A Trump-doktrína: káosz vagy új világrend? címmel rendezett vitaestet február 10-én az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az OecoRing legújabb rendezvényén arra vállalkoztak a meghívott szakértők, hogy egy évvel Donald Trump beiktatása után értékeljék eddigi mozgalmas külpolitikáját, valamint a nemrégiben megjelent nemzetbiztonsági stratégiáját, és hogy mindez mit jelent Európa, azon belül Magyarország számára? A témában Szent-Iványi István, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának volt elnöke, külpolitikai szakértő, valamint Demkó Attila, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövők Kutatási Program vezetője, biztonságpolitikai szakértő „szálltak ringbe”, Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatójának moderálása mellett.
Két kés volt a magyarok torkán
„Mit jelentett a Donald Trump megválasztása óta eltelt egy év Magyarország számára? Azt, hogy a világ jobb hely lett” – fogalmazott az OecoRing nyitóbeszédében Törcsi Péter. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke emlékeztetett: tavaly J.D. Vance amerikai alelnök éppen azokat a gondolatokat fogalmazta meg nagy port kavaró felszólalásában a müncheni biztonságpolitikai fórumon, amelyet a konzervatívok tizenöt éve mondanak: Európa rossz úton jár.
„Borzasztóan gyenge, hitvány és ötlet nélküli a jelenlegi európai elit. Nem Európa ellen aggódunk, hanem azért, hogy Európa visszatérjen arra a józan útra, amelyről letért. Magyarország ehhez szövetségest talált Donald Trumpban” – magyarázta.
Értékelése szerint Magyarország eddig saját szövetségi rendszerén belül is jelentős stratégiai nyomás alatt állt – „két kés volt a magyarok torkán” –, az új amerikai elnök hivatalba lépésével azonban legalább az egyik lekerült.
A barátunk még Amerika?
Barátunk-e még az Egyesült Államok? – szegezte az első kérdést a vitázóknak Bendarzsevszkij Anton, az este moderátora. Szent-Iványi István úgy vélte, a jelenlegi amerikai adminisztráció már nem nevezhető annak, az viszont kérdés, hogy ez az állapot mennyire lesz hosszú távú. „Az amerikai elnök sok esetben saját szövetségeseivel keményebben bánik, mint az ellenfeleivel, és Európával szembeni kritikájának egyik oka éppen az, hogy gazdaságilag erősebb annál, mint amit Washington kívánatosnak tartana” – fejtette ki véleményét a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának volt elnöke. Szerinte azonban ezzel az amerikaiak hibát követnek el, mert éppen az ellenkező hatást érték el: elveszítik szövetségeseiket, Európa inkább Kína felé kezdett közeledni.
„Az Egyesült Államok ma inkább Európa „edzőjeként” lép fel: ha a kontinens képes levonni a megfelelő tanulságokat, a folyamat végén megerősödve kerülhet ki. Donald Trump szerepe éppen abban áll, hogy rákényszeríti Európát az önállóbb stratégiai gondolkodásra” – szállt vitába Demkó Attila. Az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövők Kutatási Program vezetője szerint az egyik probléma, hogy összekeverik a tüneteket az okokkal. Márpedig Washingtont valójában az zavarja, hogy miközben Kína felemelkedett, és Oroszország talpra állt, addig a transzatlanti szövetség európai szárnya gyenge.
„Erre az európai reakció olyan, mint mikor egy gyermek megsértődik és toporzékol” – fogalmazott élesen a biztonságpolitikai szakértő.
Azt Demkó Attila is elismerte, hogy Donald Trump stílusa sokkal „karcosabb”. Viszont emlékeztetett, hogy valójában Európa kérdésében nincs olyan hatalmas különbség a korábbi adminisztrációkhoz képest. Példaként hozta fel, mikor Joe Biden alatt a washingtoni vezetés már eldöntötte az afganisztáni kivonulást, de még az utolsó napokban sem tájékoztatták róla az európai szövetségeseiket. „Feltupírozzuk a NATO válságát is” – hozta fel a Grönland körüli vitákat is. Felidézte, hogy a katonai szövetség ennél sokkal súlyosabb kihívásokkal is szembenézett már, elég a török-görög konfliktusra, vagy a korábbi iraki beavatkozás körüli nézeteltérésekre gondolni.
Szent-Iványi István, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának volt elnöke, külpolitikai szakértő. Fotó: Oeconomus
Európát nem külső erők döntik majd meg
A két szakértő abban egyetértett, hogy a Nyugaton belül egyfajta ideológiai, „hideg” polgárháború dúl, ennek megoldását viszont teljesen eltérően ítélték meg. „Az Egyesült Államok mára önző nagyhatalommá vált: olyan szereplővé, amely kizárólag saját érdekeit követi, még szövetségesei rovására is” – mondta Szent-Iványi István. Felhívta rá a figyelmet, hogy közben valójában Donald Trump sem tudta megoldani a problémákat, például ígéreteivel szemben nem hajtotta végre a bevándorlók kitoloncolását. „Bagoly mondja verébnek…” – fogalmazott.
„Tényleg Donald Trump gyengíti Európát? Vagy például az, hogy beengedtünk több millió embert, akit nem tudunk integrálni. Ez pedig 50-100 éves viszonylatban komoly változásokat fog okozni” – mutatott rá a migráció kezelésének hibáira Demkó Attila. „Nem szeretném, hogy Budapest úgy nézzen ki, mint például Brüsszel egy része. Magyarországon ezt még elmondhatom, de Nyugat-Európában már nem. Nem lehet kimondani dolgokat, megfojtották a szólásszabadságot” – festette le a civilizációs válságot.
„Európa az elmúlt tíz évben gyengébbé és kevésbé biztonságossá vált. Az Egyesült Államok figyelmeztetése szerinte világos: Európát nem külső erők döntik majd meg, hanem belső feszültségei bomlasztják szét” – magyarázta.
Abban szintén egyetértettek a vitázók, hogy úgy tűnik, Európa azért felismerte a kihívást, és reagált rá. Demkó Attila viszont ehhez hozzátette, „ez a hajó nagyon lassan fordul”, míg Magyarország az elsők között, már 2017-ben reagált.
Demkó Attila, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövők Kutatási Program vezetője, biztonságpolitikai szakértő. Fotó: Oeconomus
Európa zsarol
A közönség azon kérdésére, hogy Közép-Kelet-Európa lehet-e híd az Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolatokban, Demkó Attila úgy választolt: már most is az.
„Magyarországnak súlyához képest ebben kiemelt szerepe van. Megváltozott helyzetünk a transzatlanti kapcsolatokban” – értékelt.
Szent-Iványi István viszont úgy vélte, az Egyesült Államok semmit nem tesz önzetlenül. „Nem véletlen, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter Szlovákiába és Magyarországra látogat. Viszont kívánságokkal fog érkezni, amiből nem minden fog tetszeni nekünk” – tette hozzá. Sőt, a belpolitikai következményeket latolgatva úgy fogalmazott, akár Donald Trump budapesti látogatása sem lenne hatással a kampányra, mert szerinte a magyarok többsége nem kedveli az amerikai elnököt.
Szintén a közönségtől érkezett kérdés, hogy egy jobboldali Európa, vagy egy Donald Trump utáni Amerika lesz előbb? Szent-Iványi István ezzel kapcsolatban a novemberi amerikai félidős választások fontosságára hívta fel a figyelmet: szerinte egyfajta korrekció várható. „Ha nem tud reagálni a vezetés, majd reagál a nép” – tette hozzá. Ami Európát illeti, úgy vélte, nagyon sok múlik majd azon, mi történik a közelgő francia választásokon.
Demkó Attila azt hangsúlyozta, hogy Európában nagyon káros folyamatok indultak el.
„Magyarként úgy érzem, hogy minket gazdasági eszközökkel kényszerítenek. Ugyanezt megengedik Olaszországgal szemben, sőt nyíltan Szlovákiával és Belgiummal szemben. A király meztelen, az Európai Unió teljesen nyíltan fenyeget: vagy felvesszük Ukrajnát 2027-ig, vagy elveszik a szavazati jogunkat. Milyen Európa ez?” – fakadt ki.
A biztonságpolitikai szakértő rámutatott: az erős Európa nem szép szavakkal megírt dokumentum, hanem kőkemény vas és képesség, ennek megteremtésében pedig Donald Trump igenis segítségünkre tud lenni.
Meg tudnánk védeni magunkat?
A viszony katonai dimenziójáról szintén egy állásponton voltak a vitapartnerek: Európa rövid távon nem képes megvédeni magát. Szent-Ivány István szerint azonban 6-8 éves időtávlatban ez megváltozhat, Európa ugyanis kezd magára találni. „Nem tudjuk megvédeni magunkat az amerikaiak nélkül; de attól még nem jó, ha ezt zsarolásra használják fel” – tette hozzá. Szerinte az viszont biztos, hogy nem lehet visszatérni az alárendelt szerephez, mert Amerika már nem „jótékony hatalom”, amelynek védelmére számíthatunk.
„Kivel vagy mivel szemben nem vagyunk képesek magunkat megvédeni? Oroszországgal szemben – ha összefogunk – akkor már most képesek lennénk, még ha nem is lenne vértelen és szép” – magyarázta ezzel kapcsolatban Demkó Attila. Viszont hozzátette, nem csak az oroszok miatt kell erősnek lenni, hanem önmagunkért is. Példaként említette a recsegő-ropogó Afrikát, ahol bármikor történhet egy Európát is fenyegető konfliktus. Illetve felhozta, hogy még a közvetlen geopolitikai szomszédságunkban, az Ádeni-öbölnél sem tudtuk megvédeni érdekeinket a jemeni húszikkal szemben.
Vitapartnere erre úgy reagált, Oroszország esetében nem is egy teljes körű háborútól kell tartani, hanem például korlátozott hadműveletektől, például a Suwalki-folyosó elfoglalásával. Vagy ilyen fenyegetésként említette a nukleáris zsarolást. „Nem azzal van a gondom, hogy elaknásítják a litvánok, lettek, vagy lengyelek a határt, vagy fegyverkeznek. Hanem például azzal, hogy a Baltikumban korlátozzák az orosz származásúak szavazati jogát, vagy nyelvhasználatát. Ez biztonságosabbá teszi Európát?” – reagált erre Demkó Attila.
Arra a záró kérdésre, hogyan fog vizsgázni az új amerikai biztonsági politika, a szakértők osztották a véleményt, hogy erre csak az idő ad majd választ. Demkó Attila úgy értékelte, hogy a jelenlegi célkitűzések realistábbnak tűnnek, mint az előzőek, és jól ismerik fel, hogy az erőt vissza kell nyerni. „Az Egyesült Államok arra jött rá, hogy a háborúkat nem tőzsdei tranzakciókkal, hollywoodi filmekkel, hanem acéllal és rakétákkal vívják. Márpedig egy 155 mm-es tüzérségi löveget nem tudunk legyártani Kína nélkül. Ezen akarnak változtatni” – zárta szavait.
Külpolitikai szakértő, újságíró, sajtóreferens. Tizennégy évig dolgozott külpolitikai újságíróként és szerkesztőként, elsősorban a Magyar Nemzetnél. Szakterülete a Közel-Kelet és Észak-Afrika. Újságíróként a térség több országában és konfliktusövezetben járt. Tudósított többek között Izraelből és Palesztinából, Libanonból, Irakból, Törökországból, Jordániából és Szaúd-Arábiából, de járt Ukrajnában, Hegyi-Karabahban és Cipruson is.
