Augusztus óta – immár harmadik hónapja – stagnál az infláció Magyarországon, októberben is 4,3%-on maradt a mutató (év/év alapon). Havi összevetésben, vagyis szeptemberhez képest sem változtak az árak. A forint árfolyamának tartós erősödése, valamint a kötelező és önkéntes árkorlátozó intézkedések stabilizálták az inflációs nyomást a gazdaságban. Kedvezően hatott az inflációra az élelmiszerárak és a szolgáltatásárak, valamint a járműüzemanyagok és a gyógyszerek árának havi csökkenése, illetve a háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek árának havi stagnálása. Ugyanakkor a ruházkodási cikkek és a szeszesitalok, dohányáruk drágultak októberben egy hónap alatt. Előretekintve, bázishatások és jelenlegi információk alapján az év végéig az infláció várhatóan egészen 4% alá lassul, ezzel együtt pedig az idei év egészét tekintve átlagosan 4,5% körül alakulhat az inflációs mutató Magyarországon. Európában a legmagasabb infláció Romániában volt szeptemberben (friss, októberi adat még nem jött ki), 8,6%-ra gyorsult az éves mutató, melyet Észtország követett az uniós rangsorban 5,3%-kal.
Hazai inflációs helyzetkép
A KSH adatközlése szerint októberben 4,3%-on stagnált az infláció (az előző év azonos időszakához mérve), mely kedvezőbben alakult az előzetes elemzői várakozásoknál (előrejelzések mediánja: 4,4%, év/év alapon). Az inflációs alapfolyamatot mérő maginfláció 3,9%-ról 4,2%-ra emelkedett (év/év alapon), elsősorban a bázishatásnak köszönhetően.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/
Nemcsak éves szinten maradt változatlan az infláció, hanem havi összevetésben is, mivel szeptemberhez viszonyítva átlagosan nem változtak az árak. Ezen belül (egy hónap alatt):
- az élelmiszerek ára 0,1%-kal mérséklődött (immár második hónapja),
- a szolgáltatások ára szintén átlagosan 0,1%-kal csökkent,
- a járműüzemanyagok 1,1%-kal,
- valamint a gyógyszerek, gyógyáruk pedig 0,1%-kal kevesebbe kerültek.
- A háztartási energia ára változatlan maradt,
- ahogy a tartós fogyasztási cikkeké is.
- A ruházkodási cikkek 2,3%-kal drágultak (szezonváltás következtében),
- a szeszesitalok, dohányáruk 0,2%-kal drágultak.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/
Az idei évben a kormányzati tárgyalások eredményeként a telekommunikációs és pénzügyi szolgáltatók, valamint biztosítók is önkéntesen befagyasztották áraikat. Ennek pozitív hatásai tavasz óta láthatóak, folyamatosan lassult a szolgáltatások éves alapú inflációja (ősszel bázishatás miatt gyorsult az éves inflációs mutató a szolgáltatásoknál). Nyáron elsősorban a turizmushoz és vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások árai drágultak, de ez a hatás is kifutott szeptemberre. Szeptemberhez képest 0,1%-kal csökkentek az árak októberben (már második hónapja), ezen belül az üdülési szolgáltatások ára 0,9%-kal csökkent.
A forint az euróval és a dollárral szemben is tovább erősödött októberben, segítve az infláció stabilizálódását. Ezzel év elejéhez képest az euróval szemben 5%-kal, az amerikai dollárhoz képest pedig 16%-kal erősödött a forint. Egyrészt a szolgáltatások árára kedvezően hat a forint árfolyamának stabilitása, másrészt az import termékek árában is megmutatkozik idővel a pozitív hatás: októberben stagnált havi alapon a tartós fogyasztási cikkek ára, míg az élelmiszerárak mérséklődtek. Ugyanakkor fontos látni, hogy a forint gyengülése gyorsabban és nagyobb erővel hat az árakra, míg az erősödő forint lassabban és kisebb mértékben jelenik meg az inflációban.
Az üzemanyagok árában viszonylag gyorsan megjelenik a forint erősödése, de nemcsak ez hat ki az árakra. A forint-dollár árfolyamon kívül a jármű-üzemanyagárakat több tényező is mozgatja: elsősorban a világpiaci folyamatok, a kereslet-kínálati viszonyok; illetve különféle finomítói és kis-, illetve nagykereskedelmi árrések alakulása. A világpiaci olajárak mérséklődtek októberben egy hónap alatt. Az olajárak gyorsan begyűrűznek az üzemanyagárakba (onnan idővel a szállítási költségekbe, ipari termelési költségekbe), ez pedig hozzájárul az infláció volatilitásához, jelen esetben az alacsonyabb olajárak visszafogták az inflációt az üzemanyagárak csökkenésén keresztül. A KSH tájékoztatása szerint egy hónap alatt 1,1%-kal csökkent az üzemanyagok ára októberben, míg éves szinten 2,2%-kal mérséklődött.
Az élelmiszerárak októberben 0,1%-kal mérséklődtek szeptemberhez képest (már második hónapja csökkennek az árak havi szinten), és éves viszonylatban is lassult az inflációjuk (3,9%). Ebben fontos szerepet játszott az erősödő forint (az import kedvezőbb áron érkezik), valamint az árrésstop intézkedésének meghosszabbítása jövő február végéig, miközben a globális élelmiszerárak is mérséklődtek októberben az előző hónaphoz képest (ennek hatása csak később gyűrűzik át a magyar élelmiszerárakba). Azzal együtt mérséklődtek havi szinten az élelmiszerárak, hogy az idei kedvezőtlen időjárás miatt gyengébb lett a termés, csökkent a termésmennyiség (tavaszi fagykárok, jégkárok, majd a szárazság – aszály, nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte).
Az árrésstopot nemcsak meghosszabbították 2026. február 28-ig, hanem további 14 termékkörre ki is terjesztették az intézkedést, egyebek mellett: alma, körte, paradicsom, vöröshagyma, bébiételek, különféle sajtok, marha- és sertéstermékek.
Világszerte jelentősen emelkedtek a nyersanyagárak az elmúlt években, ennek elsődleges oka a különféle olajfajták drágulása. Emellett az elmúlt hónapokban a tejtermékek is drágultak világszinten. Ezen belül Európa kihívásokkal néz szembe elsősorban a citrustermelésben és az almatermelésben, de gondok mutatkoznak az őszibarack, a kajszibarack, a cseresznye és a meggy termelésében is. Továbbá az aszályos helyzet kihat a kukorica és a burgonya terméshozamaira is. Hosszabb távon, Kotz et al. 2024-es tanulmánya szerint a 2022-es nyári hőhullám Európában 0,4-0,9 százalékponttal növelhette az élelmiszerek inflációját, mely a következő években erősödhet, és a klímaváltozás további erősödése 2035-re az élelmiszerinflációs nyomást akár 30-50%-kal is fokozhatja Európában.
Élelmiszereken belül a KSH tájékoztatása szerint az idényáras élelmiszerek árai 2,1%-kal csökkentek szeptemberről októberre. Az édesipari lisztesáru ára 2,5%-kal, a cukoré 1,1%-kal, a gyümölcs-, zöldségléé 1,1%-kal, a sertéshúsé 1,0%-kal, a vaj-, vajkrémé 0,7%-kal csökkent, a tojásé 3,3%-kal, a péksüteményeké 1,6%-kal, a margariné 0,5%-kal nőtt.
A háztartási energia ára átlagosan nem változott egy hónap alatt, ezen belül a vezetékes gázért 0,1%-kal többet, a palackos gázért 0,4%-kal kevesebbet kellett fizetni. Éves alapon 10,7%-os volt a háztartási energia drágulása. Ebben szerepet játszott az idei hidegebb időjárás, és ennek következtében a nagyobb fogyasztás. Így a fogyasztott mennyiség nagyobb aránya került a magasabb árkategóriába, azaz az átlagár nőtt.
2025-ös inflációs kilátások
A jelenlegi információink alapján, bázishatásokat vizsgálva az év utolsó két hónapjában tovább lassulhat az infláció Magyarországon, decemberben 4% alatt zárhatja az idei évet. Ezzel együtt éves átlagban 4,5% körül várható az inflációs mutató hazánkban. 2026 év elején tovább lassulhat az infláció, majd bázishatásokból eredően az év második felében egy kisebb mértékű gyorsulás várható.
Várakozások a 2025-ös és 2026-os évre:
- Az MNB szeptemberi Inflációs jelentésében éves átlagban 4,6%-os inflációt vár 2025-ben, míg 2026-ban 3,8%-ra lassulhat a mutató. A jegybanki várakozás szerint az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba (2-4%) és 2027 elején érheti el a 3%-os inflációs célt. Friss előrejelzéseket decemberben tesz közzé a magyar jegybank.
- Az IMF augusztus végi előrejelzése alapján 2025-ben Magyarországon 4,6%-os éves átlagos infláció várható, míg év végén 4,5%. 2026-ra a nemzetközi szervezet 3,5%-os éves átlagos és 3,1%-os év végi inflációt vár hazánk esetében.
- November eleji elemzői várakozások szerint 2025 év végére visszasüllyed a jegybanki toleranciasávba a magyar infláció, egészen 3,7%-ig (év/év alapon, konszenzus mediánja), az egész év átlagában pedig 4,5%-os áremelkedési ütem várható. 2026 év végére 4,4%-os inflációt, éves átlagban pedig 3,8%-ot várnak. Tehát összességében jövőre lassulhat az infláció, egyes várakozások szerint a jövő év elején akár 2% körüli mutatót is láthatunk majd.
Infláció az Európai Unióban
Az Európai Unió 27 tagállamának átlagában – mind a 27 tagállam vonatkozásában rendelkezésre álló adatok alapján – 2025 szeptemberében gyorsult az infláció, az augusztusi 2,4%-ról 2,6%-ra. Az eurózónában az eurózónában szeptemberben 2,2%-on, míg októberben a friss adatok szerint 2,1%-on állt az inflációs mutató (év/év alapon számítva), de még ezzel sem haladja meg jelentősen az ECB 2%-os célját. Az alacsonyabb külső, importált infláció a magyar inflációs ütemre is pozitívan hat.
Szeptemberre vonatkozóan ismerjük mind a 27 tagállam inflációjának mértékét. Eszerint a legmagasabb infláció Romániában volt szeptemberben, 8,6%-ra gyorsult az éves mutató, melyet Észtország követett az uniós rangsorban 5,3%-kal (év/év alapon). Elől végzett továbbá a rangsorban Horvátország és Szlovákia (4,6%) is, melyet hazánk követett 4,3%-os inflációs mutatóval. Magyarországon októberre 4,2%-os HICP inflációs mutatót mért a KSH, mely továbbra sem kiugró érték uniós szinten, mivel – a már közzétett adatok alapján – az észteknél 4,5%-os, a letteknél 4,2%-os inflációt mértek októberben, illetve valószínűsíthető a hazánkénál magasabb infláció Romániában is (a friss októberi adatokat még nem tették közzé).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26133357/
A cikk főbb forrásai itt, itt, itt, itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
