Válságok hullámain – OeConferencia

– Nem történt gazdaságpolitikai hiba – szögezte le már megnyitó beszédének kezdetén Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány „A válságok hullámain” című december 15-én, csütörtökön tartott konferenciáján. A tárcavezető rámutatott, hogy a magyar gazdaság koránt sem egyensúlytalan állapotban került bele a mostani válságba, de Magyarország cserearányromlást szenvedett el az energiaárak felrobbanása miatt. Emlékeztetett rá, hogy idén tízmilliárd euróval kell többet kell fizetnünk az energiáért, ami „egy tragédia”. Hangsúlyozta viszont, hogy az ország energiakitettsége nem növekedett, ha kiszednénk a cserearányromlást a külkereskedelmi mérlegből, akkor a külkereskedelmi mérleg, és a költségvetés is egyensúlyban van, sőt többletet mutat.

Helyzetértékelésében Nagy Márton arra is figyelmeztetett, hogy nem globális, csupán európai válság van. Rámutatott, hogy már Németországban, Olaszországban és Svédországban is recesszióval számolnak de Közép-Kelet-Európa ezt még elkerülheti. – Idén nagyon jó esély van az 5 százalékos növekedésre, jövőre pedig összejöhet az 1,5 százalék – vélekedett. További rendkívüli kihívásként említette, hogy az Európai Unió elveszíti versenyképességét, amin csak súlyosbítanak a háborúk és szankciók. Rámutatott, hogy Európában teljes iparágak tűnnek el, mindenekelőtt az energiaintenzív ágazatok kerültek veszélybe. – Nem szabad ölbe tett kézzel ülni, és nézni, hogy ezek tönkremennek! – figyelmeztetett. A tárcavezető beszéde végén hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni a recesszió elkerülésére, de világossá tette, hogy Európa részeként újra kell gondolni a stratégiát.

A konferencia folytatásában, az első panelbeszélgetésen a meghívott szakértők a nemzetközi gazdasági kilátásokat értékelték. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy a három egymást követő sokknak – a koronavírus-járvány, az energiaárak emelkedése, a háború kirobbanása – milyen hatása volt? De a beszélgetés során kiderült az is, a logisztikában hogyan próbálják kijátszani a szankciókat, kiválthatják-e önvezető kamionok a sofőröket, és vannak-e nyertesei a válságnak.

Ezt követően Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója vitaindító előadásában szintén azt emelte ki, hogy az energiaimport-költségek növekedése milyen versenyhátrányt jelent például az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. Figyelmeztetett arra, hogy a jelenlegi európai stratégia nem fenntartható, ráadásul a pénzügyi mozgástér is nagyon korlátozott. Összevetette a koronavírus-járvány okozta és a ’70-es évek válságait a mostanival. Végül az új, kétpólusú világrend kialakulásának következményeivel zárta szavait. – Most a nyugati világ részeként híd szerepben vagyunk a nyugat és a kelet között. A világ két részre szakadását meg kell akadályoznunk, nem szabad perifériára szorulni. Perifériáról gazdaságpolitikát alkotni nagyon nehéz – figyelmeztetett.

A második panelbeszélgetésben a hazai gazdasági helyzetet vették górcső alá a szakemberek, különös tekintettel az agrár- és energiaszektorra. Parázs vita alakult ki például az elszabaduló infláció okairól, és a reálgazdaság valós teljesítményéről és a háború következményeiről. Megtudhattuk azt is, miért kerül ennyibe a magyar trappista sajt, és milyen kitörési pontjai vannak Magyarországnak?

A rendezvényt szakmai vita zárta, amelyben a korábbi válságok történetéről, azok tanulságairól, és a rájuk adható válaszokról ütköztették véleményeiket a szakértők. A szócsatából nem maradhattak ki a magyar intézkedések, a forint árfolyamának gyengülése, az energiaköltségek emelkedése, és az infláció témái sem.