Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és az Alapjogokért Központ „Magyarország 20 éve az Európai Unióban” címmel rendezett közös konferenciát hétfőn, Magyarország Európai Uniós csatlakozásának huszadik évfordulója, illetve a közelgő Európai Parlamenti választások alkalmából. A konferencián hazai állami vezetők, döntéshozók és szakértők mellett nemzetközi szervezetek kutatói is részt vettek, Lengyelországból, Szlovákiából, Horvátországból és Spanyolországból.
„A kérdés, a békére és konszenzusra való törekvést jelzi” – reagált megnyitó beszédében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki rámutatott, „Magyarország továbbra is világos, határozott politikát visz”. Hozzátette, „mi úgy gondoljuk, hogy a jogszabályokat be kell tartani”. Ha a jog tisztelete nem áll helyre Európában, akkor „nagyon nehéz lesz az Európai Uniót hosszú távon egyben tartani”. Gulyás Gergely rámutatott, Brüsszel nem azon dolgozik, hogy a tagállamokat összefogja, hanem azon, hogy a korábban fennált egységet szétverje, bizonyos államokat pedig indokolatlanul szankcionáljon. Kitért a szomszédunkban zajló konfliktusra is: „az orosz ukrán háború, ma a világ legveszélyesebb konfliktusa, az EU a saját érdekét nem képes követni, olyan szankciókat érvényesít, amit más nem.” Az Unió jelenlegi helyzetéről pedig azt mondta, a globális gazdaság többi nagy szereplőjéhez, az Egyesült Államokhoz és Kínához képest Európa messze a legrosszabban áll a versenyben.
„Hiszünk abban, hogy az EU tagjaiként együtt erősebbek lehetünk, mint külön-külön és együtt megmaradhatunk annak, akik vagyunk. A 21. században ilyen környezetben bizonyíthatjuk a nemzetállamok fennmaradását és működését, de a szuverenitásról nem mondunk le” – mondta Bóka János. Az európai ügyekért felelős miniszter rámutatott, az unió kudarcai abból fakadtak, hogy az irányítást a brüsszeli intézmények határozzák meg, amelyek kivétel nélkül politikai intézménynek tekintik magukat. Az elmúlt évek rossz döntéseinek oka, hogy rossz struktúrában, alkalmatlan vezetők irányítják most az Európai Uniót – tette hozzá a miniszter.
A konferencia fő kérdésére, hogy „Mit adott nekünk Brüsszel?”, Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke úgy fogalmazott: „sokkal többet, mint azt hinnénk.” Példaként említette, hogy 2004 óta csatlakozott országokban a reálbérek megduplázódtak, miközben a szegénység a felére csökkent. Nem csupán fejlődött a régió, de hozzá is tett az unió fejlődéséhez. Ugyanakkor rámutatott, hiába értünk el gazdasági és kereskedelmi természetű területeken komoly eredményeket, politikai, társadalmi és szociológiai kérdésekben az EU és Magyarország nem erősödött, inkább a dezintegrációt tapasztalhattuk. „Nem ilyen Európai Uniót akartunk, a politikai megosztottság minden szempontból árt az Uniónak” – fogalmazott Törcsi Péter, aki, ha nem is fordulatot, ám átrendeződést vár az európai parlamenti választáson.
Magyarország 20 éve az Európai Unióban és a jövő perspektívái
„Nem volt más alternatíva, Magyarországnak az EU-ban volt a helye és a csatlakozásból sok előnye származott, ugyanakkor más kérdés, hogy az elmúlt öt évben ez a projekt félresiklik” – mondta Győri Enikő. Az európai parlamenti képviselő szerint, az Uniós föderalizációs törekvések mindig is léteztek, az a kérdés, most, hogy hogyan kezeljük ezeket. Úgy véli, jól mutatja a lemaradásunkat az idén várható globális gazdasági növekedés: az USA gazdasága várhatóan 2,1%-kal, Kínáé 4,6%-kal, a szankcionált Oroszországé 2,6%-kal, míg az EU gazdasága csupán körülbelül 1%-kal fog nőni. Hozzáfűzte azt is, hogy az elmúlt tíz évből hétben lassabb volt a növekedésünk, mint az USA-nak, két harmaddal csökkent az integráción kívüli beruházások értéke és a világ top húsz vállalata közt egy Uniós sincs. Szerinte nem lehetünk egységesek, ha Európában nincs egy jól működő tőkepiac.
„Az EU-ban a helyünk, de az elmúlt húsz év tapasztalata az, hogy nem minden arany, ami fénylik” – fogalmazott Schaller-Baross Ernő. Az európai parlamenti képviselő kiemelte, mi „úgy léptünk be az unióba, hogy ez egy közösség, 27 tagállam 27 különálló, szuverén hanggal, ezért az erőszakos központi föderalizációs túlsúly nem jó”. Szerinte a jelen geopolitikai helyzet gazdaságilag és társadalmilag leginkább minket hátráltat. Drága energiahordozókat veszünk, és folyamatosan veszítünk versenyképességünkből. Másik alapvető probléma, hogy kevés gyermek születik, elismerte, hogy az jó dolog, ha jobban élünk, de a mi társadalmainknak nem ez az egyetlen pillére. „Minden nap azért dolgozunk, hogy a gyerekeink, unokáink Európában magyarul tudjanak beszélni és élni” – fűzte hozzá.
Pásztor Szabolcs, Oeconomus, kutatási igazgatója kiemelte, hogy a magyar export 80-90%-a az EU belső piacaira irányul. Szerinte az EU-s integráció kezdetben azért volt kiemelten sikeres, mert vállalati alapon működött, piaci alapon formálódott. Rámutatott, hogy a bővítések kiemelten fontosak, hiszen lendületet adtak a gazdaságnak. Nem jó tehát, hogy az elmúlt években nem a gazdasági kérdéskörök dominálnak. Másik nagy gond az EU-ban tapasztalható túlszabályozás, a mentális megközelítés nem a versenyképesség irányába mutat, rengeteg strukturális nehézség akad, ebből fakadóan a vállalkozási hajlandóság is alacsony. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy érdemes figyelni arra, hogy az ideológiai és geopolitikai viták ne vigyék el a teljes fókuszt a gazdasági kérdésekről, hiszen ez nagy hatással van a versenyképességre, hozzátette, reméli, hogy a trendek megfordulnak, az integráció megerősödik és Európa kilábal a gödörből.
Közép- és Kelet-Európa az Európai Unióban
A konferencia második paneljében a résztvevők egyetértettek abban, hogy mind Lengyelország, Horvátország, Spanyolország és Szlovákia számára rengeteg előnnyel jár az uniós tagság. A kohéziós támogatások, a belső szabadpiac és a versenyképesség fejlődése fontos szempont mindegyik tagállam számára.
Marta Roels, a Warsaw Enterprise Institute kutatója úgy vélte, Ukrajna EU-tagsága előnyös lenne a közép-kelet-európai tagországok számára, ezáltal nagyobb hangsúlyt kapna és több figyelem irányulna a térségre. Roels kiemelte továbbá, hogy a Lengyelországba érkező FDI 90%-a, a lengyel import 55%-a, illetve a lengyel export 75%-a az EU-ból jön, illetve az EU-ba történik. Felhívta a figyelmet, hogy a nyugat-európai nagy tagországok, különösképp Franciaország rendkívüli módon félt a kelet-európai olcsó munkaerőtől, ugyanakkor szívesen fogadnak be sokkal nagyobb kulturális különbséggel rendelkező közel-keleti és afrikai bevándorlókat.
Horvátország csatlakozott legutoljára az Unióhoz, azonban gyorsan felzárkózott és mára egy rendkívül pezsgő gazdaságú és fejlődő tagállamról beszélhetünk – mondta Natko Vlahovic. Newfrontier Foundation alapító-igazgatója hozzátette, mára eloszlott a horvátokban az a remény, hogy „Brüsszelben mindent meg fognak oldani”, ennek ellenére az ország lakosságának többsége ma is EU-párti álláspontot képvisel. Vlahovic szerint fontos, hogy EU megerősítse szerepét a nemzetközi politikában, és ne arra pazarolja az energiáját, hogy feszültséget kelt a tagállamok között azáltal, hogy a nagyobb tagállamok saját ideológiájukat akarják ráerőltetni a kisebbekre. Az alapító-igazgató kiemelte továbbá, hogy szerinte Horvátország rendkívül jól megértette és kiépítette a sikeres uniós működéshez szükséges intézményeket és bürokráciát, amelynek köszönhetően többek között sikerült bevezetniük az eurót, de elismerte, ennek ugyanúgy vannak előnyei, mind a hátrányai.
Marek Novák felidézte, hogy Szlovákia több szempontból is kihívások előtt állt az EU-csatlakozás idején. Egyrészt meg kellett küzdenie a Csehszlovákia szétszakadása okozta belpolitikai és institúciós problémákkal, továbbá a sokkterápiát is végig kellett vinni a gazdaságon. A szlovákiai Conservative Forum szervezője úgy vélte, ezt Szlovákia jól abszolválta, olyannyira, hogy 2000 és 2006 között a közép-európai régió gazdasági kistigrise volt, jelentős gazdasági fejlődésének köszönhetően. Kiemelte, hogy az Európai Uniónak a gazdasági versenyképesség és sikeresség javítására és nem a különböző politikai nézetek erőltetésére kellene használnia az energiáit. Elmondta azt is, hogy ma már nem biztos abban, hogy Szlovákiának érdemes volt bevezetni az eurót.
Spanyolország jóval a másik 3 tagállam előtt, 1986-ban lett része az Európai Közösségnek, a csatlakozás akkor egy civilizációs küldetés volt minden spanyol ember számára – idézte fel Rodrigo Ballester. Az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője hozzátette, hogy az ország akkor nagyobb támogatottságot kapott az uniótól, mint a 2004-ben csatlakozott közép-kelet-európai államok. A szakember úgy véli, a nyugat-európai tagországok önkényesen viselkednek a kisebb tagállamokkal szemben, amire példa Magyarország kizárása az Erasmus és Horizon Europe programokból.
Központosítási kísérletek az EU-ban
Az elmúlt évek EU-ban tapasztalt negatív politikai trendjeit vitatták meg konferencia harmadik részében, Törcsi Péter moderálásával. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a tíz, 2004-ben újonnan csatlakozó tagállam társadalmának 79%-a továbbra is azt gondolja, hogy az országaik profitáltak a belépéssel, azonban az elmúlt 10-15 évben az EU mindent megtett, hogy az újonnan belépett tagállamok ne kedveljék az Uniót.
„Még abban sem voltak elég hatékonyak, hogy elrontsák a polgárok jókedvét” – reagált Dobos Balázs, a Makronóm, kutatási igazgatója, aki felidézte, hogy Magyarország ezzel a csatlakozással hazaérkezett az európai keresztény kultúrkörbe, ugyanakkor úgy gondolja, az elmúlt 10-15 évben az EU mindent megtesz ennek a jókedvnek a letörésére. Az európai döntéshozók elfelejtették az Európai Közösség legfontosabb alapelvét, ami a szubszidiaritás. Úgy véli, nemcsak a külső tényezők miatt romlott meg a versenyképessége az uniónak, hanem az erőszakos zöldítés, a geopolitikai adottságok figyelmen kívül hagyása miatt is.
A közép-kelet-európai régióban, amikor eldöntötték, hogy csatlakoznak az Európai Unióhoz, sokan külső megoldást vártak. A magyaroknak úgy tűnt, hogy végre olyan birodalomhoz csatlakoznak, amelyhez önként akarnak tartozni, szemben a korábbi csalódásokkal. A belépéshez remények és várakozások is társultak: gazdasági támogatásokra és a múltbeli problémák feloldására számítottak, olyan reménnyel, hogy Ausztria és Németország útjára lépünk. Persze ezekkel együtt jártak lemondások is, mint például a magyarországi cukorgyárak bezárása – mondta Kovács István az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, aki hozzátette a 2008-as válság azonban rámutatott, hogy már nem lehet tisztán gazdasági alapon számszerűsíteni az előnyöket és a hátrányokat. Azóta is tartó válságról beszélünk, amelyet új problémák, mint a migráció és a COVID is súlyosbítottak. Az EU ezen kihívásokat félrekezelte, és inkább saját politikai hatalmának növelésére használta fel.
a 90-es évek elején, amikor a magyar EU-s csatlakozás kérdése felmerült, a döntéshozók tapasztalt erős, fejlődő Európát képzeltek el. A cél az volt, hogy ehhez a dinamikus közösséghez csatlakozzunk. Azóta azonban a nyugati életszínvonal csökken, míg a keleti részen nő – magyarázta Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója, aki úgy véli, „valahol félúton találkozunk majd”. Véleménye szerint a németek által dominált EU egyre inkább politikai unióvá válik, amely teljes mértékben az amerikai érdekek alá rendelt. Szerinte Brüsszel egyre inkább ideológiai szempontok alapján vezeti az Uniót, és nem a gazdasági szempontok kerülnek előtérbe és ezek a folyamatok nem szolgálják az európai emberek és a tagországok érdekeit.
Boros Bánk Levente Nézőpont Intézet vezető-helyettese, politikai elemzési igazgatója szerint a kérdés az, ki nyeri meg a 21. századot. A 90-es években még egy önálló Európában gondolkodott az elit, mára ezt alárendelték az amerikai nagy stratégiának. Ennek része, hogy energetikailag leválasztják Németországot Oroszországról, egész Európát pedig Kínáról. Úgy véli, Európából egy skanzen lesz, és a jelenlegi előrejelzések szerint 2030-ra a világ tíz leggazdagabb országának listájában vásárlóerő-paritáson egyetlen ország marad: Németország. A szakember felhívták a figyelmet, hogy Magyarország ugyanakkor alternatívát kínál a keleti nyitással és a békepárti politikával.
A szakemberek ebben egyetértettek: Kovács István szerint az ország „lokális kivétel maradhat”. Ezt a nézetet Kiszelly Zoltán is erősítette, hiszen mint elmondta, jelenleg „Magyarország német luxusautókba gyárt kínai akkumulátorokat orosz energiával”.
A konferenciát végül Zsigmond Barna Pál, az európai uniós ügyekért felelős helyettes miniszter zárta. Zsigmond Barna Pál szerint ma Európában a legnagyobb kérdés, hogy háború vagy béke? A politikus szerint különös, hogy a gázai háború és más fegyveres konfliktusok esetében is lehet tűzszünetről és békéről beszélni, viszont az ukrajnai háború esetében nem lehet. A 2011-es magyar elnökség sikeres volt, ennek a tapasztalataira támaszkodva készül a kormány a következőre – mutatott rá. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is elismerte, hogy nyugodt és bizakodó a magyar elnökséggel kapcsolatban – hangsúlyozta a helyettes miniszter, megjegyezve, hogy ez nem csoda, hiszen Angela Merkel német kancellár távozása óta egyetlen olyan kormányfő van jelenleg Európában, aki vezetett már soros féléves elnökséget: Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Zsigmond Barna Pál kiemelte, hogy az elnökség alatt mindent meg fognak tenni Európa békéjének és biztonságának helyreállítása érdekében, hiszen a magyar kormány álláspontja világos és egységes; az Európai Uniónak mindenekelőtt Európa békéjét és biztonságát kell szavatolnia. Ez volt az alapító atyák eredeti szándéka és ezt várják ma is az európai polgárok.
