Categories
OecoGlobus

Ukrán gazdaság – 2023-as eredmények és 2024-es várakozások

Az eddig elérhető 2023-as adatok szerint a legtöbb ukrán gazdasági mutató a 2022-es évhez képest javult. A GDP 2%-os növekedést ért el, ami az ezt megelőző 2022-es évi -29,1%-os értékhez képest kiemelkedően jó eredménynek számít. Az egyes becslések más-más opciókat vetítenek előre az idei évre vonatkozólag: Ukrajna Gazdasági Minisztériuma szerint a növekedés elérheti a 4,6%-ot, az Európai Bizottság ennél kisebb, 3,7%-os bővülést vár, míg az IMF 3,2%-kal kalkulál. Az alábbi összefoglalóban egy rövid visszatekintés mellett az idei év lehetőségeit, kilátásait tekinthetjük át, különös tekintettel a mezőgazdaságra mint húzóágazatra.

Az ukrán Gazdasági Minisztérium 2024-re vonatkozó előrejelzése szerint a beruházások mértéke idén 29,6%-kal növekedhet 2023-hoz képest, ami így a legnagyobb súllyal esik majd a teljes GDP növekedésbe. Várhatóan tovább javulhat idén a magánfogyasztás is, valamint az ukrán termelés mértéke.

2023 folyamán sikerült tovább csökkenteni az infláció mértékét is, a korábbi 26,6%-hoz képest tavaly év végére 15,5% körül alakult a pénzromlás üteme. Az idei év várakozása, hogy 10% vagy valamivel ez alatt lesz majd az inflációs ráta. Az előző év inflációs adatainak részletezése azt is megmutatja, hogy elsősorban a háztartási energia, az alkohol és dohánytermékek, a háztartási cikkek és gépek, valamint az oktatási költségek nőttek leginkább. Mindezek főleg a 2023-as negyedik negyedévben mutattak emelkedést az előző év decemberi adatokhoz viszonyítva.

A háború egyik meghatározó része, hogy a külkereskedelemre rendkívül negatívan képes hatni. Ukrajna esetében több korábban jól működő szállítási útvonalat kellett átgondolni még 2022 során, emellett pedig a tengeri kereskedelem is átalakult. A fokozódó kivándorlás és tőkekivitel miatt az egyes termelő egységek kapacitása is csökkent, ami tovább fokozta az export csökkenését. Emellett az energiakérdés, a gyakori áramkimaradások ugyancsak nehezítették a gazdaság ezen szektorának teljesítőképességét.

2022-ben az ukrán termékexport értéke 37 600 millió USD volt, egy évvel később (2023 január és november között) 31 273 millió USD-re csökkent. Az import esetében növekedés figyelhető meg: 2022-ben az áruimport 49 362 millió USD volt, 2023 január és november között pedig 57 010 millió USD. Várhatóan, a 2023 decemberi adatok megérkezését követően további kiegyenlítődés lesz megfigyelhető a külkereskedelmi számokban. Az ukrán Gazdasági Minisztérium előrejelző becslése szerint 2024-ben az áruk és szolgáltatások exportjának mértéke 9%-kal, míg az import 5,9%-kal nőhet. A termék külkereskedelem szerkezetében lényeges változások nem történtek. A kiviteli oldalon még mindig elsődleges termékkör a mezőgazdasági áruk, valamint a fémipari termékek. Az importban többségben vannak az ásványi termékek, gépek és berendezések, további vegyipari árucikkek.

2023 során a tengeri szállítással történő export mennyisége 1 millió tonnával haladhatta meg a 2022-es évi értéket. Miután sikerült alternatív tengeri folyosókat is megnyitni a kereskedelem előtt, egyúttal sikerült növelni a gabona és a fém exportot is. 2023 decemberében a félkész termékek kivitele 40%-kal, míg a síkhengerelt termékeké 45,3%-kal nőtt az előző, novemberi értékekhez képest. A közúti árufuvarozás, így a kivitel is csökkenő eredményekkel zárta az évet. A decemberi közúri áruforgalom 18,3%-kal mutatott csökkenést, a novemberihez képest. Ennek egyik fő okaként a lengyel határblokádot jelölte meg az ukrán gazdasági minisztérium. Beszámolójuk és előrejelzésük szerint a 2024-es évre a számok növelése mellett további cél az exportlogisztika légvédelmi rendszerekkel való megerősítése, továbbá új, alternatív kiviteli útvonalak kialakítása.

Szintén kedvezőbb volt a tavalyi év 2022-hez képest a külföldi közvetlentőke-befektetések tekintetében. A tavalyi, eddig elérhető adatok alapján folyamatosan növekedett a beáramló FDI értéke, ami elsősorban az újrabefektetett jövedelmeknek volt köszönhető.

Ugyan a befektetői bizalom visszaállításához még hosszabb időre van szükség, de egyes vállalatok már jelezték azon szándékukat, hogy a harcok által kevésbé érintett területeken hoznának létre gyártási egységeket. Tavaly februárban egy kozmetikai és higiéniai termékeket gyártó nyugat-európai nagyvállalat jelentette be elkötelezettségét a befektetés létrehozása kapcsán, ősszel pedig tokiói üzletemberekkel sikerült további sikeres egyeztetéseket folytatni. A legtöbb befektető az építőipari és az agrár ágazatokba próbál terjeszkedni, ami egyben előrevetíti azt is, hogy ezek a társaságok a jövőbeni újraépítésben is markánsan szeretnének majd részt venni. Emellett fellendülést mutat az ukrán start-up piac is, ahol elsősorban az informatikai vállalkozások száma kezdett gyarapodni.

Az ukrán gazdaságban, ahogyan a termékexport adatainál is láthattuk, húzóágazatként jelenik meg a mezőgazdaság. A tavalyi év eredményei a szektorban kedvezőek voltak, a megfelelő időjárási körülményeknek köszönhetően sikerült elegendő mennyiségű gabonát és egyéb növényt betakarítani a gazdáknak. A 2022-es évi adatokhoz képest az eddigi eredmények szerint tavaly 10%-kal nőtt a betakarított termésmennyiség. Változás látható az egyes terményfajták között: az előző év során a gazdák jelentős része növelte az olajos növények haszonterületét, ezzel együtt pedig csökkentették a gabonafélék mennyiségét a földeken. Jelentősen nőtt a cukorrépa termelése is, a 2022-es évi adatokhoz képest tavaly mintegy 20-25%-kal több cukorrépa került megtermelésre. Csökkent az előző év során a magángazdaságok termelési volumene, növekedett viszont a kereskedelmi vállalkozások által megtermelt növények és haszonállatok mértéke. A 2023-as évben főleg a fekete-tengeri gabonafolyosó kezdeményezésben felmerülő problémák miatt csökkent a mezőgazdasági termékek exportja, viszont még így is sikerült 2023 decemberében 7,7 millió tonna agrárterméket exportálnia, ami az előző havi értékhez képest 15%-os növekedést jelent. Szintén hatással volt a gabonafélék külkereskedelmére a szomszédos országok egyoldalú szankciója az ukrán termékekkel szemben. Ugyan szeptembertől Bulgária ismét fogadja az ukrán gabonaféléket piacán, viszont Románia csak fenntartással vásárolja meg, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország pedig további importstopot hirdetett az árukra. A decemberi mérleg szerint a gabonaexport az előző, novemberi értékekhez képest 20%-kal nőtt, 5,4 millió tonnára, amelynek nagy részét, 64%-át a kukorica tette ki. Az olajos magvak kivitele 14%-kal (774 000 tonnával) csökkent ugyanebben az időszakban, viszont a növényi olajok exportja 15%-kal bővült (708 300 tonnára).

A 2024-es év kihívása lesz az ukrán gazdák számára további mezőgazdasági területek aknamentesítése. Mindeddig a földek 40%-át sikerült megtisztítani, így még számos terület vár ilyen folyamatra a termelés előtt. Emellett fokozni szükséges az agrárium finanszírozását is. Jelenleg a háborús kockázatok miatt nincs lehetőség a mezőgazdasági szerződések és biztosítások korábbi szintű fenntartására. Ugyan kormányzati források rendelkezésre állnak a finanszírozáshoz, ezek mértéke azonban nem nyújt elegendő garanciát. Megváltozott a termesztett növények struktúrája, a legtöbb gazda és gazdálkodási egység áttért a magasabb egységárat hozó növények termesztésére. A munkavállalók száma kritikus, ennek megoldására sikerült kidolgozni kormányzati programot, amelyben az ide sorolt munkásokat nem sorozhatják be katonai szolgálatra.

Elemző

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.

Összegzés

Az ukrán gazdaság számára a 2023-as év az eddigi adatok alapján a visszazárkózás éve volt, azonban még számos területen szorulnak javításra a mutatók. A GDP és az infláció kedvezően változott tavaly, viszont az államadósság és a folyó fizetési mérleg romlott. A külkereskedelemben és a közvetlen-tőkebefektetések területén ugyancsak sikerült előrelépést elérni, mindazonáltal az idei évi teljesítmény sokban függ attól, hogy sikerül- e ezeket a pozitívabb értékeket hosszabb távon is fenntartani. Mindezt nem csupán a háború, hanem a gazdaságpolitikai intézkedések is nagyban befolyásolják majd.

Felhasznált források:

Iratkozzon fel hírlevelünkre