Az elmúlt évek energiaválsága felhívta a figyelmet arra, hogy az európai és magyar energiaellátás biztonsága szempontjából fontos, hogy a térségünk képes legyen minél inkább függetleníteni magát a külső tényezőktől. Ez a törekvés részben a saját termelés növelésén, részben a külső partnerek diverzifikálásán keresztül valósulhat meg. Időről időre érdemes áttekinteni, hogy Európának milyen lehetőségei vannak, és hogyan tudja kihasználni azokat. A következő térkép azt mutatja be, hogy Európának milyen saját nyersanyagkészletei vannak.
⚖️ A környezeti szempontok és az energiabiztonság kérdése már régóta dilemma elé álltja az Európai Uniót. Ennek a kérdésnek az egyik vetülete, hogy lényegében a környezeti kockázatok mérséklésére tekintettel az uniós országok folyamatosan csökkentették a saját forrásból származó fosszilis energiahordozó kitermelésüket. A megújuló energiatermelés támogatja az energiafüggetlenséget, de paradox módon a földgáztól való függőséget emelheti. Az időjárásfüggő energiatermelés, mint a szél- vagy a naperőművek működtetése, olyan kiegészítő lehetőségeket tesz szükségessé, mint a gyorsan üzembehelyezhető gázturbinás erőművek. Európában a saját földgáz kitermelés közel harmadára csökkent egy évtized alatt, a 2012-es 150 milliárd köbméteres szint után 2020-ban már csupán 66 milliárd köbméter volt annak aránya. Ennek eredményeként 2020-ban az EU földgáz felhasználásának több mint 80%-át importálta, vagyis a környezeti kockázatok mérséklése mellett az energiabiztonság mérséklődése ment végbe, az import növekedése által.
❓ Európa milyen saját energiahordozó-készletekkel rendelkezik?
Földgáz
🇪🇺 Európa lehetőségei a saját földgáz kitermelésének növelésére korlátozottak. Csupán néhány ország rendelkezik tartalékokkal. Így például Hollandia és Németország együtt végez gázfúrásokat az Északi-tengeren, de a termelés várhatóan csak 2024-ben kezdődhet meg. A holland kormány emellett 20 milliárd köbméter többlettermelést is engedélyezhet. Emellett Magyarország, Lengyelország és Románia bejelentette, hogy növelni kívánja a hazai gáztermelést. Románia gázszükségletének majdnem háromnegyedét már most is helyi termelésből fedezi. Magyarországon jelenleg 15 százalék körül van a saját kitermelés a felhasznált földgázhoz képest. Ez az arány a kitermelés növelésével 20 százalékra is emelkedhet. Lengyelországnak korlátozott kilátásai vannak a belföldi gáztermelés növelésére, a lengyel gázipari vállalat tulajdonában lévő belföldi és norvég mezők becsült termelése a 2022–2024 közötti időszakban akár évi 6,5 milliárd köbméter is lehet, ami a teljes kereslet több mint 25%-ának felel meg.
Kőolaj
🛢️ A kőolaj esetében volt a legnagyobb Európa kitettsége, 91,7%. Ugyanakkor e nyersanyagforrások beszerzése diverzifikáltabb. Oroszország részaránya közel 25% volt. Így ennek az energiahordozónak az esetében kisebb az esély az import saját nyersanyaggal történő helyettesítésére. A kőolaj esetében rendkívül alacsony a saját termelés aránya, és a saját termelés bővítése is akadályokba ütközik. Lényegében Magyarország lehet az egyetlen tagállam, amely képes érdemben növelni saját kőolaj-kitermelését, anélkül, hogy saját fogyasztását visszafogná. A 2022-ben felfedezett mező 5%-kal emelheti az ország saját forrásainak arányát.
Szén
◼️ A szén esetében volt a legkisebb az importfüggőség a fosszilis energiahordozók közül. E tekintetben az európai uniós országok több tartalékkal rendelkeznek, és a bezárásra ítélt kapacitások élettartamának meghosszabbításával, illetve újranyitásával könnyebb a kieső behozatalt pótolni.
🔥 A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése szerint az EU-ban, különösen Németországban már 2022 év végére jelentősen megemelkedett a szénfelhasználás és egyúttal a termelés is. A kormányok a klímacélok miatt a nyersanyag kitermelésének bővítését átmeneti intézkedésként vezették be, az energiaválság csillapodásáig. Akár már 2024-ben elkezdhet ismételten csökkenni a szén aránya az energiatermelésben.
🇪🇺 Az Európai Unión (EU) belül több ország – Ausztria, Csehország, Hollandia, Franciaország, Lengyelország, Németország és Olaszország – bejelentette, hogy szándékában áll újraindítani a leállított szénerőműveket vagy meghosszabbítani élettartamukat, hogy képesek legyenek biztosítani energiaszükségletüket a következő átmeneti időszakban.
Atomenergia
☢️ Az atomenergia kiemelkedőbb szerepet kapott a jövőbeli, zöldebb energiaszerkezetről szóló európai uniós tervekben. A nukleáris energia szén-dioxid-kibocsátási szempontból sokkal tisztább, mint más energiaforrások. 2022 nyarán az Európai Unió is a tiszta energiaforrások közé sorolta azt. Jelenleg nagy eltérés mutatkozik abban a tekintetben, hogy mely tagállam számára áll rendelkezésre ez az energiaforrás. 2022-ben az Európai Unióban felhasznált urán 0,15 százaléka származott saját kitermelésből. A nyers urán- és a dúsított urán importja sok esetben eltérő forrásokból származik. A világon azon kevés vállalatok egyike az orosz Roszatom, amely a teljes nukleáris üzemanyagciklust érdemben alakítani tudja, azaz a dúsítást, az üzemanyag-előállítást és az újrafeldolgozást, ez az, ami máig lényegében megkerülhetetlen szereplővé teszi az atomenergia piacán. Ilyen módon sem az európai uniós, sem az amerikai szankciók az eddigiekben nem terjedtek ki rá. Ráadásul 2023 első felében az Egyesült Államok 416 tonna uránt vásárolt Oroszországtól, ami 2,2-szer nagyobb, mint az előző év azonos időszakában, ez a legnagyobb mennyiség 2005 óta.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecomaps/meglepo-de-magyarorszag-mar-most-is-az-europai-unio-elmezonyeben-van-a-sajat-foldgaz-kitermeleseben/
https://www.oeconomus.hu/oecobright/mi-a-baratsag-koolajvezetek-gazdasagi-jelentosege-oecobright/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/mi-az-elonye-es-a-hatranya-a-koolaj-szallitas-kulonbozo-tipusainak/
https://www.oeconomus.hu/oecogram/jelentos-az-europai-unio-uraniumimport-fuggosege/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
