Categories
OecoGlobus

Válság térben és időben: Milyen jövőt vetít előre az Európai Bizottság őszi előrejelzése?

🔄 Az elmúlt hetekben már írtunk az új típusú koravírus-járvány nyomán kialakult válság alakjával kapcsolatos betű-háborúról. Ez a kérdéskör arra utal, hogy diagramon felrajzolva, időben milyen a krízis lefutása, illetve az abból való kilábalás előrehaladása. Vajon mit jelent ez az egyes európai országok, vagy az egész Európai Unió esetében? Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése alapján felrajzoltuk az alábbi térképre, milyen visszaesés várható idén, illetve mekkora növekedést hozhat a következő év.

🇪🇺 Európa szerte jelentős különbségek alakultak ki az idei GDP-adatok tekintetében. A jelenlegi válság legsúlyosabban, – a 2008 utáni eseményekhez hasonlóan – ismét a déli államokat érintheti. A legnagyobb visszaeséssel Spanyolország (12,4%), Olaszország (9,9%), Portugália (9,3%) és Görögország (9%) számolhat 2020-ban. Ugyanakkor a 2008 utáni válságot leginkább megsínylő régióhoz csatlakozhat Franciaország is, 9,4%-os gazdasági visszaeséssel. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy ezekben az országokban a vírus jelentős terjedése mellett, olyan tényezők is érvényesülnek, mint a legnagyobb korlátozássokkal szembesülő turizmus meghatározó gazdasági szerepe.

🌠 Az említett országokban a Bizottság jelentősebb visszapattanást vár, ugyanakkor ezzel a visszarendeződéssel sem fogják elérni a 2019-es gazdasági teljesítményt. (GDP bővülés aránya 2021-ben: Spanyolország (5,4%), Olaszország (4,1%), Portugália (5,4%) és Görögország (5%), Franciaország (5,8%)).

🇭🇺 Ismét a 2004 után csatlakozott tagállamok, közöttük a közép-kelet-európai régió – benne hazánkkal – tartozik a legválságállóbb térségek közé: így kisebb a visszaesés 2020-ban, és a 2021 végre ezek az országok újra a 2019-es teljesítmény közelébe kerülhetnek. (GDP visszaesés aránya 2020-ban: Lengyelország (3,6%), Románia (5,2%), Magyarország (6,4%), Csehország (6,9%), és Szlovákia (7,1%). GDP bővülés aránya 2021-ben: Lengyelország (3,3%), Románia (5,2%), Magyarország (4%), Csehország (3,1%), és Szlovákia (4,7%)).

🔎 A legtöbb európai ország leghamarabb 2022-ben, vagy inkább csak 2023-ban érheti utol a járvány előtti teljesítményét, vagyis a 2019-es GDP-t. Ez pedig már inkább egy L-alakú válság irányába mutató jel.

📂 A betű háború azonban még mindig tart. Ahogy arról már beszámoltunk, a harmadik negyedévben várakozásokon felüli gazdasági teljesítményt láthattunk. Ez egy W-alakú válság lehetőségét is magában hordozza. Ugyanakkor azóta a járvány terjedése új szakaszba lépett egész Európában, amely a legoptimistább, V-alakú visszapattanás esélyét csökkenti.

🔎 Érdemes lesz figyelemmel kísérni, hogy az egyes gazdasági szektorok teljesítménye, miként alakul a válság hatására. Mik lehetnek a húzó ágazatok? A részletes, harmadik negyedévre vonatkozó, hazai GDP adatokat a KSH 2020. december 1-jén publikálja.

💾 Az eredeti cikk itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

Számháború helyett betűháború: A V, U, W és L-alakú recessziók bemutatása – Oeconomus

Ebben a cikkben bemutatásra kerülnek a közismertebb recessziós alakzatok. A válságok lefolyásának mintázata szokásos témája a közgazdászoknak és a politikusoknak. V, U, W és L: a szakemberek ezekkel a betűkkel fejezik ki tömören a gazdasági visszaesést követő időszak teljesítményének alakulását. Egy-egy betű lényegében a gazdaság jövőbeni teljesítményével kapcsolatos adott várokozást tükröz.

http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/varakozason-feluli-teljesitmenyt-mutatott-a-hazai-gazdasag-a-harmadik-negyedevben/

A harmadik negyedévben a visszarendeződés jelei látszanak az Európai Unió gazdaságában – Oeconomus

🇪🇺 Az előzetes adatok alapján az Európai Unióban átlagosan 12,1%-kal, az eurózónában 12,7%-kal bővült a GDP 2020 harmadik negyedévében az előző negyedévhez…Read More…

 

#GDP #EU #Magyarorszag #Hungary #gazdasaginovekedes #felpattanas

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre