Minden eddiginél ambiciózusabb, 800 milliárd eurós finanszírozási keretet javasol Európa felfegyverzésére Ursula von der Leyen. Bár az Európai Unió vezetői a március 6-i rendkívüli csúcstalálkozón támogatásukat fejezték ki a fegyverkezési program kapcsán, számos fontos részlet még nem ismert a tervből. Azonban még a rekordméretű védelmi büdzsé sem garantálná feltétlenül, hogy Európa képes lesz kiváltani az amerikai biztonsági garanciákat.
Európa fegyverkezik
Az Európai Bizottság elnöke egy minden eddiginél ambiciózusabb, 800 milliárd eurós finanszírozási keretet javasol Európa felfegyverzésére. Ursula von der Leyen „Rearm Europe” javaslata két célt szolgálna. Egyrészt, hogy reagáljon Európa azonnali védelmi igényeire, beleértve Ukrajna támogatásának fenntartását. Másrészt, hogy Európa felfegyverzésével, az európai védelmi ipari kapacitások felépítésével a kontinens hosszú távon nagyobb felelősséget vállalhasson saját biztonságáért.
Von der Leyen javaslatának időszerűségét nemcsak az EU határainál három éve zajló háború adta, hanem az is, hogy a Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok várhatóan hátrébb léphet Európa biztonságának garantálását illetően, miközben Ukrajna támogatásáról, a háború lezárásáról is láthatóan egészen más elképzelései vannak Washingtonnak.
A tagállamok vezetői a március 6-i rendkívüli csúcstalálkozón támogatásukat fejezték ki a grandiózus európai fegyverkezési program kapcsán, amelyet „korszakalkotó pillanatnak” neveztek, tekintve, hogy ilyen nagy keretösszeggel nem született még átfogó, védelmi célú kezdeményezés az EU-ban.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22033562/
De ki fizeti a számlát?
A Rearm Europe terv keretein belül tagállami és uniós szinten is minden eddiginél nagyobb összeget fordítanának védelemre, kérdés persze, hogy miből? Von del Leyen a terv finanszírozásának lehetőségeit öt pontban vázolta fel:
- A közfinanszírozás felszabadítása tagállami szinten. A Bizottság javasolni fogja a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti menekülési záradékának aktiválását. Ezzel az Európai Unió államai jelentősen növelhetnék a védelmi kiadásaikat annak veszélye nélkül, hogy ezért az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indítana velük szemben, hiszen a hiányszámításnál levonhatók lennének a védelmi beruházások. A számítások szerint, ha a tagállamok a GDP 1,5 százalékával növelnék védelmi kiadásaikat, az közel 650 milliárd eurós költségvetési mozgásteret teremtene négy év alatt a blokk számára.
- A Bizottság mintegy 150 milliárd eurós kölcsönt tenne elérhetővé a tagállamok számára a következő öt évben, hogy tompítsa a megemelt védelmi költések által okozott gazdasági terhet. Ezáltal a tagállamok növekvő katonai kiadásokat nem adóemelésekből, hanem az államadósság növelésével tehetnék meg. A 150 milliárdból a katonai kiadások összehangolt, hatékonyabb elköltését, Ukrajna fenntartható támogatását segítené elő az Európai Unió. A közös beszerzésekkel a tagállamokra háruló költségek csökkenését várja Ursula von der Leyen, az összehangolt beszerzés és fejlesztés pedig az európai védelmi képességek duplikációjának elkerülését szolgálná.
- Az Európai Bizottság javaslatot fog tenni uniós költségvetés egyes forrásainak védelmi célú felhasználására, így például a hétéves ciklusokban meghatározott Kohéziós Alap forrására is. A 2021-2027-közötti időszakra 392 milliárd eurót allokált az Európai Unió költségvetése kohéziós célokra.
- A magántőke mozgósítása a megtakarítási és befektetési unió felgyorsításával. Becslések szerint az európai háztartások évente 1400 milliárd eurót takarítanak meg, ebből azonban évente mintegy 300 milliárd euró az EU-n kívüli piacokra áramlik. A terv célja, hogy fokozza a magántőke európai piacon való befektetését a védelem területén is.
- Védelmi célú projektek, beszerzések és fejlesztések finanszírozása az Európai Beruházási Bankon keresztül.
Nem minden arany, ami…
Az Ursula von der Leyen által bejelentett ambiciózus fegyverkezési csomagot érdemes fenntartásokkal kezelni, még akkor is, ha a legutóbbi rendkívüli EU-csúcson a tagállamok támogatták a tervet.
Egyrészt a bizottság elnökének bejelentése egy politikai szempontból felfokozott hangulatban történt, amikoris az Európai Uniónak bizonyítani kell azt, hogy ha kell, önállóan is képes önmaga védelmére, közvetlen szomszédságának biztosítására saját érdekei mentén. Ez az egyfajta „bizonyítási vágyból” és geopolitikai kényszerből született bejelentés pedig sok elemében tűnik még kidolgozatlannak.
Másrészt, hogy a már ismert részletekről is beszéljünk, az elnökasszony által bemondott 800 milliárd euró valóban történelmi méretű keretösszeg, amit az Európai Unió védelemre fordítana, de ebben a formában az összeg inkább egy kommunikációs fogás, mintsem valami teljesen új, EU-s kezdeményezés vagy támogatási forma.
Az összeg jelentős részét ugyanis a tagállamok védelmi költségvetése adja, amely összeértéke a 2024-es évben már elérte 326 milliárd eurót és várhatóan tovább emelkedhet, főként akkor, ha a júniusi hágai NATO-csúcson a tagállamok valóban leglalább 3%-ra emelik a védelmi költések minimumát. Az EU tagállamok katonai kiadásai tehát a Rearm Europe előtt, már 2022-ben dinamikusan emelkedő pályára álltak.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22026903/
A 150 milliárd eurós kölcsön összege elsőre magas számnak tűnik, ha azonban leosztjuk 27 tagállam között, öt évre, akkor valójában igen elenyésző összeg az, amely ilyen formában védelmi célokra rendelkezésére állhat.
A Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti menekülési záradékának aktiválása adhat egyfajta mozgásteret a tagállami költségvetések számára, hogy emeljenek a katonai kiadásaikon a Bizottság szankciója nélkül, kérdés persze, hogy mennyiben volt ez eddig a gátja annak, hogy az egyes országok többet költsenek ilyen célra.
A felvázolt fegyverkezési program finanszírozásának további lehetőségei (kohéziós források, magántőke becsatornázása, Fejlesztési Bank hitelezése) pedig még ennél képlékenyebbek, a részletek kidolgozása valószínűleg aktívan zajlik még. Így ebben a fázisban a Rearm Europe program inkább a hitelfelvétel és költségvetési rugalmasság biztosításával inkább ösztönző eszköz lehet az Európai tagállamok számára, mintsem „game changer” az Európa védelme érdekében tett erőfeszítések terén.
A védelmi költekezés fokozására irányuló politikai akarat nélkül azonban hiába a fiskális könnyítés és a hitelfelvétel lehetősége, a tagállamok többsége a társadalom tűréshatárán belül jellemzően óvatosan lavírozik a védelmi kiadások fokozatos emelése és a jóléti, szociális célú költések között.
Nem véletlenül, hiszen a közgazdaságtan klasszikus megközelítése szerint a védelmi célú kiadások növelése leggyakrabban a jóléti kiadások kárára tehetőek meg. Bár a legújabb kutatások szerint a védelmi innováció és fejlesztések civil szektorba való átszivárgásával akár GDP növelő hatással is járhat a fokozottabb védelmi kiadás, ehhez más feltételeknek is teljesülnie kell. Erről és a védelmi kiadások gazdasági hatásairól a Kossuth Rádió Felfeldező – A gazdaságról című műsorában többet is megtudhat az olvasó.
Összefoglalva tehát a Rearm Europe terv ebben a fázisban nem bizonyul megfelelő válasznak Európa legégetőbb kérdésére, hogy kiváltható-e az amerikai védelem a kontinens biztonságának garantálásában?
Források:
SORGI, Gregorio: Von der Leyen proposes new €150B common defense fund. In: Politico.eu, 2025.03.04.
https://www.politico.eu/article/ursula-von-der-leyen-proposes-new-150b-common-defense-fund-military-spending/ (2025.03.11.)
PUGNET, Aurélie: Explainer: How to make sense of the EU’s defence funds and programmes. In: Euractiv, 2024.02.09.
https://www.euractiv.com/section/defence-and-security/news/explainer-how-to-make-sense-of-the-eus-defence-funds-and-programmes/ (2025.03.11.)
Press statement by President von der Leyen on the defence package. In: European Council, 2025.03.04.
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/sv/statement_25_673 (2025.03.11.)
SOLER, Paula: How can the EU unlock up to €800bn for its ‘rearmament plan’? In: Euronews, 2025.03.05.
https://www.euronews.com/my-europe/2025/03/05/how-can-the-eu-unlock-up-to-800bn-for-its-rearmament-plan (2025.03.11.)
RANKIN, Jennifer: ‘Watershed moment’: EU leaders agree plan for huge rise in defence spending. In: Guardian, 2025.03.06.
https://www.theguardian.com/world/2025/mar/06/watershed-moment-eu-leaders-close-to-agreeing-800bn-defence-plan-ukraine (2025.03.11.)
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
