📊 Az ábrán, a közel 4 millió magyar háztartáson belül azok aránya látható, amelyek az adott vagyontárggyal (reáleszközzel) rendelkeznek, illetve a pénzügyi eszközök megoszlása a társadalom nettó vagyoni helyzet szerint sorbarendezett, és öt részre osztott csoportjaiban (kvintilisek).
📝 A „Miből élünk?” az MNB, a KSH és az Európai Központi Bank (European Central Bank – ECB) 2017-es közös jelentése (Household Finance and Consumption Survey), mely a háztartások vagyoni helyzetét mutatja be és tartalmazza a lakosság vagyonstruktúráját is. Az ECB – közreműködve az eurózóna tagállamai mellett Magyarország és Lengyelország statisztikai hivatalaival – 2011-től kezdve három évente végzi el a lakosság pénzügyi helyzetének, annak jellemzőinek, eloszlásának és az ezt befolyásoló jövedelmi, fogyasztási és egyéb tényezőknek a felmérését. Az adatfelvétel során közel 15 ezer háztartással lépnek kapcsolatba. A tanulmányt mindig két évvel a tárgyidőszak után publikálják, a 2017-est 2019-ben, tavaly azonban a járvány következtében elhalasztották a felmérést, így legközelebb 2023-ban tájékozódhatunk az aktuális helyzetről. A vagyon terjedelme akár rövid idő alatt is jelentősen megváltozhat, de szerkezete stabilnak mondható, ezért is lehet ma érvényes ez a beszámoló.
💰 Bár készpénzzel az összes állampolgár rendelkezik, és a banki folyószámla is igen elterjedtnek számít (társadalom legszegényebb 10 százalékának is több mint 70%-a rendelkezik vele), bizonyos pénzügyi eszközök (tőzsdei és egyéb zártkörű érdekeltség, kötvény, befektetési jegy) csak a felsőbb társadalmi rétegekben és a magasabb pénzügyi tudatosságúak körében jelennek meg számottevően. A befektetési jegy az értékpapírok egy fajtája, a forrásokat összegyűjtve a kisbefektetők kollektíven a nagybefektetők előnyeit (alacsonyabb tranzakciós költségek, több elérhető eszköz, professzionális kezelés, diverzifikáció) érhetik el. A pénzügyi eszközökkel szemben a reáleszközök lényegesen egyenletesebben oszlanak el a háztartások között.
📈 A magyar emberek összvagyonának jelentős, 55-65%-os arányát az ingatlanvagyon teszi ki, így ezen eszköz árváltozása nagy mértékben befolyásolja az egyén tulajdonának értékét. Ez alapján nem meglepő, hogy hazánk Európa élmezőnyébe tartozik a relatív vagyonnövekményt tekintve, hiszen 2014-től a magyar ingatlanár emelkedés mértéke közel a duplája az európai átlagnak. 2017 végén egy háztartásra jutó nettó vagyon átlagértéke 27 millió forint volt, a medián érték pedig 12 millió forint. Míg 2014-2017 között az áremelkedés Magyarországon összesítve 4,9 százalékos volt, a háztartások nettó vagyona 44 százalékkal nőtt. A világszinten kiugró növekedés elsősorban az ingatlanárak jelentős emelkedésének tudható be. A tárgyidőszakban a kötelezettségek 12 százalékkal csökkentek, míg a reáleszközök és a pénzügyi eszközök relatív volumennövekedése 44, illetve 29 százalékos.
🆚 Abban az esetben, ha a kötelezettségek értéke meghaladja az eszközök értékét, negatív lesz a nettó vagyon. Magyarországon közel 130 ezer háztartás tartozik ebbe a kategóriába. Aki az eszközei alapján magasabb társadalmi csoportba tartozna, a nettó vagyon szerinti csoportjától eltérő pénzügyi szokásokkal és eszköz struktúrával rendelkezhet. Az egyik példa erre a követeléseknek az eloszlása, ahol a legszegényebb ötödbe tartozók jobban állnak, mint a második kvintilisben levők. A másik példa az osztalékban részesülők köre, ahol a nettó vagyon szerint rangsorolt társadalom legalsó tizedének 2%-a érintett, majd a következő két decilis nem. Ez a sok eladósodott vállalkozónak tudható be. A vagyonkoncentrációt jelzi, hogy a legfelső ötöd által birtokolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összértéke 44-szerese a következő kvintilisének. A részesedést megtestesítő értékpapírok esetében a társadalom legfelső 20%-a az alatta levő ötöd részesedésének értékénél 102-ször nagyobb összeget tulajdonol. A kötelezettségeket és tartozásokat tekintve viszont fordított a helyzet, a legalsó ötöd másfélszer akkora tartozással rendelkezik, mint a legfelső ötöd. A főváros és a vidék közötti különbség is látható az adatokból; a budapestiek aránya a felsőbb kvintilisekben magasabb, míg a vidékieké az alsóbbakban. Emögött a különböző gazdasági esélyek mellett a kiemelkedően magas, és dinamikusan emelkedő fővárosi ingatlanárak állnak.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/jelentosen-nott-a-dollarmilliomosok-szama-a-jarvany-alatt/
💾 Az eredeti jelentés itt olvasható.
#gazdag #vagyon #MNB #KSH
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
