Valóban történelmi mélypontra jutott az Egyesült Államok és Európa kapcsolata?
A mai geopolitikai vitákban gyakran hallani, hogy Donald Trump politikája végleg megrontotta a transzatlanti viszonyt, és Európának „stratégiai autonómiára” van szüksége. A valóság azonban jóval árnyaltabb.
Az elmúlt két évtized története inkább egy hullámvasútra emlékeztet az Egyesült Államok és Európa kapcsolatában.
A 2001-es terrortámadások után Európa példátlan szolidaritást mutatott az Egyesült Államok felé. Az afganisztáni misszióban szinte minden NATO-tagállam részt vett és a transzatlanti egység erősebbnek tűnt, mint valaha.
Két évvel később azonban az iraki háború mélyen megosztotta Európát. Franciaország és Németország ellenezte az amerikai beavatkozást, míg több közép- és kelet-európai ország – köztük Magyarország – támogatta Washington döntését.
Az amerikai védelmi miniszter, Donald Rumsfeld ekkor beszélt „Öreg Európáról” és „Új Európáról”, ami tovább mélyítette a politikai feszültségeket.
Ez az epizód jól mutatja: a transzatlanti kapcsolat mindig is változó, időnként konfliktusokkal teli volt. Érdemes tehát történelmi perspektívából vizsgálni a jelenlegi vitákat, és feltenni a kérdést: valóban most a legrosszabb a kapcsolat Európa és az Egyesült Államok között, vagy már láttunk hasonló időszakokat korábban is?
🎙️Elemző: Bendarzsevszkij Anton
Külpolitikai szakértő, újságíró. Korábban a Kitekintő posztszovjet rovatának vezetője volt, majd négy évig a Magyar Nemzeti Bank geopolitikai alapítványát vezette, később a Danube Institute kutatási igazgatója lett. Rendszeresen publikál az Indexen és Mandineren, a legtöbb magyar médium rendszeresen meghívott szakértője. Fő elemzési területe a posztszovjet államok biztonságpolitikája. Házas, öt gyermek édesapja.
Szakterülete: biztonságpolitika, geopolitika, posztszovjet térség
