A külgazdaság és külkapcsolatok alakulása szempontjából kiemelt jelentősége van egy-egy állam politikájában az egyes stratégiáknak, közép- vagy hosszú távú terveknek. Ezek segítségével képes bővíteni a nemzetközi hálóját, valamint olyan új kapcsolatok kialakítására is szert tehet, amelyek elősegíthetik gazdasága diverzifikációját, külkereskedelmi helyzetének javítását. Magyarország hosszú ideje mindezeket a célkitűzéseket a külgazdasági stratégiákban fogalmazza meg, amelyből az egyik legjelentősebb az elmúlt években a „keleti nyitás” nevet viselte. Ahogyan nevéből is kitűnik, elsősorban a tőlünk keletre található országok felé történő nyitás, kapcsolatépítés és elmélyítés az, ami fő célkitűzésként megjelent benne. Mindemellett pedig olyan új piacok megismerése és az ezeken való jelenlét erősítése is terv volt, amelyek eddig nem szerepeltek a magyar külgazdaság klasszikus irányai között. Szükséges volt ez a lépés azért is, mert a magyar külkereskedelem még ma is erősen Európa centrikus, ezáltal szükséges a hazai gazdaság diverzifikálása a külsős, új piaci szereplők bevonásával. Az alábbi elemzésben a Keleti nyitás stratégia eredményeit tekintjük át, foglalkozva a magyar külgazdasági stratégia irányváltásával az Európai Uniós csatlakozás előtt és azt követően. Az írásban áttekintjük a magyar-kínai és magyar-dél-koreai kapcsolatok alakulását is, valamint kitérünk a déli nyitás nevű bővítésre is, amely immár a Balkán térségének országai mellett latin-amerikai és afrikai államokat is bevon a stratégiába. A külgazdasági kérdések és mutatók elemzése mellett geopolitikai változásokat is áttekintünk, ezáltal komplex képet alkothatunk a témáról.

Szerző: Szigethy-Ambrus Nikoletta

Loader Loading...
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Letöltés [2.17 MB]

1. ábra: A hazai export megoszlása 2021-ben országcsoportok szerint, %-os arányban kifejezve (Adatok forrása: KSH).

A magyar külgazdasági kapcsolatok irányváltozásai – 1990-2004 között

A rendszerváltást követően hazánk immár szabadon rendelkezhetett nemzetközi kapcsolatainak, diplomáciai helyzetének kialakítása felől. A keleti blokk országaiban Magyarország még az 1970-es 1980-as években is viszonylag szélesebb és szabadabb formában tarthatott kapcsolatot az egyes nyugati államokkal, mint a térség többi országa, ez pedig a későbbiekben is előnynek bizonyult. Nagyban hozzájárult az 1990-es évektől kialakuló partnerségi viszonyokhoz az is, hogy Magyarország még az ezt megelőző évtizedekben több nemzetközi pénzügyi és gazdasági szervezet tagja lett: 1973-ban a GATT-nak (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény), 1982-ban az IMF-nek (Nemzetközi Valutaalap) és a Világbanknak (World Bank) (Báger, 2011).  A rendszerváltás lezajlását és az első független magyar kormány megalakulását követően, az Antall-kormány külgazdasági és külpolitikai céljai is bemutatásra kerültek. Elsődleges célként fogalmazódott meg az euroatlanti integráció, amely segítségével még szorosabb kapcsolatok kialakítása, gazdasági partnerségek erősítése valósulhatott meg (Dunay, 2004). Az Antall-kormány külügyminisztere, Jeszenszky Géza szerepe ebben kimondottan jelentős volt: dolgozott a közép-kelet-európai országok közötti gazdasági és politikai együttműködésért, valamint 1994-ben ő tette meg az első lépést a szorosabb integrációért, amikor benyújtotta Magyarország felvételi kérelmét az Európai Unió felé. Szintén Jeszenszky nevéhez köthető a NATO-hoz való csatlakozás előkészítése is, a tényleges csatlakozásra ezáltal 1997 novemberében kerülhetett sor.

Miután a KGST országokkal való gazdasági együttműködés a Szovjetunió megszűnését követően megszakadt, így a magyar külgazdaság irányai is a nyugati államok felé kezdtek változni. Ebben a folyamatban a cél egy olyan új átrendeződés volt, amelyben a fejlett országok piacaira tudnak a magyar vállalatok belépni úgy, hogy közben fókuszban marad az európai uniós csatlakozás is. A régióban a korábbi KGST országok jellemzően egymással próbáltak kereskedni bilaterális szerződésekkel, olyan egyezmény nem született, amelyben egyszerre több állam kapcsolódik be (Dankó, 2009). 1992-ben ennek érdekében jött létre a CEFTA, vagyis a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás, amelynek fő célja a térség gazdaságának élénkítése volt. Olyan szabadkereskedelmi övezet létrehozását tervezték meg, amelyben felszámolják a korlátokat az ipari, mezőgazdasági termékekre, kereskedelemre, végül ezek a célok részlegesen valósulhattak meg. A 2004-es nagy EU-s csatlakozás következményeként Románia, Horvátország és Bulgária kivételével a többi állam kilépett a megállapodásból, jelenleg csak a Balkán országai a tagok (cefta.int).

1995-ben a magyar kormány elfogadott egy középtávú gazdasági stratégiát, amelyben többek között a hazai versenyképesség javítása, az eladósodottság megállítását, a kereskedelempolitika fejlesztését, az üzleti kapcsolatok bővítését a kelet európai és a FÁK országokkal, valamint a jogi-, pénzügyi- és tőkepiaci rendszer javítását, az infrastruktúra korszerűsítését is célul tűzték ki (Dankó, 2009). Emellett ugyanebben az évben elfogadták az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium középtávú külgazdasági stratégiáját is, amely céljai a következőek voltak:

  • meg kívánták alapozni az exportvezérelt növekedést és a külső egyensúlyt,
  • kedvezmények biztosítása és fejlesztések előtérbe állítása a befektetés ösztönzés érdekében,
  • modernizációhoz szükséges külső erőforrások megszerzése,
  • a magyar áruk piacra jutási feltételeinek javítása, további integrációs és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével,
  • a keleti piacokon a magyar pozíció erősítése és javítása,
  • a fejlődő országokba irányuló magyar export növelése további gazdasági együttműködések segítségével,
  • a turizmus nemzetközi versenyképességének javítása (Dankó, 2009).

A stratégia céljai párhuzamban álltak azzal a felzárkózással, amelyre Magyarországnak ebben az időben a rendszerváltást követően szüksége volt. Ahhoz, hogy a nyugati államok vállalatai, multinacionális társaságai hazánkat válasszák befektetésük helyszínéül, elsődleges volt, hogy az ehhez szükséges infrastrukturális környezetet, valamint jogi, gazdasági és piaci helyzetet megfelelőnek, biztonságosnak és rendezettnek ítéljék meg. Az export bővítéséhez elengedhetetlen volt a hazai ipar modernizációja, az ehhez nélkülözhetetlen források megszerzése (technológia, támogatás, segély) ezáltal szintén a stratégia fontos eleme lett.

2. ábra: A magyar export-import alakulása 1991 és 2000 között milliárd USD-ban kifejezve (Adatok forrása: The World Bank Data Base).

A külgazdasági és a nemzetgazdasági célkitűzések gyorsan megmutatták eredményeiket, hiszen 1995 és 2000 között 18,19 milliárd USD-ról 31,57 milliárd USD-ra sikerült növelni az exportot, az import pedig hasonlóan pozitív emelkedést jelzett (World Bank).

2001-ben újabb külgazdasági stratégiát fogadtak el a Külügyminisztérium javaslatára, amelyben az előzőekben megfogalmazott célok megerősítésén túl továbbiak is helyet kaptak, összhangban az Európai Unió belső piacán jelen lévő négy szabadsággal. Fókuszba került az újabb stratégiában az árukivitel diverzifikálása, a magyar tőkebefektetések növelése a partnerországok területén, valamint a belső piac védelme is (Dankó, 2003).

A 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozás a külgazdasági törekvéseinket is befolyásolta, helyenként módosította: a korábban megkötött bi- és multilaterális egyezmények, amelyek szabadkereskedelmi és viszonossági alapon nyújtottak előnyöket, hatályukat vesztették. Helyettük érvénybe léptek mindazok az egyezmények, szerződések és társulási megállapodások, amelyek az Európai Unió és más országok között már hatályosak voltak. Ezzel a változással Magyarország helyzete javult és gazdasági viszonyai is bővültek. Összehangolták a magyar gazdaságpolitikát az unióssal, szabályozták a kereskedelempolitikát, valamint egyes ágazatokra vonatkozóan új szabályozások léptek életbe az export tekintetében. Az uniós csatlakozástól függetlenül magyar hatáskörben maradt az exportösztönzés, a turizmus és a befektetési politika (Majoros, 2008).

 

3. ábra: Az export és import alakulása 2004 és 2010 között milliárd USD-ban kifejezve (Adatok forrása: The World Bank Data Base)

Az európai piacok szabadabb elérésével, valamint az EU-s csatlakozással mind a kivitel, mind pedig a behozatal alig négy év alatt közel a duplájára növekedett. Sikerült egy olyan viszonylag stabil külkereskedelmi partnerséget kialakítani, amelyre a 2008-as válság sem tudott drasztikus visszaesést generálni. Fontos szerepe volt az országba érkező külföldi közvetlen-tőke befektetéseknek is, amely cél a külgazdasági stratégiában is helyet kapott. Ennek segítségével sikerült már az 1990-es évek első felében is lényegesen diverzifikáltabb belső piacot kialakítani, valamint a 2000-es években fokozatosan növekedett a magyar FDI kihelyezések összege is.

4. ábra: A ki- és a beáramló FDI mértéke Magyarországon 1995 és 2004 között millió forintban kifejezve. (Adatok forrása: MNB)

A beáramló FDI mennyisége fokozatosan növekedett 1995 és 2004 között, amelynek nagy részét Ausztria, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, az USA és Japán helyezte ki Magyarországra (MNB, 2007). 2003-ban közel azonos volt a kihelyezett és a beáramló FDI-ok összege az országban.

A rendszerváltást követő másfél évtized alatt Magyarország hatékonyan tudta felépíteni az új külgazdasági kapcsolatait, valamint olyan új integrációk részévé tudott válni, amelyek hosszú távon is eredményesnek tekinthetőek. A hazai gazdasági, jogi és monetáris helyzet stabilizálása után a nyugati társaságok számára vonzó befektetési helyszín lett az ország, ezáltal pedig a belső piacunk is sokszínűbbé és működőképesebbé vált. Időközben a szomszédos államokkal való együttműködések is szélesedtek, a V4 partnerség pedig további lehetőségeket nyitott meg a kooperációkban.

A magyar külgazdaság prioritásai az Európai Uniós csatlakozástól 2011-ig

Az európai integráció megvalósulását követően a nyugati piacokon a magyar jelenlét immár természetes lett, mindazonáltal elkezdődött azoknak az új régióknak a felkutatása is, amelyek esetében eddig még nem volt példa a magyar terjeszkedésre. A 2007/2008-as külgazdasági stratégiában az előző eljárásokon túl olyan új elemek is helyet kaptak, mint a globalizáció és annak lehetséges kihívásai, valamint a biztonság fogalmának és jellegének átértékelődése a 2001. szeptember 11-i terrortámadások tekintetében. A stratégia három fő irányt nevez meg:

  • versenyképes Magyarország az Európai Unióban;
  • sikeres magyarság a régióban;
  • felelős Magyarország a világban (Dankó, 2009).

2004 után bővültek előttünk az európai belső piac lehetőségei, valamint az Európai Unió által biztosított források lehetőséget adtak arra, hogy a korábbi stratégiában megfogalmazott fejlesztéseket akár ezek segítségével is véghez vihessük (Kengyel, 2015). Az export és import volumene fokozatos növekedést mutatott ezekben az években, 2007-ben a KSH becslése szerint az export 16%-kal, míg az import 11%-kal haladta meg a 2006-os értékeket (KSH, 2007).  2007-ben javult a külkereskedelmi mérleg egyenlege is: míg előző évben 2,4 milliárd euró volt ez az érték, addig egy évvel később 308 millió euróra csökkent (KSH, 2007). A magyar export továbbra is Európára koncentrált, ezen belül is a régi EU-s tagállamokra. Az újonnan csatlakozott országok közül a szomszédos államok közül Szlovákiával, továbbá Csehországgal és Lengyelországgal folytattuk a legtöbb exportot és importot. Az Európán kívüli térségekkel való külkereskedelmi együttműködésünk 2007-ben többnyire az ázsiai régióra koncentrált: a behozatal ezekből az országokból közel 12 milliárd euró volt, míg az export 3,6-3,8 milliárd euró között mozgott (KSH, 2007).

A 2008-ban kibontakozó gazdasági világválság hatása a hazai külkereskedelem mutatóiban is látható, főként amiatt, mert Magyarország kis, nyitott gazdaságú, exportorientált ország. Ugyan a kivitel és behozatal értékeiben nem hozott drasztikus visszaesést a válság (lásd 2. ábra), a 2008-as export és import szintet azonban utána még hosszú évekig nem tudtuk ismét elérni. Változtak a kiviteli és behozatali arányok az egyes partnerországokkal, legtöbb esetben a 2007-es értékekhez képest 2009-re csökkenés volt tapasztalható.

5. ábra: Egyes országokkal folytatott export és import értékváltozás 2007-2009 között %-ban kifejezve. (Táblázat forrása: Szél Katalin: A magyar külkereskedelem változásai a válság éveiben, 10.o.)

A válság éveiben jelentősen elkezdett megnőni Kína szerepe a magyar külgazdaságban, amely nem csupán a két ország között lebonyolított külkereskedelemben merült ki. 2003-ban 44 év után először látogatott magyar miniszterelnök a távol keleti országba, ezzel vette kezdetét a kínai-magyar külkapcsolatok felélénkítése (Szunomár, 2011). Magyarország európai uniós csatlakozását követően elindultak a bilaterális tárgyalások Kínával a partnerségi viszony további fokozásáért, amely a kínai-magyar Gazdasági Együttműködési Megállapodás aláírásában csúcsosodott ki. Ezzel nem csupán a két ország közötti gazdaság, hanem kulturális, tudományos, technológiai és oktatási együttműködések is elkezdődtek. 2007-2008 között zajlott Kínában a „Magyar évad”, amelyben az ázsiai országban élők megismerhették a magyar kultúrát, művészetet, gazdasági lehetőségeket is (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2007). A programsorozat nem csupán a kínai érdeklődők számára volt érdekes, hanem a potenciális magyar befektetők részéről is, hiszen ez megfelelő alkalmat szolgáltatott arra, hogy a kínai piacot és befektetési lehetőségeket megismerjék, áttanulmányozzák. A 2008-as pekingi olimpia szintén lehetőséget teremtett a magyar export növelésére az országban, több új gazdasági kapcsolat is született a sportesemény hatására (Szunomár, 2011). 2009-ben létrejött a Kínai Részvénytőzsde és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség között egy megállapodás, amely összehozza a magyar kis- és középvállalkozásokat a potenciális kínai befektetőkkel. Ezáltal egyszerűsödik a befektető keresési folyamat a magyar vállalkozások számára, valamint a kínai fél is részletes információkat kaphat a hazai társaságokról (Szunomár, 2011).

6. ábra: A magyar-kínai export és import mértéke 2002 és 2010 közötti időszakban millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: OEC World)

A 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozás nemcsak a Kínával való kapcsolatunkat változtatta meg, hanem a külföldön működő magyar tőke szerepe is erősödött. Míg az ezredfordulón 351 406 millió forintnyi értékben volt tőkekihelyezésünk, addig 2005-ben ez az összeg 1 630 927 millió forintra nőtt.

7. ábra: Külföldön működő magyar tőke értéke 1998-2010 között, millió forintban kifejezve (Adatok forrása: KSH)

A Kínával való kapcsolatok felélénkítésén túl több új gazdasági célzatú együttműködés is létrejött ebben az időszakban. Túlnyomó részben a szomszédos államok és az Európai Unió tagállamai voltak a megállapodások részes felei, mindazonáltal egyes közel-keleti országokkal, mint Katar állam kormányával vagy az Ománi Szultánsággal 2009-ben egy-egy beruházás ösztönző és kölcsönös gazdaság-védő megállapodás is született. A keleti országok felé történő nyitás külpolitikáját erősítette az is, hogy szintén 2009-ben kineveztek egy, a keleti kapcsolatokkal összefüggő kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős kormánybiztost is (Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2010). Gazdasági szempontból az ázsiai és közel-keleti országok felé történő nyitás több okból is hasznos volt a magyar félnek: egyrészt ezek a gazdaságok a jelzett időszakban folyamatos növekedést produkáltak, így, mint húzóerő is hatni tudtak a partnerországokra, ezáltal ránk is. További okként tüntethető fel, hogy Magyarországnak nagy volt a kereskedelmi deficitje a régióval, valamint, hogy bővültek a tőkemozgások jelenlétei (Majoros, 2011).

A 2010 utáni magyar külpolitika többek között ezen okok miatt is foglalt állást a keleti nyitás stratégia mellett. Ekkorra Kína szerepe még inkább megerősödött a térségben, megkerülhetetlen szereplője lett az ázsiai országokkal folytatott magyar külkapcsolatoknak és külgazdaságnak is. Magyar részről célként fogalamztám meg a kereskedelem- és a befektetési kapcsolatok bővítését, a turizmus és idegenforgalom fejlesztését is Kínával. Mindemellett figyelembe kellett venni a regionális és geopolitikai változásokat is: Oroszország és az USA mellett Kína egyre nagyobb szerepet töltött be a világgazdaságban, valamint a technológiai fejlődésben, fejlesztésben. A 2008-as válságot követően világossá vált, hogy térnyerése nem csupán ideiglenes lesz, hanem a következő évtizedekben meghatározóvá válik világszerte.

A magyar külpolitika és külgazdasági stratégia irányai 2011 után

A 2008-as válságot követően átalakult a világgazdaság, megváltoztak az erőviszonyok az egyes térségekben. Ez a változás nagyban befolyásolta Magyarország külgazdasági lehetőségeit is, valamint a teljes uniós piacra is jelentős hatással volt. Egyre inkább előtérbe kerültek a kelet-európai nem uniós államok, valamint az ázsiai országok, így érthető módon elkezdődött ezeknek a régióknak az újbóli felmérése, gazdasági potenciáljuk megállapítása. 2008-ban az Európai Unió elindította a keleti partnerség programot, amelyben Azerbajdzsánnal, Belarusszal, Grúziával, a Moldovai Köztársasággal, Örményországgal és Ukrajnával tervezett szorosabb kapcsolatot kialakítani (European Commission, 2015). Ez a partnerség azon túl, hogy meg kívánta erősíteni a jó kormányzást és az intézményi rendszert a jelzett térségben, számos gazdasági célt is megfogalmazott. Szabadkereskedelmi megállapodást hozott létre Ukrajnával, Grúziával és Moldovával, amely később Azerbajdzsánnal és Örményországgal bővült ki, valamint lépéseket tett az energiabiztonság, továbbá az energetikai és közlekedési hálózatok fokozott összekapcsolásának irányába (consilium.europa.eu). Utóbbi döntés azért is indokolt volt, mivel az Ukrajna felől érkező orosz földgázszállítás 2010-ig többször akadozott, jellemzően a különböző orosz-ukrán tranzakciós díjak ki nem fizetése, valamint egyes tartozások sajátos elismerése és rendezése miatt. Ennek okán az EU egyre inkább szükségességét látta egy ettől függetlenebb, biztonságosabb energiaútvonal kialakításának (Gyermán, 2009). Mindezek a tények és változások jelentős hatással voltak a magyar külgazdasági stratégia kialakítására, amelyet 2012-ben fogadtak el.

Magyarország esetében a földrajzi helyzetből adódó keleti országokkal való kapcsolattartás egyrészt természetes, másrészt szükséges. Mindemellett fontos volt úgy kialakítani a külkapcsolatokat, hogy azzal a nyugati érdekeket se sértsük, valamint a nyugati partnerekkel létrehozott megállapodásokat a továbbiakban is fejleszteni és előnyösen formálni tudjuk. Ez a kettős helyzet eredményezte a „keleti nyitás – nyugati tartás” politikáját, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium 2012-ben tett közzé (Hidvéghi, 2012). A stratégia céljai szerint a keleti nyitás alkalmazása során elsősorban Délkelet-Ázsia és Közép-Ázsia felé történne jelentősebb nyitás, közvetlen és közvetett módon: közvetlenül exportbővítéssel, míg közvetetten beszállítói kapcsolatokon keresztül (Hidvéghi, 2012). Az egyensúly megtartásának érdekében a nyugati együttműködéseket továbbra is fenntartaná Magyarország, valamint további fejlesztéseket támogatna innen főként a befektetési, beszállítói és K+F szektorokban. A keleti nyitás stratégia céljai a következőkben lettek megfogalmazva:

  • a magyar export megduplázása;
  • a magyar kis- és középvállalkozási szektor exportjának fejlesztése;
  • a hazánkba irányuló FDI megkétszerezése;
  • a szomszédos államokba irányuló magyar FDI mértékének megduplázása (Éltető-Völgyi, 2013).

Annak érdekében, hogy a kitűzött célok megvalósulhassanak, a magyar kormány három eszközrendszert alakított ki:

  1. fokozták a gazdaságdiplomáciai aktivitást az új külkereskedelmi irányokba;
  2. megerősítették a külgazdasági szakdiplomaták hálózatát;
  3. kereskedőházakat alakítottak ki, amelyek a hazai kis-és középvállalkozásokat kötik össze a külpiacokkal, ezzel segítve a magyar termékek külpiacra jutását (Bernek, 2018).

A stratégia eszköztárában nagy szerep jutott a kereskedőházaknak, az exportfinanszírozó állami bankoknak (EXIM Bank), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, amely új tagozatokkal is bővült, elősegítve az ázsiai régióval való szorosabb együttműködést (Éltető-Völgyi, 2013). A célzott országok között Kína és Oroszország mellett India, Dél-Korea, Törökország, az ASEAN államok, a FÁK közösség tagjai, valamint egyes arab országok is helyet kaptak.

8. ábra: A keleti nyitás külgazdasági stratégia egyes országaival folytatott export értékének változása 2010 és 2020 között millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: OEC World)

 

Az export volumenének változása néhány évvel a stratégia meghirdetését követően már jelentős eredményeket tudott felmutatni: a Kínába érkező magyar kivitel volt a legmagasabb az elmúlt évek során, de jelentős az export Japánnal, Oroszországgal és Dél-Koreával is.

A stratégia másik fontos célkitűzése volt, hogy fokozza a Magyarországra irányuló FDI mértékét, valamint tovább ösztönözze a magyar vállalkozásokat is a külföldi befektetésekbe. A hazánkba érkező FDI mértéke korábban is jelentős volt, a 2010-es évektől, valamint a célirányos gazdaságpolitikai lépéseknek köszönhetően pedig tovább növekedett a külföldi tőkebefektetések száma és mértéke itthon. A magyar kifektetések összege továbbra is alacsony, esetenként negatív maradt, mindazonáltal 2017 óta fokozatosan emelkedő tendenciát mutat ez az érték is.

9. ábra. A ki-és beáramló FDI mértéke Magyarországon 2010 és 2020 között millió forintban  kifejezve (Adatok forrása: MNB)

2019-es MNB adatok szerint az országba érkező közvetlen-tőke befektetések jelentős része  Németországból és egyéb nyugat-európai országokból származott, így a külgazdasági stratégia ezen vállalása, mindeddig nem jelzett olyan mértékű diverzifikációt, amely megváltoztatná a külföldi tőke származási helyét itthon. Jellemzően még mindig a nyugat-európai partnerek helyezik el nálunk tőkéiket.

 

10. ábra: A Magyarországra érkező FDI származási országok szerinti bontásban 2019-ben, %-os arányokban bemutatva (Adatok forrása: OECD)

A beáramló külföldi közvetlen-tőke irányát tekintve többségében a feldolgozóiparba és a tudományos, műszaki ágazatokba érkezett a legtöbb FDI itthon 2010 és 2019 között. A pénzügyi szolgáltatás és biztosítási szektor továbbra is vonzza a külföldi befektetőket, emellett pedig nőtt a kereskedelem és gépjárműjavításba fektetett összegek aránya is.

11. ábra: A Magyarországra érkező FDI mértéke az egyes ágazatok szerinti megoszlásban 2010 és 2019 között, milliárd forintban kifejezve (Adatok forrása: KSH)

A keleti nyitás stratégia fontos célkitűzése volt, hogy azokkal az ázsiai országokkal is élénkítsük a gazdasági kapcsolatokat, amelyekkel korábban nem volt túl szoros partnerségünk. Ez egyrészt a hazai piac diverzifikálása, másrészt a magyar export és FDI áramlások növelése miatt bírt fontossággal. A 6. ábrán látható, hogy a Kínával kialakított kapcsolatok a magyar export mértékének növekedését segítették elő, ugyanakkor a legtöbb beáramló FDI 2019-ben is nyugat-európai befektetőktől származott.

A dél-koreai-magyar gazdasági kapcsolatokra élénkítően hatott a stratégia. Jelenleg is több olyan befektetés van itthon, amelyek dél-koreai illetőségekhez köthetőek, ilyen többek között a Samsung SDI gyára Gödön, a Hankook Tire rácalmási gyáregysége, valamint nemrég született megállapodás egy Debrecenhez közeli lítium-akkumulátorokat gyártó egység telepítéséről is, amely a CATL társaság nevéhez fűződne. 2021-ben a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint a koreai vállalatok 2,8 milliárd euró értékű befektetést és beruházást hoztak Magyarországra (HIPA, 2021). Az új beruházások révén számos új munkahelyet sikerült teremteni, valamint ezzel tovább erősödött Magyarország pozíciója a térség befektetési környezetében. Szintén a HIPA segítségével jött létre 2014 és 2021 között az a projekt, amely után 35 dél-koreai befektetővel bővült a magyar piac, összesen 6,2 milliárd eurónyi befektetési volument hozva magukkal. A további magyar-dél-koreai befektetési lehetőségek növelése érdekében a HIPA és a koreai befektetési és kereskedelemfejlesztési ügynökség (KOTRA) együttműködésre lépett egymással. Az együttműködések elmélyülésének köszönhetően a teljes exportunk értéke is nőtt Dél-Koreával: 2021-ben 599,25 milliárd USD volt ez az összeg (Tradeing Economics, 2022).

A keleti nyitás mellett Magyarország fontosnak tartotta nemcsak a nyugati államokkal való párhuzamosan jó kapcsolatok megtartását, de az olyan országokkal is partnerségek kiépítését, amelyek eddig nem, vagy csak kevésbé voltak részei a külgazdasági és külpolitikai prioritásoknak. 2015-ben az addigi orientáció a déli nyitás nevű stratégiával is kiegészült, amely célja a főként afrikai, dél-amerikai és balkáni országokkal való gazdasági kapcsolatok bővítése (Bernek, 2018). A külkereskedelmi kapcsolatbővítés során új kereskedőházak nyitására került sor Etiópiában, Angolában, Chilében, Ecuadorban, Peruban és Kenyában, valamint új nagykövetségek is működni kezdtek Ecuadorban, Etiópiában, Ghánában és Angolában. 2016-ban Tunéziában magyar acélipari beruházás indult, Afrika több részén pedig magyar beruházással készültek víztisztitó egységek, valamint diákcsere programok indultak. Mindezek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az 1990-es és 2000-es évek elejére csökkenő magyar-afrikai kapcsolatok ismét megélénkülhessenek, valamint új gazdasági lehetőségeket adtak mindkét fél számára (Neszmélyi, 2017).

12. ábra: Magyarország exportjának alakulása az egyes afrikai országokkal 2021-ben, millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: Tradeing Economics)

A dél-amerikai térséggel szintén erősödtek az együttműködési opciók, amelyek főként az élelmiszer-feldolgozás, az agráripar, a vízgazdálkodás, az orvostechnikai eszközök, valamint az információs és kommunikációs technológiák területein indultak fejlődésnek (MFA). 2015-ben aláírták Magyarország Kormánya és a Paraguayi Köztársaság Kormánya között egy kétoldalú gazdasági együttműködési megállapodást, amely részeként további nagykövetségek nyitását, valamint a gazdasági kapcsolatok elmélyítését is célul tűzték ki a felek (MFA).

13.ábra: Magyarország exportjának alakulása az egyes dél-amerikai országokkal 2021-ben, millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: Tradeing Economics)

A balkáni országokkal való kapcsolatépítés szintén fontos eleme lett a déli nyitás stratégiának, amelyben így nem csak Szerbiával, de Törökországgal, Montenegróval, Albániával, Észak-Macedóniával is sikerült szorosabb gazdasági kapcsolatokat kialakítani. A stratégia ezen része főként ezzel a térséggel hozott számos új partnerségi kapcsolatot, valamint növekvő külgazdasági aktívumot. Jelentős szerepe volt a balkáni gazdasági kapcsolatok erősödésében a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) által létrehozott Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás programnak is, amely segítségével magyar vállalatok hozhatnak létre ebben a régióban leányvállalatokat. Egy bilaterális infrastrukturális projektelőkészítési program is működik a szervezet támogatásával, amely az infrastrukturális fejlesztéseket segíti elő Magyarország és a partnerországok között. Eddig Montenegróval és Szerbiával sikerült ennek révén együttműködésre lépnünk.

14.ábra: Magyarország exportjának alakulása az egyes balkáni országokkal 2021-ben, millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: Tradeing Economics)

A keleti nyitás és a déli bővítés külgazdasági stratégiák elemzésénél fontos figyelembe venni azt a tényt, hogy mindezek a gazdasági kapcsolatok, amelyek létrejönnek az új megállapodásokkal, elsősorban hosszú távon tudnak eredményesek lenni. Az elmúlt tíz év külgazdasági térképén több olyan ország is van, amelyek bizonyították a stratégia hatékonyságát: Kínával, Dél-Koreával, Japánnal, Hong-Konggal, Szerbiával, Brazíliával, a Dél-Afrikai Köztársasággal olyan együttműködésekre került sor, amelyek alátámasztották azt a tényt, hogy a nyitottság előfeltétel a hatékony külgazdaságpolitikához. Szem előtt kell tartani azt is, hogy egy évtized alatt milyen megpróbáltatásokat kellett kiállnia a teljes világgazdaságnak: egy hosszadalmas járvány után most egy új, több spektrumú válság az, ami nehezíti az egyes országok gazdasági helyzetét. Ez a válság, amely egyszerre gazdasági, energetikai és politikai is, nagyban meghatározója lehet a következő évtizedeknek, valamint jelentősen átformálhatja ismét – a 2008-as válsághoz hasonlóan – a világ gazdasági súlypontjait is. Mindezek figyelembevételével fontos, hogy a lehető legtöbb állammal jó gazdasági kapcsolatot alakítsunk ki, növeljük az országba áramló FDI mértékét, lehetőséget adjunk arra, hogy Magyarország vonzó befektetési cél legyen nem csak a klasszikus befektetők előtt, hanem új régiókban is.

 

Összegzés – Konklúzió

A Keleti-Nyitás külgazdasági stratégia legfontosabb célkitűzése 2012-ben az volt, hogy a magyar piac diverzifikálása mellett, a hazai exportot élénkítse a programban részt vevő országokban, valamint olyan hosszú távú partnerségi alakuljon ki ezekkel az államokkal, amelyek a későbbiekben is gyümölcsözőek lehetnek a magyar gazdaság és a magyar külkereskedelem szempontjából. Az export és import célok mellett kiemelt figyelem irányult az FDI Magyarországra áramló mértékének növelésére, hiszen ennek révén olyan új, zöldmezős beruházások valósulhatnak meg, amelyek nem csak regionálisan, de kistérségi szinten is nagyban hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességéhez. Összefoglalásként elmondható, hogy a program export-import élénkítésére tett erőfeszítései eredményesek voltak, főként a Déli nyitás stratégia bővítésével. Az FDI áramlás szempontjából még számos lehetőség van, amelyek kiaknázásával élénkíthető a tőkeáramlás hazánkba, mindazonáltal az elmúlt években olyan jelentős beruházások érkeztek országunkban amelyek segítségével az orientáció ezen része is sikeres lehet, főként akkor, ha sikerül a keleti tőke további és egyre nagyobb mértékű bevonzása. Fontos kiemelni, hogy akár az export-import, akár az FDI esetében a megfogalmazott irányok hosszú távúak, így egy évtized távlatából még nem vonható le végleges konzekvencia.

 

Felhasznált források:

Báger Gusztáv, 2011: Magyarország integrációja a nemzetközi pénzügyi intézményekbe. Akadémiai kiadó, Budapest, 2011.

Bernek Ágnes, 2018: Hazánk keleti nyitás politikája és a 21. századi geopolitikai stratégiák összefüggései. Külügyi Szemle, 2018 nyár. https://kki.hu/assets/upload/06_Bernek_Agnes.pdf Letöltve: 2022.10.27.

Central European Free Trade Agreement: https://cefta.int/ (Letöltve: 2022.10.27.)

Dankó László, 2003: Interregionális külgazdasági kapcsolatok kutatása-fejlesztése. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Magyar Marketing Műhelyek IX. konferenciája. p.57-66. (http://midra.uni-miskolc.hu/document/12976/5069.pdf Letöltve: 2022.10.27.)

Dankó László, 2009: Marketing logisztika. Miskolci Marketing Műhely. (http://midra.uni-miskolc.hu/document/12855 Letöltve: 2022.10.27.)

Dunay Pál, 2004: Az átmenet magyar külpolitikája. Mozgó Világ, XXX. évfolyam, 2. szám (http://epa.oszk.hu/01300/01326/00048/06dunay.htm  Letöltve: 2022.10.27.)

European Commission, 2015: Eastern Partnership. https://neighbourhood-enlargement.ec.europa.eu/european-neighbourhood-policy/eastern-partnership_en Letöltve: 2022.10.27.

European Commission, 2015: https://eeas.europa.eu/archives/docs/enp/documents/2015/151118_joint-communication_review-of-the-enp_en.pdf Letöltve: 2022.10.27.

Éltető Andrea – Völgyi Katalin, 2013: „Keleti nyitás” a számok tükrében – külkereskedelem Ázsiával. Külgazdaság, 57. évfolyam, 2013. p. 67-104. http://real.mtak.hu/8069/

Gyermán István, 2009: Az orosz-ukrán gázválság hatásai Délkelet-Európa földgázpiacára. A VIRTUÁLIS INTÉZET KÖZÉP-EURÓPA KUTATÁSÁRA KÖZLEMÉNYEI. II. évfolyam (2010) 1. szám No 2. http://acta.bibl.u-szeged.hu/30072/1/vikek_002_136-145.pdf Letöltve: 2022.10.27.

HIPA, 2021: Korea is the top investor in 2021 in Hungary. https://hipa.hu/korea-is-the-top-investor-in-2021-in-hungary Letöltve: 2022.10.27.

Kengyel Ákos, 2015: Kohéziós politika és felzárkózás az Európai Unióban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2015.

KSH, 2007: Statisztikai tükör – Külkereskedelmi termékforgalom. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel30801.pdf Letöltve: 2022.10.27.

KSH, Külgazdasági adatbázis: https://www.ksh.hu/kulkereskedelem-es-fizetesi-merleg Letöltve: 2022.10.27.

Majoros Pál, 2008: A magyar külgazdasági stratégia. IN: Külgazdaság, stratégia, integráció. Emlékkonferencia Kozma Ferenc születésének 75. évfordulója alkalmából. p. 151-190. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2008.

Majoros Pál, 2011: Kína az új magyar külgazdasági stratégiában. Polgári Szemle, VII. évfolyam, 2. szám. https://polgariszemle.hu/archivum/58-2011-aprilis-7-evfolyam-2-szam/431-kina-az-uj-magyar-kuelgazdasagi-strategiaban Letöltve: 2022.10.27.

Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2010: https://2010-2014.kormany.hu/download/e/0b/60000/kulpolitikai_evkonyv_2010.pdf#!DocumentBrowse Letöltve: 2022.10.27.

MNB, 2007: Foreign direct investments. https://www.mnb.hu/en/statistics/statistical-data-and-information/statistical-time-series/viii-balance-of-payments-foreign-direct-investment-international-investment-position/foreign-direct-investments Letöltve: 2022.10.27.

MFA – Új lendületet kapnak Latin-Amerikai kapcsolataink: https://buenosaires.mfa.gov.hu/news/uj-lendueletet-kapnak-latin-amerikai-kapcsolataink Letöltve: 2022.10.27.

MFA – Magyar acélipari beruházás Tunéziában a Déli nyitás jegyében: https://tunisz.mfa.gov.hu/news/magyar-acelipari-beruhazas-tuneziaban-a-deli-nyitas-jegyeben Letöltve: 2022.10.27.

Magyar Exportfejlesztési Ügynökség HEPA: https://hepa.hu/ Letöltve: 2022.10.27.

Magyarország Külügyi és Külgazdasági stratégiája 2015.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2007: Megnyílt a magyar évad Kínában. http://www.nefmi.gov.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/2007/megnyilt-magyar-evad Letöltve: 2022.10.27.

Nemzetgazdasági Minisztérium, Hidvéghi Balázs, 2012: Külgazdaság új megközelítésben: A „keleti nyitás – nyugati tartás” politikája. https://www.mkt.hu/docs/2012-10-02-18-54-52-Hidvegi_Balazs.pdf Letöltve: 2022.10.27.

Neszmélyi György Iván, 2017: Déli nyitás: Afrika a fókuszban. Prosperitas IV. évfolyam, 2017/1. p. 103-127. http://publikaciotar.repozitorium.uni-bge.hu/1086/1/Neszmelyi-Gy..pdf Letöltve: 2022.10.27.

OECD Statisctical Data Base: https://stats.oecd.org/ Letöltve: 2022.10.27.

Szél Katalin: A magyar külkereskedelem változásai a válság éveiben. Grotius, 2010. http://www.grotius.hu/doc/pub/QUQIIG/2010_211_szel_katalin_a_magyar_kulkereskedelem_szerkezeti_valtozasai.pdf Letöltve: 2022.10.27.

Szunomár Ágnes, 2011: A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok új szakasza: eredmények és várakozások. Külgazdaság, LV. évfolyam, 2011. p.67-85. https://kulgazdasag.eu/api/uploads/5_szunomar_agnes_a_magyar_kinai_gazdasagi_kapcsolatok_uj_szakasza_489737c9c7.pdf Letöltve: 2022.10.27.

Tradeing Economics, 2022: Hungary exports by country: https://tradingeconomics.com/hungary/exports-by-country Letöltve: 2022.10.27.

World Bank Data Base: https://data.worldbank.org/ (Letöltve: 2022.10.27.)

Junior elemző | Megjelent írások

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a kelet-közép-európai geopolitikai és geostratégiai kérdésekben, valamint a külkereskedelmet érintő témakörökben is.