Májusban Magyarországon a fogyasztói árindex 4,4%-ra gyorsult az áprilisi 4,2%-ról (év/év alapon), enyhén meghaladva az előzetes elemzői várakozásokat, ami elsősorban a tavalyi alacsony bázisnak köszönhető. A havi árszínvonal-változás 0,2%-os emelkedést mutatott, a szolgáltatások árai enyhén csökkentek (önkéntes árkorlátozások több szereplőnél), míg a járműüzemanyagok ára jelentősen visszaesett (forint erősödése, nemzetközi olajár-csökkenés). Az élelmiszerárakra ható árrésstop-intézkedés március–áprilisban érződött, májusra azonban már kisebb lett a hatása, így az élelmiszerárak havi szinten 0,6%-kal, éves szinten 5,9%-kal emelkedtek. Az idényáras élelmiszerek árának kimagasló növekedése a kedvezőtlen időjárás miatt volt jellemző, de a nyári szezonnal várható a lassulás. A háztartási cikkekre is kiterjesztették az árrésstopot, melynek hatása júniusban kezd majd jelentkezni.
Hazai inflációs helyzetkép
A KSH friss adatközlése szerint májusban 4,4%-ra gyorsult az infláció az áprilisi 4,2%-os szintről (az előző év azonos időszakához mérve). Az előzetes elemzői várakozásokat kismértékben meghaladta a májusi inflációs adat, mivel a piaci várakozások az infláció stagnálásáról szóltak (medián elemzői várakozás: 4,2%, év/év alapon). Ez elsősorban a tavalyi alacsony bázisnak köszönhető. Ezt az is mutatja, hogy az inflációs alapfolyamatokat megragadó maginfláció lassult májusban, 4,8%-ra az április 5%-os szintről (év/év alapon).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/
Ami a havi árszínvonal-változást illeti, áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal nőttek (ahogy az előző hónapban, márciusról áprilisra növekedtek az árak). Ezen belül (egy hónap alatt):
- a szolgáltatások ára átlagosan 0,1%-kal mérséklődött,
- valamint a járműüzemanyagok ára 1,9%-kal csökkent.
- A tartós fogyasztási cikkek ára már második hónapja nem változott.
- A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett egy hónap alatt, 0,9%-kal,
- majd a háztartási energia drágult még jelentősen, 0,8%-kal.
- Az élelmiszerek ára 0,6%-kal emelkedett,
- a ruházkodási cikkek átlagosan 0,4%-kal drágultak egy hónap alatt.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/
Az élelmiszerárakra ható árrésstop-intézkedés hatásait leginkább március-áprilisban tapasztalhattuk az árak tekintetében: márciusban megállt az élelmiszerár-gyorsulás, áprilisban pedig enyhülni kezdett az élelmiszerár-infláció, havi szinten pedig csökkentek is az árak. Májusra már kifutott az intézkedés látványos, pozitív hatása, az élelmiszerárak havi alapon 0,6%-kal, éves szinten 5,9%-kal emelkedtek átlagosan. Ugyanakkor mivel az árrésstop-intézkedés továbbra is érvényben van (augusztus 31-ig hosszabbították meg a hatályát), az élelmiszerárak jelentősebb növekedésére sem kell számítanunk.
E jelentősebb áremelkedés mögött a különféle idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) árának kimagasló növekedése állt (havi szinten +1,6%), mely a kedvezőtlen időjárási körülmények, elsősorban a fagykárok miatt volt kimagasló májusban. A nyári szezon beköszöntével e tételek inflációja is lassulhat, mely a teljes élelmiszerár-növekedést visszahúzhatja.
A KSH tájékoztatása szerint áprilishoz képest a csokoládé, kakaó 2,6%-kal, a kávé 1,8%-kal, a büféáruk 1,2%-kal, a sertéshús 1,0%-kal, a liszt 0,9%-kal drágult. A termékcsoporton belül a tojás 2,5%-kal, a margarin 2,2%-kal, a tej 0,9%-kal kevesebbe került.
Május 19-től augusztus végéig a háztartási cikkeket árusító drogérialáncok esetében is árrésstopot vezetett be a kormány. Az új intézkedés 30 termékkategóriára vonatkozik, a maximális árrés 15% lehet. Az érintett termékek között van egyebek mellett a mosogatószer, a mosószer és öblítő, a papírzsebkendő, a tusfürdő és sampon, fogkefe és fogkrém, de a pelenka is. Kormányzati számítások szerint e termékeknél több mint 30%-os árrést használtak korábban, az intézkedés hatására pedig kormányzati számítások szerint az érintett termékek közel 25%-kal lettek olcsóbbak. Az intézkedés hatása azonban csak a júniusi inflációs adatban (májusi árakat május 20-ig írták fel), és csak kismértékben látszódik majd azok termékkosáron belüli kisebb súlya miatt.
A kormány a gyógyszergyártókkal is egyeztetéseket folytat a nem támogatott árú gyógyszerek árainak önkéntes csökkentéséről. Ennek egyik eredményeként az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete bejelentette, hogy önkéntes árcsökkentést vállalnak bizonyos termékeikre az egyesület tagvállalatai, amelyek kivétel nélkül gyógyszergyártók. A KSH közlése szerint májusban a gyógyszer, gyógyáruk 0,3%-kal drágultak egy hónap alatt, míg 5,4%-kal a tavalyihoz képest.
Az év eleji átárazások kifutásával lassult a szolgáltatások inflációja tavaszra. A kormányzati tárgyalások eredményeként a telekommunikációs és pénzügyi szolgáltatók, valamint biztosítók is önkéntesen befagyasztották áraikat. Ennek pozitív hatása a májusi szolgáltatás-inflációban jelentősen érvényesült: éves szinten 5,9%-ra lassult a szolgáltatások inflációja (április: 7%), havi alapon pedig 0,1%-kal mérséklődtek az árak a szektorban.
A szolgáltatásokon belül a telefon, internet szolgáltatások ára 2,2%-kal csökkent, a belföldi üdülés 3,8%-kal, a testápolási szolgáltatások 0,7%-kal drágultak.
A forint az euróval és a dollárral szemben is erősödött májusban az áprilisi átlagos szintjéhez képest. A forint idei évi jelentősebb erősödése pozitívan hat a hazai inflációra. Az import termékek árában (pl. tartós fogyasztási cikkek, melyek ára már második hónapja stagnál) csak fokozatosan, néhány hónapot követően érződik a jelentősebb hatás, azonban az üzemanyagárak esetében korábban átgyűrűzik.
A forint-dollár árfolyamon kívül a jármű-üzemanyagárakat több tényező is mozgatja: elsősorban a világpiaci folyamatok, a kereslet-kínálati viszonyok; illetve különféle finomítói és kis-, illetve nagykereskedelmi árrések alakulása. A világpiaci olajárak tovább csökkentek májusban – év eleje óta pedig már több mint 20%-kal estek -, mely dezinflációs hatású (OPEC és OPEC+ kitermelés-növelése áll a nemzetközi olajár-csökkenés mögött). Az olajárak gyorsan begyűrűznek az üzemanyagárakba (onnan idővel a szállítási költségekbe, ipari termelési költségekbe), ez pedig hozzájárult az infláció tavasszal tapasztalt lassulásához. A KSH tájékoztatása szerint egy hónap alatt 1,9%-kal csökkent az üzemanyagok ára májusban, éves szinten pedig 4,8%-kal mérséklődtek.
2025-ös inflációs kilátások
A jelenlegi információink alapján, bázishatásokat vizsgálva a következő hónapokban ingadozó inflációs dinamikára érdemes számítanunk: júniusban bázishatás miatt megugorhat az infláció, majd júliusban – szintén bázishatás miatt – jelentősen lassulhat a mutató. Ősszel ismét gyorsulhat, elérve az 5%-ot, majd az év vége felé csillapodhat a hatása. Összességében az infláció az év második felében 4,4% és 5,4% között mozoghat, éves átlagban pedig 5% körül alakulhat alappályánkon.
Azonban pesszimista forgatókönyv esetén nyártól 5% körül mozoghat, majd ősztől megközelítheti a 6%-ot a mutató; miközben visszafogottabb inflációs pályánkon 4,2-4,8% között maradhat az infláció az idei évben.
Várakozások a 2025-ös évre:
- Kormányzati várakozások szerint 2025-ben az infláció átlagosan 4,5%-os lesz Magyarországon.
- Az MNB márciusi előrejelzése szerint 4,5-5,1% közötti átlagos áremelkedésre kell számítanunk 2025-ben (2026-ra 2,9-3,9% közti inflációt várnak). Friss előrejelzést június 24-én közöl a jegybank.
- A Fitch Ratings júniusi értékelésében 4,6%-os átlagos inflációt várt 2025 és 2026 vonatkozásában Magyarországon.
- Június eleji elemzői várakozások szerint 2025 év végén 3,9%-on áll majd a hazai inflációs mutató (év/év alapon), az egész év átlagában pedig 4,5%-os áremelkedési ütem várható.
Infláció az Európai Unióban
Az Európai Unió 27 tagállamának átlagában – mind a 27 tagállam vonatkozásában rendelkezésre álló adatok alapján – 2025 áprilisában 2,4%-os inflációt mértek a márciusi 2,5%-ot követően (év/év alapon). Az eurózónában stagnált az inflációs ütem 2,2%-on. Az eurózónára vonatkozóan tettek eddig közzé májusi inflációs adatot, mely szerint tovább lassult az infláció, 1,9%-ra (év/év alapon).
Áprilisban a legmagasabb inflációt Romániában mérte az Eurostat, 4,9%-on (év/év alapon mérve), majd Észtország következett (4,4%); míg a legalacsonyabbat Franciaországban, 0,9%-on. Magyarországon az Eurostat-módszerén alapuló HICP 4,2%-os inflációt mutatott áprilisban és 4,5%-ot májusban:
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23685666/
A cikkfőbb forrásai itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
