Több mint 600 drón és 60 rakéta – Oroszország a háború egyik legnagyobb légicsapását hajtotta végre Ukrajna ellen az elmúlt napokban. Vajon valódi fordulatot jelent ez a fronton, vagy inkább politikai és kommunikációs üzenet?
Bendarzsevszkij Anton szerint Moszkva ezzel részben a kezdeményezést és a narratívát próbálja visszaszerezni, miközben az ukrán mélységi csapások egyre komolyabb kihívást jelentenek az orosz hadigépezet számára.
Eközben Európában egy másik kérdés is egyre gyakrabban merül fel: ki lehet az a politikai szereplő, aki képes lehet érdemi párbeszédet kezdeményezni Moszkvával? Van még tér a diplomáciának, és ki lehet az „oroszokkal suttogó”?
A GeoComment legújabb adásában Bendarzsevszkij Antonnal elemezzük a háború aktuális fejleményeit, az erőviszonyok alakulását és a lehetséges politikai forgatókönyveket.
Külpolitikai szakértő, újságíró, sajtóreferens. Tizennégy évig dolgozott külpolitikai újságíróként és szerkesztőként, elsősorban a Magyar Nemzetnél. Szakterülete a Közel-Kelet és Észak-Afrika. Újságíróként a térség több országában és konfliktusövezetben járt. Tudósított többek között Izraelből és Palesztinából, Libanonból, Irakból, Törökországból, Jordániából és Szaúd-Arábiából, de járt Ukrajnában, Hegyi-Karabahban és Cipruson is.
Külpolitikai szakértő, újságíró. Korábban a Kitekintő posztszovjet rovatának vezetője volt, majd négy évig a Magyar Nemzeti Bank geopolitikai alapítványát vezette, később a Danube Institute kutatási igazgatója lett. Rendszeresen publikál az Indexen és Mandineren, a legtöbb magyar médium rendszeresen meghívott szakértője. Fő elemzési területe a posztszovjet államok biztonságpolitikája. Házas, öt gyermek édesapja.
Szakterülete: biztonságpolitika, geopolitika, posztszovjet térség
