Categories
Gyorsreakció

A „Közel-Kelet Riviérájává” tenné Trump Gázát: jön az amerikai megszállás?

A palesztinok kitelepítése után a „Közel-Kelet Riviéráját” hozná létre Gázában – jelentette be Donald Trump Benjamin Netanjahu washingtoni látogatása során. Az amerikai elnök elmondása szerint az Egyesült Államok:

  • leszerelné a fegyvereket,
  • aknamentesítene,
  • majd eltakarítaná a romokat és rendezné a terepviszonyokat,
  • ezzel együtt munkahelyeket és lakhatást biztosítana a térség lakosságának.

Ki állja a cechet?

Donald Trump felvetése valójában nem a semmiből jött. Az elmúlt hetekben többször hangot adott Gázával kapcsolatos elképzeléseinek, bár kétségtelenül ez volt az első alkalom, hogy nyíltan beszélt arról, hogy az Egyesült Államok átvenné az övezet irányítását.

Az ingatlanmágnásból lett elnök nem először festette le Gázát úgy, mint értékes földterületet. Az elnök veje, az előző ciklus alatt az izraeli-palesztin konfliktus rendezésével megbízott Jared Kushner korábban ugyancsak „értékes tengerparti birtokként” hivatkozott Gázára. Donald Trump pedig októberben arról beszélt, hogy „az övezetben olyan potenciál rejlik, hogy akár „jobb lehet, mint Monaco”.

Az amerikai elnök részletesebb rendezési tervet a következő hetekben ígért. Az egyik legfontosabb kérdés nyilvánvalóan az: ki garantálja az övezet biztonságát?

Arra a kérdésre, hogy készek-e akár amerikai csapatokat küldeni Gázába, Donald Trump azt válaszolta: „Ha szükséges, megtesszük”.

A másik égető kérdés, hogy ki állja a cechet? Az ENSZ Műholdközpontjának (UNOSAT) képei szerint a háború 15 hónapja során:

  • a gázai építmények 69%-a megsemmisült vagy megrongálódott,
  • az övezet úthálózatának pedig 68%-a sérült.

Az ENSZ szerint a kb. 42 millió tonna törmelék eltakarítása évekig tarthat és 1,2 milliárd dollárba kerülhet.

Az amerikai elnök utalt arra, hogy a térség újjáépítéséhez a régió gazdag arab államai – például Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek – is hozzájárulhatnának.

Mi lesz a lakossággal?

A terv legfőbb akadálya mégis a nagyjából kétmillió gázai palesztin, aki az övezetben él. Bár Donald Trump állítja, hogy Jordánia és Egyiptom kész saját területén letelepíteni a Gázából távozókat, Kairó és Ammán eddig kategorikusan elutasította a felvetést.

Erre pedig minden okuk meg is van.

1948 és 1967-után Egyiptom és Jordánia is nagy számban fogadott be palesztin menekülteket, amelyre kis híján ráment az országuk. Jordániában a Jasszer Arafat vezette Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) egy kvázi párhuzamos államot épített, ahonnan Izraelt támadhatta. A terrorszervezet olyannyira aláásta Husszein király vezetését, hogy kemény eszközökkel csaptak le a terrorszervezetre és utasítottak ki ezreket. A híradások szerint II. Abdullah jordán király a napokban találkozhat Mahmúd Abbász palesztin elnökkel, jövő héten pedig Washingtonba utazik.

Egyiptom pedig hiába ellenőrizte Gázát 1948 és 1967 között, a demográfiai és politikai instabilitástól tartva katonai igazgatás alatt tartotta az övezetet, nem biztosított a lakosság számára teljes jogokat.  „Ami a palesztinok kitelepítéséről szóló kijelentéseket illeti, azt soha nem lehet eltűrni vagy megengedni, mert az hatással van az egyiptomi nemzetbiztonságra” – mondta nemrég Abdel Fatah el-Szíszi egyiptomi elnök.

Sem Kairónak, sem Ammánnak nem áll tehát érdekében magára vállalni kétmillió palesztin befogadásának gazdasági, továbbá a szélsőséges terroristákkal együtt járó biztonsági terhet. Gáza amerikai megszállása ráadásul egyet jelentene a nemzetközi közösség nagyrész által támogatott kétállami megoldás kudarcával.

Amikor arról kérdezték Donald Trumpot, hogyan győzi meg a két vonakodó államot, terveiről szűkszavúan azt mondta: „Meg fogják tenni. Meg fogják csinálni, oké? Sokat teszünk értük, és meg fogják csinálni.”

A tervtől egyébként maguk a palesztin vezetők is elzárkóznak. A gázai öveztet uraló Hamász „nevetségesnek és abszurdnak”, Mahmúd Abbász palesztin elnök a nemzetközi jog megsértésének nevezte az ötletet. Az ENSZ palesztin képviselője, Rijád Manszúr leszögezte, hogy nem hagyják el az Gázát. „A hazánk, a mi hazánk. Úgy gondolom, hogy a vezetőknek és az embereknek tiszteletben kellene tartaniuk a palesztin nép kívánságát” – magyarázta.

Az Arab Barometer 2023-as, még az október 7-i terrortámadás előtt készített közvélemény-kutatása szerint a gázaiak harmada nyilatkozott úgy, hogy ha tehetné, elköltözne. A háború óta ez az arány minden bizonnyal tovább nőtt.

Teljesen új megközelítés

A Hamász és Izrael közötti tűzszünet előmozdításában is szerepet játszó Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti különmegbízottja, az elmúlt hetet diplomáciai körúton töltötte a térségben, és izraeli útja során ellátogatott Gázába is. Witkoff hazatérve elmondta, hogy Gázából „szinte semmi sem maradt”, és a háború sújtotta enklávé újjáépítéséhez 10-15 éves tervre van szükség.

„A jobb élet nem feltétlenül kötődik ahhoz a fizikai térhez, amelyen ma tartózkodnak” – mondta Witkoff a Fox Newsnak adott interjújában nem sokkal az amerikai elnök sajtótájékoztatója után.

A Trump-adminisztráció több kulcsembere is leszögezte korábban: elfogadhatatlan számukra, hogy a háború után az Hamász Gáza ura maradjon. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint nem kérhetik Izraeltől, hogy olyan entitás mellett éljenek, akik célként tűzték ki a zsidó állam elpusztítását.

A háború után a Hamász jelenlétével Gáza valóban csak egy terrorállamként működhet, amely rövid időn belül újabb Izrael-ellenes terrort, és újabb izraeli válaszcsapást eredményezne. Ezt a mindeddig megszokott körforgást akarta Trump kibillenteni.

„Valami mást kell ezúttal csinálnunk. Egyszerűen nem lehet visszamenni. Ha visszamegyünk, minden ugyanúgy fog végződni, mint ahogyan az elmúlt 100 évben” – magyarázta Trump, amikor előállt igencsak szokatlan ötletével.

Izrael nem zárkózik el

A sajtótájékoztatón Trump jobbján állva Netanjahu üdvözölte, hogy az amerikai elnök a „megszokott kereteken kívül gondolkodik”, amelyre szerinte „érdemes odafigyelni”. Az izraeli miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy az elnök pedig „ott folytatja, ahol legutóbbi elnöksége alatt abbahagyta”, utalva ezzel Donald Trump Izrael-barátságára is.

Ennek egyértelmű jele egyébként az is, hogy Netanjahu az első meghívott külföldi vezető a Fehér Házban Trump második hivatalba lépése óta.

A Trump ötletéhez hasonló, Gáza lakosságának kitelepítéséről szóló javaslatokat korábban a Netanjáhu kormánykoalíció jobbszárnya is megfogalmazott.

Kérdés még, hogy az „out of the boksz” javaslat milyen hatással lehet a folyamatban lévő tűzszünetet és a Gázában továbbra is fogvatartott 79 izraeli túszt illetően, akiket a Hamász egyfajta biztosítékként használt arra, hogy bebiztosítsa hatalmát a háború után is.

Megjelent írások

Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.

Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.

Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.

Iratkozzon fel hírlevelünkre