⚔️Az ukrajnai invázió okán Oroszországgal szemben foganatosított „nyugati” szankciók és egyéb válaszlépések ugyan jelentős terhet rónak az agresszorra magára, egyidejűleg az Európai Unió tagállamait, így Németországot is érzékenyen érintik. Elemzésünkben a háborús konfliktus nyomán, ismét a német gépjárműipart érintő legrelevánsabb következményeket és felmerülő nehézségeket járjuk körbe. Előre bocsájthatjuk, hogy a fókuszok nagy valószínűséggel változni fognak.
📉Elsőként azt érdemes kiemelni, hogy a német gépjárműgyártás számára Oroszország meghatározó piacot jelent. A németek 2021-ben, összesen 1,6 millió új autót értékesítettek a föderáción belül. Mindez a világpiaci részesedés 2,3%-át jelentette, a tíz legnépszerűbb típus közül pedig négy a Volkswagen csoporthoz tartozott. A konszern teljes oroszországi befektetése ebben az évben kétmilliárd eurós értékre volt tehető, és 118 ezer gépkocsi és 150 ezer motorkerékpár készült el a VW kalugai üzemében. (A Moszkvától délnyugatra található Kaluga az utóbbi években az orosz autógyártás fellegvárává vált, ahol egyébiránt komoly beszállítói hálózat is létrejött.) Ehhez képest, az orosz autóipar 2022-ben nagyjából a felére eshet visszai Ferdinand Dudenhöffer, a duisburgi Volkswagen központ vezetője szerint. Már a 2008/2009-es gazdasági válság és a Krím-félsziget bekebelezése is megingatta valamelyest az autógyártók befektetési hajlandóságát, ám a háborús expanzió mindeddig nem tapasztalt visszavonulást válthat ki. A Volkswagen, valamint a Mercedes Benz is hozzáfogtak oroszországi üzleteik és egyéb gépkocsigyártáshoz kapcsolódó létesítményeik befagyasztásához. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy nem exportálnak már sem alkatrészeket, sem kész gépjárműveket. A gyártási folyamatok számottevő része egyébként is orosz területen zajlott, hiszen így az érdekelteknek nem kellett megfizetniük az esetenként igencsak magas vámokat, lévén EU-n kívüli kereskedelem történt volna. Az említett cégóriásokkal hasonló döntést hoz(ott) már többek között a General Motors, a Ford, a Mazda, a Mitsubishi, a Honda, a Volvo, a Toyota, a Hyundai, a Kia, a Porsche, a Jaguar, a Harley Davidson, a Daimler, illetve mások is igyekeznek elhagyni Moszkvát és Kalugát, visszavetve ezzel az ország járműiparát és eladásait. A világpolitikai folyamatok tehát nagy mértékben hatnak az érintett iparágakra, régóta működő és mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködések kerülnek felszámolásra. Ráadásul a német gépjárműgyártás sorsát egy korábban elképzelhetetlennek vélt belpolitikai fordulat is formálni fogja.
💣A Kreml agresszív külpolitikai állásfoglalását látva teljességgel világossá vált, hogy az Európai Unió által képviselt pacifista szemléletmód semmiképpen sem tartható fenn tovább. Az számos EU-s és NATO vezető szerint minden eshetőségre fel kell készülniük, különösképen a háború esetleges eszkalációjára. Németország ezen célkitűzés jegyében példátlan lépéseket tett: Olaf Scholz kancellár 2022. február 27-én 100 milliárd eurós haderőfejlesztési programot jelentett be és a védelmi költségvetés várhatóan a GDP 2%-a fölé fog emelkedni. Látnunk kell, hogy ez a lépés a gépjárműgyártásra is rányomhatja a bélyegét, a változások azonban nem feltétlenül lesznek negatívak. Mivel minden bizonnyal megnő majd a kereslet azokra a szakemberekre, akik hadászati eszközök konstruálásához és összeszereléséhez nélkülözhetetlen tudással rendelkeznek, Németország képes lesz új munkahelyeket teremteni. A kormányzat esetlegesen átcsoportosíthatja azokat az alkalmazottakat, akik korábban az autógyártási szegmensben tevékenykedtek. A hadiiparra fordított költségvetés emelkedésének híre azonnal mozgósította a beruházni vágyó és ezáltal profitot remélő vállalatokat, így a düsseldorfi székhelyű Rheinmetall-t is. A cég ajánlatot tett a német kormányzat számára, amely keretein belül 42 milliárd euró összértékben vállalná harckocsik, lőszerek és egyéb hadászati eszközök biztosítását a Bundeswehr (azaz a német haderő) számára. Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója szerint az orosz-ukrán konfliktus „középtávon akár évi kétmilliárd eurós többletforgalmat jelenthet.” A vállalat egyéb iránt az elmúlt években rengeteg hadiipari terméket szállított Magyarországra, tekintélyes beruházásokkal van jelen hazánkban.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/ukrajna-es-oroszorszag-valtozo-gazdasagi-kapcsolatai/
#autoipar #nemetorszag #oroszorszag #kovetkezmenyek #hadikiadasok
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
