket importálja, majd lényegében annak átalakítása nélkül értékesíti azt tovább.

Németh Viktória

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.