Hogyan reagálna a NATO, ha egy támadás a Balti-tenger felől érné a szövetséget?
Ezt a forgatókönyvet gyakorolták a Steadfast Dart 2026 hadgyakorlaton, amelyet február–márciusban rendeztek meg Németországban. A nagyszabású műveletben 13 nemzet több mint 10 000 katonája vett részt, ugyanakkor ezúttal az amerikai és a magyar erők hiányoztak a gyakorlatból.
Az Oeconomus szakértői, Bendarzsevszkij Anton és Wagner Péter, a helyszínen követték az eseményeket.
A Rizikó új adásában személyes élményeiken keresztül mutatják be, hogyan zajlik egy NATO-hadgyakorlat, mit jelent a valós lőszerrel végrehajtott harcászati gyakorlat, és milyen üzenetet hordoz egy ilyen művelet a jelenlegi nemzetközi biztonsági helyzetben.
🔹Miért van szükség ilyen gyakorlatokra?
🔹Kinek szólnak ezek az erődemonstrációk?
🔹És mit árul el a NATO felkészültségéről, hogy kik vettek részt — és kik maradtak távol?
Vendégek: Bendarzsevszkij Anton, Wagner Péter
A műsort László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.
Külpolitikai szakértő, újságíró. Korábban a Kitekintő posztszovjet rovatának vezetője volt, majd négy évig a Magyar Nemzeti Bank geopolitikai alapítványát vezette, később a Danube Institute kutatási igazgatója lett. Rendszeresen publikál az Indexen és Mandineren, a legtöbb magyar médium rendszeresen meghívott szakértője. Fő elemzési területe a posztszovjet államok biztonságpolitikája. Házas, öt gyermek édesapja.
Szakterülete: biztonságpolitika, geopolitika, posztszovjet térség
Külpolitikai szakértő, újságíró, sajtóreferens. Tizennégy évig dolgozott külpolitikai újságíróként és szerkesztőként, elsősorban a Magyar Nemzetnél. Szakterülete a Közel-Kelet és Észak-Afrika. Újságíróként a térség több országában és konfliktusövezetben járt. Tudósított többek között Izraelből és Palesztinából, Libanonból, Irakból, Törökországból, Jordániából és Szaúd-Arábiából, de járt Ukrajnában, Hegyi-Karabahban és Cipruson is.
Wagner Péter kül- és biztonságpolitikai elemző. Tanulmányait az ELTE-n végezte könyvtár-politológia szakon, doktori disszertációja a politikai iszlám megjelenéséről szól Közép-Ázsiában a Szovjetunió bukása után. Korábban a Magyar Külügyi Intézetben, a Honvédelmi Minisztériumban és a Nemzetbiztonsági Irodán dolgozott, a Károli Gáspár Református Egyetem docense. Kutatási terülei a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és transzatlanti térség biztonságpolitikai folyamatai valamint a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalása. Rendszeresen jár kutatóutakon a Közel-Kelet és Közép-Ázsai konfliktus zónáiban.
